A klímaváltozás ellen csónakáztak

A klímaváltozás elleni küzdelemre hívták fel a figyelmet a Greenpeace aktivistái csütörtöki akciójukkal, egy nappal az ENSZ Balin rendezett klímavédelmi konferenciájának vége előtt. Az aktivisták a Duna vizén, a Parlamenttel szemben két motorcsónakkal róttak köröket. Az egyikben Klímabarát energiapolitikát! feliratú zászlót lengettek, amivel a magyar döntéshozókat akarták megszólítani, a másikban szintén zászlót lengetve, a klímakonferencia résztvevőinek üzentek, hogy fogadják el a Bali Mandátumot.

Az Indonéziában másfél hete kezdődött konferencián csaknem 190 ország vesz részt, a találkozón a 2012-ben lejáró kiotói egyezmény helyébe lépő megállapodásról tárgyalnak, a folyamat várhatóan két évig tart. A kiotói egyezményt 1997-ben írta alá 174 ország, a célja az volt, hogy az 1990-es állapothoz képest átlagosan öt százalékkal csökkentsék az üvegházhatású gázok kibocsátásának mértékét.

Az egyezmény konkrét vállalásait azonban csak 36 ország tartja magára kötelezőnek. Az Egyesült Államok azért nem írta alá, mert a megállapodás mentességet ad olyan fejlődő országoknak, mint például Kína, India vagy Brazília, ugyanis csak az ipari országokra nézve kötelező, és mert álláspontja szerint gátolja a gazdasági fejlődést.

Nekimentek az USA-nak

Kína Balin támogatta a megállapodás kidolgozását, és azt kommunikálta az országok felé, hogy fontos számára a fellépés a klímaváltozás ellen, ugyanakkor nem akar kötelező vállalásokat tenni. A vezető szerepet az Egyesült Államoktól, illetve a legtöbb üvegházgázt kibocsátó iparosodott országtól várja.

India nem támogatja, hogy új megállapodás jöjjön létre, azt szeretné helyette, hogy egy főre lebontva határozzák meg a káros gázok kibocsátásának határértékét. Példaként említette, hogy egy amerikai húszszor annyi üvegházhatást okozó gázt termel, mint egy indiai.

A fejlett országok hárítanak

A Greenpeace szerint a fejlődő országok a bali konferencián konstruktívak, a fejlett országokból azonban hiányzik az elkötelezettség a vezető szerepre. Kanada kifejezetten hátráltat, de Ausztrália és Japán sem áll be a klímavédők sorába, vélekednek.

Rohonyi Péter, a Greenpeace kampányfelelőse a német álláspontra hívta fel a figyelmet. Sigmar Gabriel német környezetvédelmi miniszter ugyanis csütörtökön jelentette be, hogy az Európai Unió nem vesz részt azon a januári konferencián Hawaiin, ahol a legtöbb üvegházgázt kibocsátó országok vesznek részt, ha az Egyesült Államok nem tesz határozott vállalásokat Balin. „Ez az a megnyilvánulás, amit az EU-tól látni akarunk Balin” – kommentálta a kijelentést Tobias Muenchmeyer, a Greenpeace németországi vezetője.

Útmutatást várnak a magyar politikusoktól

“Világszerte elkezdték az éghajlatváltozás diktálta követelményekhez igazítani az energiagazdálkodást, itthon viszont a kormány új, a 2007-2020 közötti időszakra vonatkozó energiapolitikai koncepciójának téves állításai nem csak éghajlatvédelmi szempontból elfogadhatatlanok, hanem veszélyeztetik hazánk gazdasági fejlődését is. Tanulmányunkkal (pdf) is bizonyítottuk, nekünk is van lehetőségünk valós éghajlatvédelmi, emberbarát energiapolitika kialakítására, amiben nincs helye sem a szénnek, sem a nukleáris energiának” – mondta Rohonyi Péter.

Azt várjuk a politikusoktól, mutassanak utat, hogy az energiahatékonyságé és a megújuló energiáé legyen a főszerep, ne a nukleáris energiáé, így lehet küzdeni a klímaváltozás ellen, üzent a döntéshozóknak a Greenpeace kampányfelelőse. A szervezet azt szeretné elérni, ha Magyarországon 2020-ra 20 százalék lenne a megújuló energia részaránya.