Konrád, Tivadar
10 °C
23 °C

Csak 31 kiemelt kórház lesz

2006.11.17. 17:23
A korábbi verziókkal ellentétben nem ötven, hanem csak 31 kiemelt kórházat jelöl ki a kormányzat, amelyekben a súlyos betegeket kezelik majd. A kórházfejlesztési törvény tervezete szerint a többi intézmény általános ellátást nyújt vagy a krónikus betegek ápolását végzi. Bár kórházat várhatóan nem kell bezárni, az orvosok egy részének valószínűleg máshol kell munkát keresnie, mint ahol most dolgozik.

Az előzetes várakozásokkal és a kiszivárgott listákkal ellentétben a kormány nem 50, hanem csak 31 kiemelt kórházat jelöl ki – jelentette be Molnár Lajos egészségügyi miniszter, miután a kormány elfogadta az 5. egészségügyi reformtörvény, a kórházfejlesztési törvény tervezetét. (A kiemelt kórházak listáját lásd a cikk végén.)

Négyszintű ellátás

A kormány koncepciója szerint jövőre az ellátórendszernek négy szintje lesz: a beteg elsődlegesen a háziorvossal találkozik. Ha szakellátásra van szükség, a háziorvos továbbküldi a beteget a 20 kilométeren belül elérhető járóbeteg-központba (azaz a rendelőintézetbe vagy sztk-ba). Itt kezelik az olyan rutineseteket, amelyek miatt a betegnek nem kell kórházba feküdnie.

Egy pár napos bennfekvéssel járó hagyományos vakbél- vagy mandulaműtétet, normál szülést a 30 kilométeren belül mindenki számára elérhető területi kórházban végeznek. Ide kerülnek a hosszú ápolásra szoruló krónikus betegek vagy idősek is. Ha a betegség komplikált, a területi kórház továbbítja a beteget a kiemelt kórházba, amely 50-55 kilométeres körzetben látja el a súlyos betegeket.

A kiemelt kórházaknak tapasztalt orvosokkal és fejlett műszerekkel kell ellátni feladatukat. A jövőben csak itt végezhetnek szervátültetést, szívműtétet, a daganatos betegek kezelését. Ezek sürgősségi központok is lesznek, amelyeknek az év minden napján 24 órában kell fogadniuk a sürgős betegeket. Ha katasztrófa vagy nagyobb járvány történik, három, illetve hat órán belül bővíteniük kell a helyeket, és gondoskodni arról, hogy több beteget tudjanak ellátni. Fejlesztik a mentőszolgálat hálózatát is, hogy a kocsik 15 percen belül minden esethez ki tudjanak érni.

Nemcsak a távolság számít

Mint Molnár Lajos elmondta: a kiemelt kórházak meghatározásánál területi és szakmai szempontokat egyszerre vettek figyelembe. A korábban emlegetett ötven kiemelt kórházzal szemben a kormány csütörtökön végül úgy döntött: ebbe a körbe csak néhány országos intézetet és a megyei kórházakat sorolják, illetve azokat, amelyek szükségesek az egységes területi hálózat megteremtéséhéz.

Figyelembe vették azt is, hogy ezek a kórházak legfeljebb egy órás utazással elérhetők legyenek. A miniszter ezzel indokolta például, hogy a kiemelt kórházak közé került az ózdi Almási Balogh Pál Kórház is. Az intézmény ugyan csak 35 kilométerre van a miskolci megyei kórháztól, abban a régióban azonban az utazáshoz jóval hosszabb időre van szükség, mint az ország fejlettebb részein.

A központi kórház nem mindig jelent egyetlen intézményt. A tervek szerint például Budapesten a Honvédkórház, a BM-kórház, a MÁV-kórház és az Országos Gyógyintézeti Központ kapacitásainak összevonásával hoznának létre egy egyelőre "Központi Kórház" névre hallgató centrumot.

Ágyak szűnek meg és alakulnak át

Március 31-től átalakul a kórházak támogatása is. Az egészségbiztosító által az ágyak fenntartására fordított összeg nem csökken, csak másként oszlik el. Az eddigi 60 ezerből közel 9 ezer aktív ágyat szüntetne meg a kormány, s körülbelül ugyanennyit ápolásra és rehabilitációra alakítana át. A krónikus betegek ellátására használható ágyak száma így 7 ezerrel fog emelkedni.

A várakozások szerint így a pénz jobban hasznosul, figyelembe véve azt, hogy jelenleg a gyógyításra szánt ágyak 20-25 százaléka üresen állt, vagy azokon igazából ápolási feladatokat láttak el.

A kormány meghatározza azt, hogy egy-egy régióban hány sebészetre, belgyógyászatra, szülészetre stb. szolgáló ágy fenntartását finanszírozza. Meghatározzák azt is, hogy ezek közül hány ágy lesz a kiemelt kórházaké. A fennmaradó ágyakon a régió többi kórházának kell osztoznia.

Útra kelnek az orvosok?

Ez bizonyos kórházak esetében egyes osztályok megszüntetését és a krónikus betegeket ápoló osztályok bővítését jelentheti. Mint Molnár Lajos elmondta: várakozásaik szerint kórház bezárására nem lesz szükség.

A változás várhatóan munkahelyek elvesztésével is járhat. Ha például valahol a sebészetet ápolási osztállyá alakítják, ott több nővérre, szakápolóra, de kevesebb orvosra lesz szükség. Molnár Lajos az Index kérdésére ezzel kapcsolatban azt válaszolta: a magyar egészségügyben inkább munkaerőhiány van, különösen szakdolgozóból van kevés.

Molnár szerint viszont az orvosok területi eloszlása nagyon egyenlőtlen: "Budapesten nagyon sok van, egy a fővárostól fél órára lévő kórház viszont alig talál osztályvezető főorvost". "Azt nem tudjuk garantálni, hogy mindenki ugyanott fog dolgozni, ahol most" - mondta a miniszter. Hozzátette ugyanakkor: a tárca gondolkodik olyan lakhatási, otthonteremtési támogatáson, amely vidékre vonzza az orvosokat.

A várható átalakulások miatt lesznek olyan betegek (és hozzátartozók), akiknek a jövőben többet kell majd utazniuk a távolabb lévő központi kórházba. Ha indokolt, az Országos Egészségbiztosítási Pénztár a beteg utazási költségeit ugyanígy megtéríti, mint most, mondta az Index kérdésére az egészségügyi miniszter.

A kiemelt ellátást nyújtó kórházak listája