Az euró-csatlakozással várjanak a tagjelöltek

Henk Brouwer a holland jegybank igazgatója szerint a kelet-európai EU-tagjelölt országoknak nem szabad túl sietősen meghonosítaniuk a valutaunió közös pénzét. A banki vezető szerint kiugró növekedés esetén is még évtizedekbe telne, mire az éllovas tagjelöltek - köztük Magyarország - elérik a szegényebb uniós tagállamok jövedelmi viszonyait. Az ABN Amro bank által diplomatáknak szervezett amszterdami pénzügyi rendezvényen felszólalva, a jegybank igazgatója azt mondta: az euró idő előtti bevezetése a majdani új tagországokban visszavetheti az érintett országok gazdasági fejlődését. Jóllehet a szabadpiaci gazdaság alapjait a legtöbb kelet- és közép-európai országban már lefektették, a szerkezeti és az intézményi konvergencia az EU színvonalhoz az eddigi tapasztalatok szerint nehéz és időigényes folyamat. Brouwer szerint az euró azonnali meghonosítása a tagjelöltek EU-csatlakozása után megfosztaná az új tagállamokat attól a lehetőségtől, hogy az árfolyamokat használhassák korrekciós eszközként egyensúlytalanságok kialakulása esetén. Mindemellett az a tény, hogy együtt is csupán az EU bruttó hazai termékének 7 százaléka jut majd rájuk, azt jelenti, hogy súlyuk a monetáris politikában csekély lesz, s ez ahhoz vezetne, hogy az euróövezetbeli pénzügypolitikai irány nem lenne összhangban az új tagok szükségleteivel. - Az olyan országoknak, mint Lengyelország és Magyarország, a következő húsz évben átlagosan évi 10 százalékot meghaladó ütemű gazdasági növekedésre lenne szükségük ahhoz, hogy elérjék a Spanyolországban, Portugáliában és Görögországban honos fejenkénti átlagjövedelmet - mondta Henk Brouwer.