Sodródás az árkok betemetésétől a bukásig

"Az elmúlt két évet a sodródás jellemezte, Medgyessy nem tudta kézben tartani kormányát, hagyta magát sodródni, minden ment a maga útján" - jellemezte egy vezető kormánypárti politikus a távozásra kényszerült miniszterelnök hivatali idejét. Forrásunk értékelése szerint Medgyessy nehezen jutott el a döntésekig, sokszor nem volt kellően felkészült. "Az emberek és a politikusok is várva vártak arra, hogy csináljon valamit, de nem csinált" - jellemezte a kormányfőt jól ismerő informátorunk, aki szerint egy idő után "reménytelennek tűnt az egész". A neve elhallgatását kérő politikus Medgyessy előnyeiből szűkszavúan a higgadtságot és az eleganciát emelte ki.

Fodor szerint eleinte pozitív hangulatot tudott teremteni

Fodor Gábor

Fodor Gábor SZDSZ-es parlamenti képviselő, a párt ügyvivője Medgyessy egyik legfőbb érdemének azt tartja, hogy a választások után olyan hangulatot tudott teremteni, amelyben "a más nézeteket vallóknak nem kellett félniük, megszűnt az esztelen szembenállás". Fodor megjegyezte, Orbán egyik legnagyobb hibája épp az volt, hogy nekiment a jogállami normáknak, félelmet gerjesztett. Fodor szimbolikus jelentőségűnek, mégis fontos fejleménynek nevezte a sorkatonaság eltörlésének a kezdeményezését, valamint azt, hogy az oktatáspolitikában megjelent a szegregáció, a romák elkülönítése elleni küzdelem. A pozitívumok közt említette a heti parlamenti ülések visszaállítását is.

A hiányosságok hosszú sora

Fodor előnyeinél hosszabban sorolta Medgyessy hibáit, hiányosságait. Az alapprobléma szerinte abból adódott, hogy elhibázott volt a kormányprogram. "A nemzeti közép tévút volt, és középszerűséget eredményezett." Jelentős hibának nevezte az orbáni gazdaságpolitika folytatását, az osztogató politikát, ami a forint válságához és a befektetői bizalom megingásához vezetett. Fodor szerint a legfőbb hiányosság a reformok elmaradása volt: "Óriási adóssága a kormánynak, hogy szinte semmi nem történt az adórendszer, az egészségügy, a közigazgatás megváltoztatása terén."

A szabad demokrata politikus felrótta a Medgyessy-kormánynak, hogy nem volt kellően elkötelezett a szabadságjogok iránt. Sérelmezte, hogy Szász Károlyt, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének az elnökét egy törvénymódosítással "váltották le". Óriási hiba volt a közjogi javaslatok felvetése is, amelyek Fodor szerint belejátszottak Medgyessy későbbi bukásába is. Az SZDSZ-es képviselő értékelése szerint Medgyessy nem tudott hatékony lenni a korrupció elleni küzdelemben, és adós maradt az előző kormány gyanús ügyeinek a kivizsgálásával is.

A Medgyessy-kormány főbb állomásai (1. rész) 2002. április 7. Az MSZP az országgyűlési választások első fordulójában megelőzi a Fideszt. Mivel a szocialisták potenciális koalíciós partnere, az SZDSZ is bekerül a parlamentbe, jelentős esély nyílik a kormányváltásra. 2002. április 21. A Fidesz és Orbán Viktor intenzív fordulóközi kampánya következtében a jobboldal jól teljesít a még nyitott egyéni választókörzetben, de nem tudja megfordítani az eredményt. Az MSZP és az SZDSZ megszerzi az országgyűlési mandátumok többségét 2002. május 27. Megalakul a szocialista-szabad demokrata kormány, elfogadják a kormányprogramot. A miniszterelnök Medgyessy Péter. 2002. június 18. A Magyar Nemzet cikke nyomán kirobban az úgynevezett D-209-es ügy. Koalíciós válság alakul ki, miután az SZDSZ-ben többen kívánatosnak tartanák a miniszterelnök távozását. A szocialisták azonban kiállnak mellette, a szabad demokraták is visszakoznak. Medgyessy Péter népszerűsége a következő hónapokban meredeken emelkedik. 2002. július 16. A parlament megszavazza a kormány száznapos programját, amely többek között ötvenszázalékos béremelést irányoz elő a közszférában. 2002. október 20. A baloldal elsöprő győzelmet arat az önkormányzati választásokon. A budapesti főpolgármester az SZDSZ-es Demszky Gábor marad. 2003. február 11. Medgyessy Péter országértékelő beszédet tart a parlamentben, meghirdeti az Európa-tervet. 2003. február 21. Lemondásra kényszerül Kiss Elemér kancelláriaminiszter. Helyére Kiss Péter, a foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi tárca vezetője kerül. 2003. május 7. Bejelentik a kormány átalakítását. Ennek legérdekesebb mozzanata, hogy Jánosi György helyett a Gyermek-, Ifjúsági és Sportminisztérium élére Gyurcsány Ferenc, a miniszterelnök akkori stratégiai tanácsadója kerül.

Kovács a diplomáciai sikerekről

Kovács László szerint a Medgyessy-kormány legnagyobb érdeme az volt, hogy - választási ígéreteit komolyan véve - az első kétszáz napban jelentős lépéseket tett a nehezebben élők helyzetének javítására, a társadalmi különbségek mérséklésére. Fontos eredmény az is, hogy helyreállította Magyarország nemzetközi tekintélyét és kapcsolatát az Egyesült Államokkal, Oroszországgal, Kínával és a szomszédos országokkal. A határon túli magyarságot nem a szomszédos országok kormányait irritáló és az EU-ban is visszatetszést kiváltó fenyegetőzéssel, hanem csendes, de hatékony diplomáciai munkával támogatták. Kovácsnak személy szerint is jó érzés volt "Medgyessy Péter európai stílusban irányított kormányának tagja lenni".

A szocialista pártelnök úgy véli, a miniszterelnök gyengéje az volt, hogy a jó döntéseket gyakran nem tudta végigvinni, és az eredményeket sem tudta megfelelően kommunikálni, ami egy idő után elbizonytalanította a választókat.

Történelmi bérrehabilitáció

Medgyessy kampányfőnöke, majd a kormányban a Miniszterelnöki Hivatal politikai államtitkáraként dolgozó, végül a kormányfő bukása előtt nemsokkal Medgyessy közvetlen környezetébe került Baja Ferenc is a választások utáni bérrendezést említette a legnagyobb érdememek között. "A Medgyessy-kormány az első, amely beváltotta ígéreteit." Viszont ugyanez állította kényszerpályára a kormányfőt. A "történelmi bérrehabilitáció mellett a történelmi megbékélést" is Medgyessy éredemei között említette Baja, de hozzátette, a megbékélés viszont az ellenzék részéről elmaradt.

A Medgyessy-kormány ereje nem ment át az MSZP-n, mert ehhez a kormányváltás után olyan radikális reformokra lett volna szükség a pártban, mint amilyenre most készülnek, véli Baja Ferenc. Kitért az SZDSZ-szel való viszonyukra is, amelyet - noha Medgyessy bukását a kisebbik kormánypárt makacssága okozta - "olajozottabbnak" ítélt, mint amilyen a Horn-kormányban volt.

Baja szerint a Medgyessy-kormány mulasztása, hogy nem segítette a társadalom átalakulását, és ezzel elmaradt "az új jövő építése". Az állandóan hibáztatott kormányzati kommunikációról Baja az Indexnek megjegyezte, "a kommunikáció csak egy eszköz", nagyobb hiba, hogy nem építették ki azokat a társadalmi intézményeket, amelyek a kormány sikereit, adományait befogadták volna. Ez azt jelenti, hogy a népszerű döntéseket - például béremelést - nem katarzisként élték meg az emberek, hanem csak elfogadták, majd el is felejtették. Baja szerint Medgyessynek nem sikerült egy kézben tartania az irányítást sem. A szétaprózódott irányítási rendszer és a kabinet tagjaiból hiányzó kellő bizalom miatt a kormány nem vált politikai közösséggé. "A munka elvégződött, csak az érzés felemás" - summázta véleményét a szocialista politikus.

"A történelem furcsa illúziója"

Egy szabad demokrata politikus azt fejtegette az Indexnek, hogy Medgyessyről két dolgot gondoltak: jó gazdasági szakember, és megvan a konszenzusteremtő készsége. "Előbbi kép összeomlott, az utóbbi pedig egy idő után hátránnyá, gyöngeséggé vált." A vezető szabad demokrata politikus "a történelem furcsa illúziója" volt, hogy Medgyessyt jó gazdasági szakembernek tartották.

Forrásunk szerint Medgyessy azt akarta, hogy "mindenki szeresse", ezért ígérgetett mindenkinek. Medgyessy képviselte a nemzeti közép kormányát, a gyermekközpontú köztársaságot, az Európa-tervet teljesítő kormányt és az egyházaknak engedményeket nyújtó kabinetet. "Klasszikus késő-kádári osztogató politikát folytatott" - jellemezte a kisebbik kormánypárt prominense, megjegyezve: gondolhatták volna, hogy ez lesz. A szabad demokraták szemében az egyik legnagyobb tüske - a felsoroltakon kívül - a kormányfő eltitkolt titkosszolgálati múltja volt.

Több kormánypárti politikus is pozitívumként említi a kormányváltás utáni béremeléseket, a diplomás minimálbér megemelését, amelyek szerintük az igazságtalanságok orvoslását, egy komoly tartozás törlesztését jelentették. Szintén az érdemek közé sorolják az infrastrukturális fejlesztések elindítását, és azt, hogy Medgyessy idején lépett be az ország az Európai Unióba.

"Addig volt jó, amíg jól mentek a dolgok" - mondta egy kormánypárti politikus, aki szerint Medgyessy hátránya volt, hogy a konfliktusokban rendre alulmaradt.

A Medgyessy-kormány főbb állomásai (2. rész) 2003 nyarán és őszén hosszú koalíciós vita bontakozik ki, miután a Pénzügyminisztérium visszavonná a személyi jövedelemadó mérsékléséről már 2002-ben elfogadott jogszabály-módosításokat. Az SZDSZ tiltakozik a terv ellen, és végül sikerül érvényesítenie álláspontját. 2004. január-február. Medgyessy Péter leváltja László Csabát. Az új pénzügyminiszter a kormányfő kabinetfőnöke, Draskovics Tibor, február 16-ával lép hivatalba. 2004. február 16. A miniszterelnök újabb országértékelő beszédében tematizációs szándékkal közjogi javaslatokat fogalmaz meg, amelyek kiváltották a koalíciós partner felháborodását is. Azóta az akkor felvetett témák eltűntek a közbeszédből. 2004. március 17. A köztársasági elnök június 13-ára kiírja az európai parlamenti választásokat. Megkezdődik a kampány. 2004. május 1. Magyarország csatlakozik az Európai Unióhoz. 2004. május 17. Lemondott Braun Róbert, a Miniszterelnöki Hivatal helyettes államtitkára, aki a nyilvános kapcsolatok titkárságát vezette, és többek között Medgyessy Péter nyilvános szerepléseinek előkészítéséért volt felelős. 2004. június 13. A kormánypártok összességében alulmaradnak az ellenzékkel szemben az európai parlamenti választásokon. 2004. augusztus 2. A kormányfő felmentette tisztségéből Gál J. Zoltán kormányszóvivőt és a kormányszóvivői feladatokkal Gulyás Erika addigi kormányszóvivő-helyettest bízta meg. 2004. augusztus 18. Medgyessy Péter miniszterelnök bejelentette, hogy átalakítja kormányát, aminek az SZDSZ-t érintő tervével a koalíciós partner nem értett egyet. 2004. augusztus 19.Medgyessy Péter miniszterelnök kilátásba helyezte lemondását, az MSZP Elnöksége megvonta bizalmát a kormányfőtől. 2004. augusztus 25. Az MSZP új miniszterelnököt jelölő rendkívüli kongresszusa ideje alatt Medgyessy Péter bejelentette lemondását. A kongresszus Gyurcsány Ferencet választotta jelöltté. 2004. augusztus 27. Medgyessy Péter kormányfő rendeletet adott ki, amelyben az MSZP augusztus 25-ei rendkívüli kongresszusán miniszterelnöknek jelölt Gyurcsány Ferenc ifjúsági és sportminisztert jelölte ki helyettesének.