Ivád, GATS-mentes zóna

2005.10.29. 14:30
A Heves megyei Ivád község képviselő-testületének hétfői ülésén egyhangú testületi döntéssel csatlakozott a GATS-mentes zóna mozgalomhoz, melynek 14 országból már 400 város tagja.
A GATS ronda neve ellenére nem vírus, nem is baktérium, hanem a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) keretei között megkötött Általános Egyezmény a Szolgáltatások Kereskedelméről. Gyakorlatilag senki nem tud róla semmit, sőt, olyan bonyolult, hogy valószínűleg soha nem is kelti majd fel az emberiség legnagyobb részének figyelmét.

Maguk a Védegyletesek sem tudják fejből megmondani, hogy Magyarország 1995-ben milyen szolgáltatási szektorok privatizációját ajánlotta fel. Pedig ők hívták össze azt a sajtótájékoztatót, melyen bejelentették: a Heves megyei Ivád község, Magyarországon elsőként, csatlakozott a GATS-mentes zóna mozgalomhoz, melynek már 400 város tagja, többek között Bécs, Párizs, Firenze, Oxford.

"A GATS-egyezmény célja, hogy liberalizálja a szolgáltatások kereskedelmét - más szóval újabb akadályokat hárítson el a multinacionális vállalatok működése útjából - írja a meghívóhoz mellékelt tárgyilagos sajtóanyagban az ökopolitikai szervezet. - Félő azonban, hogy az olyan közszolgáltatások, mint az iskola, az egészségügy, a posta, a tömegközlekedés vagy a vízműrendszer működtetése is az egyezmény hatálya alá esik, és ezek minden egyéb megfontolás mellőzésével szabadon adható-vehető árucikként jelennek meg a világpiacon."

"A testület hétfőn egyhangúlag döntött a csatlakozásról" - meséli Ivády Gábor, Ivád polgármestere, aki korábban azzal hívta fel magára a figyelmet, hogy a kisposták megszüntetése elleni tiltakozásul a falunapon felgyújtott egy mobilpostává "maszkírozott" furgont. A döntés persze semmit nem jelent, akármilyen táblát kitehetnének a falu szélére.

A polgármesternek legfőképp az a baja a GATS-egyezménnyel, hogy semmibe veszi az önkormányzatiságot, ugyanis a kormány kötelezettséget vállal az önkormányzatok nevében is, melyek viszont nem alárendeltek neki. Ivády úr egyébként egyszerűen azt szeretné elérni, hogy induljon vita a szolgáltatási szektor, ezen belül pedig a közszolgáltatások privatizációjáról, az önkormányzatokat pedig vonják be az őket érintő döntések meghozatalába.

Nem arról van szó, hogy az állam vagy a piac működteti jobban a közösségi szolgáltatásokat - magyarázza a Védegylet álláspontját Scheiring Gábor, a szervezet GATS-specialistája. Meg kellene haladni ezt a szembeállítást, és a korlátokat és az ellenőrző mechanizmusokat kellene közösen kigondolni, és addig is le kellene lassítani a további tárgyalásokat, melynek egyébként fő motorja az Európai Unió.