Kincsem örökre elvágtat

Fábry Sándor tudja, hogy mi a különbség az ügető és a galopp között, de vasárnap nem emiatt érkezett a Kincsem Parkba, ahol a 86. Magyar Derby futamai zajlottak. Fábry és az Összefogás a Magyar Lóversenyzés Jövőjéért civil mozgalom a Kincsem Park nem eladó feliratú táblával demonstráltak.

A három éve felújított Kincsem Park valóban nem eladó, legalábbis egyelőre. Vajtó Lajos, a Nemzeti Lóverseny Kft. ügyvezető igazgatója ugyanakkor nem zárja ki, hogy a parkot a tulajdonos állam (Nemzeti Vagyongazdálkodási Tanács) értékesíti. A versenypálya egy 90 hektáros területen fekszik, amely a világon egyedülálló módon a város majdnem közepén található, így jelentős értéket képvisel. Ez a tény adja annak a gyanúnak az alapját, hogy a földterület értékesítésére készülnek.

A Kincsem Park a 181 éves magyar lósportnak évtizedek óta szimbóluma, de a terület a legenyhébb becslések szerint is 50 milliárd forintot ér. De csak mint telek ér ennyit, a lóverseny ugyanis Magyarországon - ebben a formájában - nem termel ki ennyi pénzt, ezért Fábryék arra gyanakszanak, hogy a terület és a park az ügető sorsára jut, és bevásárlóközpontot építenek a helyére.

A Kincsem Park nem csupán a versenypályának nyújt otthont, hanem több száz embernek is, akik a területen belül laknak, és az ügetőnél történtek alapján attól félnek, hogy a terület eladása esetén azonnal az utcára kerülnének.

A versenylósport és a Kincsem Park egyszer egy évben, a Magyar Derby idején ezreket vonzanak, hétköznaponként azonban alig néhányan lézengenek, és főleg, még kevesebben fogadnak. Az országos fogadás megszervezése sokat segíthetne az évente másfél milliárd forintba kerülő Kincsem Parkon, állítják a tiltakozók és az ügyvezető egybehangzóan.

Azt hivatalosan senki sem mondja, hogy a Kincsem Parkot eladják, így a körülötte kialakult homály beférkőzött a fejekbe is. Akad olyan nyilatkozó, aki szerint Kincsem Park megszűnése a magyar versenylósport végét jelentené, volt, aki a területről kiszorított lovak életéért aggódik, és azt is sejti, hova folynak el az állami százmilliók. Mások a még be sem folyt privatizációs pénznek már a helyét is tudják. Vajtó Lajos szerint pedig azok állnak a tiltakozás hátterében, akik korábban a Kincsem Park működtetésének privatizációjáról lemaradtak. Az állam először pályázatot írt ki a park üzemeltetésére (A lóverseny- és bukmékeri fogadás szervezésére, valamint a Nemzeti Lóverseny Kft. és a Magyar Lóversenyfogadás Szervező Kft. privatizációjára), amelyre egyetlen jelentkező volt, és ő is a várt érték csupán töredékét kínálta.

A pályázat kudarca mindenkit ráébresztett, hogy a Kincsem Park így ebben a formában nem működtethető tovább. Fábry Sándor szerint nem azzal van baj, ha eladják a Kincsem Parkot, sőt, ő az ellen sincs, hogy az egészségügyhöz hozzányúljanak, mert szerinte valamit csinálni kell, de ragaszkodnak ahhoz, hogy a Kincsem Park versenypályája és infrastruktúrája a jövőben is ugyanazt a célt szolgálja, mint most.

A Kincsem Park jövőjét egyelőre senki sem tudja megmondani. Vajtó szerint az is egy megoldás, ha a területet feldarabolják és csak azokat a részeket értékesítik, amelyeken nem zajlanak a versenyek, ami az összterület kétharmadát érinti, de ő sem és az általunk megkérdezett lóverseny rajongók sem tartják kizártnak, hogy a versenyek máshova költözzenek, mert ahogy Vajtó fogalmazott: nem a Kincsem Park a fontos, hanem a lósport megmentése. És ez az a pont, amelyből a civilek és a lósport további szerelmesei egy tapodtat sem engednek: A Kincsem Parknak meg kell maradnia.

Arra a kérdésre, hogy lesz-e 87. Magyar Derby is, Vajtó azt mondta, biztosan lesz, de hogy hol, azt még senki sem tudja.