Árpád
3 °C
12 °C

Kis kórházak, mi lesz veletek?

2006.11.21. 11:18
Kapcsolódó cikkek (1)
Azok a kórházak, amelyek nem kerültek be a kiemelten támogatott 31 intézmény közé, most kivárnak, reménykednek vagy megpróbálják kamatoztatni egyedi értékeiket. Az egyik eleve a jövőre gondolva kezdett fejlesztésbe, a másik úgy véli: ha le is építik a őket, akkor legalább csinálják meg rendesen a kiemelt kórház felé vezető utakat. Abban az igazgatók többsége egyetért, hogy az átalakítás munkahelyek elvesztésével fog járni.

„Gondoljon bele, amiért Budapesten külön kell fizetni, az nálunk természetes. Kórtermeink két-három ágyasak, és mindegyikhez külön fürdőszoba tartozik” – mondja Deák Zoltán, a kalocsai kórház igazgatója.

A kórházban tavaly fejeződött be egy közel másfél milliárdos fejlesztés. Vajon mindez hiábavaló volt? A kalocsai intézmény sem került fel a 31 kiemelt kórház közé, amelyek listáját a kormány pénteken ismertette.

Osztozkodnak

Az Index még a kormánydöntés előtt keresett meg kisebb kórházakat. A vezetőktől azt kérdeztük, milyen jövőre számítanak. Az intézmények többsége tisztában volt azzal, hogy nem lesz kiemelt kórház. Olyan is van köztük, amelyeket évek óta fenyeget a megszüntetés veszélye.

Ha a kormány menetrendje érvényesül, néhány hónapon belül döntést kell hozni ezeknek a kórházaknak a jövőjéről is. Ha január elsején életbe lép a kórházfejlesztési törvény, az egészségügyi miniszter nyolc napon belül elküldi a Regionális Egészségügyi Tanácsoknak (RET) azt, hány ágy fenntartását támogatja az egészségbiztosító az egyes orvosi szakterületeken. A Nyugat-Dunántúli Régióban lévő kórházaknak így például el kell osztaniuk egymás között a 119 szülészeti—nőgyógyászati ágyat.

A RET-eknek aztán 20 napjuk lesz van arra, hogy döntsenek arról, hogy a régióban hol legyen és hol ne legyen belgyógyászat és sebészet, hol csökkenjen a szülészeti ágyak száma, és hol alakuljanak inkább krónikus betegeket ápoló osztályok. A döntés akkor érvényes, ha azt a régió valamennyi kórháza 30 napon belül jóváhagyja. Ha nincs egyetértés, a miniszter nyolc napon belül dönt a régió normatíváinak felosztásától, hogy március 31-ig meg lehessen kötni az új finanszírozási szerződéseket.

Gyors döntések

Szinte borítékolható, hogy a helyi politika sehol sem fogja felvállalni egy évtizedeken át működő kórházi osztály megszüntetését vagy jelentős átalakítását, amely orvosok elbocsátásával is járhat. A nehéz (és gyors) döntéseket tehát várhatóan visszapasszolják majd a kormánynak, viselje az a felelősséget.

Évek óta tudjuk, hogy változtatásra van szükség, ezért a rekonstrukciót is ennek megfelelően tervezték – folytatja történetüket a kalocsai kórház igazgatója. A jól felszerelt intézmény várhatón területi kórházként működik tovább a szekszárdi és a kiskunhalasi kiemelt kórház közelségében. Bár az aktív ágyak száma csökken, az igazgató bízik abban, hogy a gyógyító ellátást nem kell teljesen leépíteni. Azt egyelőre nem tudják, mi lesz a pszichiátriával és a tüdőgyógyászati részleggel, ahová eddig egész Szolnok megyéből utaltak be betegeket.

Országosan is elismert angiológiai részlegében bízik a Győr-Moson-Sopron megyei Kapuvár kórháza. Az érbetegek szénsavgázfürdős utókezelésével foglalkozó, 65 ágyas osztály lehet a Lumniczer Sándor Kórház kitörési pontja, ahol növelnék is az ágyak számát– véli Ballagi Farkas igazgató. A közeli Dénesfán 105 ággyal működő pszichiátria is minden bizonnyal beleillik abba a központi koncepcióba, amely a kisebb kórházaknak ápolási, rehabilitációs feladatokat szán. Ahogy eddig, a jövőben is nélkülözhetetlenek lesznek a Kapuvár környékén élőket is ellátó rendelőintézet járóbeteg szakrendelései is - mondja a kórházigazgató.

Utat kellene építeni a kórházhoz

A nagy kérdés Kapuváron a négy alapszakma - a belgyógyászat, a sebészet, a szülészet-nőgyógyászat és a gyermekosztály - további sorsa. Az igazgató szerint mindegyiket szeretnék megtartani, de ha ez nem sikerül, akkor a belgyógyászathoz ragaszkodnának, ott is növelve a krónikus ágyak számát.

Ballagi Farkas szerint egyébként az átszervezéseknél nem csak a mentőszolgálatot kellene fejleszteni, hanem az utakat is: a Győrt Sopronnal összekötő 85-ös út ugyanis folyamatosan túlzsúfolt és gyakran csak lépésben lehet rajta haladni.

Érdekes akcióval hívta fel kórházára a figyelmet a múlt héten Siklós. A város aláírásgyűjtést kezdett. Elterjedt ugyanis, hogy elfekvővé alakítanák az intézményt. A siklósiak szerint ha ez így lesz, és valaki azért hal meg, mert a leépítés miatt nem kapott időben ellátást Siklóson, akkor be fogják perelni az államot.

Lesz munka, csak máshol

A 105 ágyas kiskórházat már többször fenyegette a megszüntetés veszélye. A csőd elkerülésére 2004-ben 75 százalékban egy magánbefektető vette át az eladósodott intézmény üzemeltetését. Mint a kórház igazgatója az Indexnek elmondta: a magánbefektető az elmúlt másfél évben helytállt a finanszírozásban. Siklós a jövőben kardiológiai rehabilitációs részlegre és belgyógyászati aktív ellátásra akar pályázni.

Az egészségügyi miniszter pénteken megismételte: most is úgy véli, hogy a kórházszerkezet átalakítása miatt nem kell egyetlen intézményt sem bezárni. Az már más kérdés, hány ember munkájának elvesztésével fog járni a változás.

Az egyik kórház igazgatója szerint teljesen egyértelmű, hogy ahol a sebészet helyett ápolási osztály jön létre, ott kevesebb orvosra és több szakápolóra lesz szükség. Egy másik kórház igazgatója finomabban, de ugyanezt mondta: „az ágyszámcsökkenés egyértelműen a humáerőforrás-igény változásával fog járni”.

Miután a szerkezeti átalakulások miatt területileg átalakul a munkaerőigény az egészségügyben, a szaktárca azon gondolkozik, hogy lakáshozjutási és letelepedési támogatást adna a vidéken munkát vállaló orvosoknak.