Kétesélyes HÖOK választás szombaton

2000.11.10. 21:54
Fordulópont előtt áll a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája (HÖOK). A felsőoktatásban tanulók érdekeinek képviseletét felvállaló szervezet előtt két út áll :vagy megújul vagy a teljes érdektelenségbe süpped. A szombati elnökválasztáson induló két jelölt személyi frissítést, a lövészárkok betemetését és nem utolsó sorban a diákokkal való szorosabb kapcsolattartást tűzte zászlajára.
Október közepéig úgy tűnt, hogy a szegedi Jancsák Csaba biztos befutóként, egyedül indul a HÖOK elnöki tisztéért. Néhány héttel ezelőtt azonban új jelölt lépett a színre: a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Almássy Kornél személyében ellenjelöltet állított.

A váratlan jelölés hátterében a HÖOK egységét megőrizni kívánó tárgyalások zátonyra futása áll.

Almássy nem a leköszönő elnök jelöltje

Almássy, bár elismeri, hogy közeli jó barátok, határozottan elzárkózik attól, hogy a két cikluson keresztül elnöki pozíciót betöltő Kucsera Tamás Gergely jelöltje volna, aki egyébként október elején még nem tudta, ne jelöltesse-e magát harmadszorra is. A leköszönő elnököt HÖOK-os berkekben már egy minisztériumi állás várományosaként emlegetik

A BME-Közgáz közös jelöltjeként induló Almássy győzelmével egyébként szinte teljesen lecserélődne a HÖOK vezérkar, és ezzel a ,,friss erővel" a jelölt szerint az eddigi gyakorlattól eltérően létrejöhetne a szorosabb, napi kapcsolat is az intézményi hökökkel.

Jancsák aktívabb politizálást ígér

A HÖOK és elődjei
1989 hivatalosan bejegyezték az Országos Felsőoktatási Érdekképviseleti Szövetséget, az OFÉSZ-t, melynek képviselői innentől kezdve részt vettek a felsőoktatás politikai egyeztetésekben.

1990 nyarán a sikertelen ösztöndíjrendszerről folytatott tárgyalásokat, egy OFÉSZ konferencia követett, amelyen országos hallgatói demonstrációt hirdettek. A tüntetés több hely-színén ,,eltemették" a magyar felsőoktatást.

1991 meghívják az OFÉSZ-t az Országos Felsőoktatási Tanácsba.

1992. Megállapodás a kormánnyal arról, hogy a felsőoktatási törvény meghozataláig a tandíjat nem vezetik be.

1993. A hallgatói szervezet HÖKOSZ néven működik tovább. Az Országgyűlés elfogadja a Felsőoktatási Törvényt.

1994. A hallgatói érdekképviselet bekerül a felsőoktatási törvénybe.

1995 tavaszán országosan demonstrációk a tandíj ellen.

1996. Újra nevet változtat a szervezet, és felveszi a ma is használt HÖOK, azaz Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája nevet.

2000-ben több hallgatói önkormányzat felfüggeszti tagságát, éles vita alakul ki a szervezeten belül.

A szegedi egyetem színeiben induló, ám a pécsi és a debreceni támogatókat is maga mögött tudó Jancsák Csaba jelszava a ,,boss típusú elnökség helyett valódi képviselet" A szegedi EHÖK elnöke szintén a vezetés és a tagszervezetek közötti élő kapcsolatot, a szervezeten belüli lövészárkok betemetését és két év múlva erős, a felsőoktatási hallgatók összességét képviselő szervezetet ígér. Programja szerint a hallgatókat érintő kormányzati kérdésekről, például az ösztöndíjrendszer vagy a diákhitel kérdéséről aktívabban kell véleményt nyilvánítaniuk.

Elégedetlen közgyűlés

A HÖOK-ban idén szakadás következett be és több hallgatói önkormányzat felfüggesztette tagságát. A ,,HÖOK a hallgatókért" mozgalom megalakulása jelezte, sokan úgy gondolják a Kucsera vezette szervezet nem tölti be valódi funkcióját. Jancsák szerint a közgyűlés jelenleg is elégedetlen azzal, hogy a szervezet nem használja fel belső erőforrásait, nincsen folyamatos párbeszéd, hogy a szervezet vezetése elválik a szervezettől. Az elnökjelölt szerint szintén a kapcsolattartás hiánya áll annak hátterében, hogy az általuk képviselt diákokat szinte egyáltalán nem érdekli a tevékenységük.