Kallós nem veszi át a Csángó-díjat

2005.08.16. 17:30
Bozóki Andráshoz írott nyílt levelében utasítja vissza a kultusztárca Csángó-díjának átvételét Kallós Zoltán népzenekutató, írta a kolozsvári Transindex. Kallós azt kifogásolja, hogy az anyaországból nem támogatják megfelelően a szórványmagyarság oktatását. Tavaly márciusban Bugár Béla, a Magyar Koalíció Pártjának vezetője utasított vissza egy magyar állami kitüntetést hasonló okokból.

A kultusztárca idén Kallós Zoltánnak ítélte a Csángó Kultúráért díjat. A 2003 óta létező kitüntetés azoknak adományozható állami kitüntetés, akiknek a csángók ügyében kifejtett tevékenysége kiemelkedő jelentőségű.

Eddig két díjazott

Először a finn állampolgárságú Tytti Isohookana-Asunmaa asszony, a csángók ügyének nemzetközi fórumokon történő képviseletéért vehette át a díjat, tavaly Pozsony Ferenc néprajztudós, egyetemi professzor, a Kriza János Néprajzi Társaság elnöke részesült az elismerésben. Pozsony évtizedek óta gyűjti a moldvai csángók népdalait és meséit, két évvel ezelőtt létrehozta a csángó múzeumot.

"Köszönöm megtisztelő szándékukat, miszerint az idei Csángó-díjra engem találtak méltónak. A csángók, a szórvány- és általában az anyaországtól elszakított magyar közösségek érdekében kifejtett több mint fél évszázados munkásságomat eddig is önzetlenül végeztem, és ezután is így teszem" - áll abban a nyílt levélben, amit a neves néprajztudós, Kallós Zoltán írt Bozóki Andrásnak, a magyar kulturális tárca vezetőjének.

"Több magyar kitüntetés tulajdonosaként úgy döntöttem, hogy ezt a díjat nem fogadom el" - folytatódik a dokumentum.

Csalódott kitüntetett

"Csalódottan tapasztaltam az utóbbi időben - indokolja döntését Kallós -, hogy az általam legfontosabbnak gondolt szórványmagyar közösségek művelődési-oktatási rendszerének támogatására nincs megfelelő akarat, ezért a szülőföldön magyarként boldogulás esélye nagyon leszűkült."

A néprajztudós úgy értékeli, hogy az amúgy is rohamosan fogyatkozó Kárpát-medencei magyarságnak jelen pillanatban nem a kitűntetések fontosak, hanem inkább egy jól átgondolt támogatási stratégiára lenne szükség.

Rossz támogatási gyakorlat

Az MTI érdeklődésére Kallós elmondta, hogy nem ért egyet a magyarországi támogatások jelenlegi gyakorlatával. Emlékeztetett rá, hogy a Kallós Alapítvány tizennégy éven át minden évben táboroztatott csángó gyerekeket, kivéve az idén (pénzforrások hiánya miatt), pedig nagy szükség lett volna rá, éppen az árvizek miatt.

A csángó gyermekek táboroztatásának ügyét a néprajztudós szerint "tolják-vonják". Most július végén történt csak meg a kiírás az idei táborokra. "Hát ki fog most táboroztatni?" - tette fel a kérdést Kallós, úgy vélekedve, hogy akik ilyen ügyekben döntenek, azokat nem érdekli az egész probléma. A táborozásra az alapítvány nem tudja megelőlegezni a pénzt, fűzte hozzá, megemlítve, hogy csak a bukarestiektől, a Communitas Alapítványtól kaptak pénzt.

A tudós hangsúlyozta, hogy nem szeretné, ha politikai ügyet csinálnának az egészből: "Engem nem érdekel, hogy éppen milyen kormány van Magyarországon, nekem az a fontos, hogy a magyar érdekeket és a magyar ügyet szolgáljam."

Pontos elszámolás

A Kallós Alapítvány 1992-ben alakult, amikor Kallós Zoltán visszakapta a korábban államosított családi házat Válaszúton. Ez a kúria ad helyet néprajzi gyűjteményének és az 1999-ben beindult magyar anyanyelvű szórványoktatásnak. Kallós az egész vagyonát átíratta az alapítványra. Kallós leszögezte, hogy alapítványa eddig minden fillérrel pontosan elszámolt: "Az, hogy mások miként számoltak el, nem érdekel minket. Alaposabban utána kellene nézni, hová folynak el a pénzek."

Kallós Zoltán a Transindexnek elmondta, arról, hogy a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma neki ítélte oda a Csángó-díjat, pénteken szerzett tudomást. A díjat augusztus 19-én kellene átvennie. Elutasító nyílt levelét hétfőn reggel eljuttatta a Kitüntetési Irodához, onnan még nem érkezett reakció.

Bugárnak nem kellett a nagykereszt

Tavaly márciusban Bugár Béla, a Magyar Koalíció Pártjának elnöke utasította vissza a Magyar Köztársasági Érdemrend nagykeresztjét. A szlovákiai magyar politikus azt kifogásolta, hogy Budapest lefaragta a határon túli magyarok támogatására szánt költségvetési keretet. Sérelmezte azt is, hogy a magyar kormány "rólunk, nélkülünk döntött", jóllehet, a felek mindeddig éveken át következetesen és eredményesen állták azt az egyezséget, hogy a határon túli magyarokat érintő kérdésekben azok legitim politikai képviseletének mellőzésével soha nem születhet döntés.