Szigorodnak a majomtartási szabályok

Új hazai kormányrendelet lép életbe a veszélyeztetett vadon élő állatok és növények nemzetközi kereskedelmét szabályozó (CITES) egyezmény kapcsán, közölte a zöldtárca sajtóosztálya. Ez az egyezmény azokat a fajokat védi, amelyek vadon élő állományát az egyre nagyobb mértékű nemzetközi kereskedelem veszélyezteti.

A kereskedelmi célú befogás, gyűjtés miatt több tízezer állat- és növényfaj került élőhelyén válságos helyzetbe, melyek közül 35 ezer a CITES védelme alatt áll. Az illegális kereskedők nemcsak élő állatokkal és növényekkel, hanem ezek legkülönbözőbb részeivel és a belőlük készített termékekkel is üzletelnek.

1973-ban 26 ország aláírásával született meg a Washingtoni Egyezmény (CITES), amely a világ egyik legnagyobb és leghatékonyabb nemzetközi természetvédelmi megállapodása. Az egyezményt mára már 174 ország írta alá. Magyarország 1985-ben csatlakozott a megállapodáshoz.

A CITES új, hazai jogszabálya szerint szigorodnak a majomtartási szabályok. Emberszabású majmot (csimpánzok, gorilla, orángután) a jövőben kizárólag állatkert tarthat. Nem emberszabású majmot pedig állatkerten kívül is csak az állatkerti állatok tartásáról szóló rendeletben megállapított szigorú feltételek teljesítése esetén lehet majd tartani.

Tilos fókaprémet behozni

A fókákat is védi az új jogszabály. A kegyetlen módszerekkel és hatalmas méretekben folytatott fókaprém-vadászat visszaszorítása érdekében világméretű mozgalmak indultak az elmúlt években. Ehhez az európai uniós országok jó része is csatlakozott. Ezzel összhangban a rendelet tiltja a CITES hatálya alá tartozó fókafajok prémjének tartását. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a jövőben tilos lesz valamennyi prémjéért vadászott fókafaj szőrméjének tartása, behozatala és kereskedelme.

A szervezett bűnözői csoportok által irányított orvhalászat és kaviárcsempészet miatt a tokhalak világszerte a kipusztulás szélére kerültek. Védelmük érdekében a CITES szigorú szabályokat állapít meg a kaviár feldolgozásával, csomagolásával és kereskedelmével foglalkozó üzemek számára. Mivel Magyarországon is több vállalkozás foglalkozik tokfélék szaporításával, nevelésével, illetve kaviár termelésével, az új jogszabály részletes szabályokat állapít meg ezek engedélyezésével, nyilvántartásával és ellenőrzésével kapcsolatban. Kaviárfeldolgozást, -csomagolást, illetve -átcsomagolást kizárólag az igazgatási hatóság által engedélyezett és nyilvántartott üzem végezhet, a kaviártároló edényeket pedig egyedi jelöléssel kell ellátni.

A rendelet több ponton egyértelművé teszi, egyszerűsíti a CITES hatálya alá tartozó példányok bejelentési kötelezettségére, illetve az eljárásra vonatkozó szabályokat, és a korábbiaknál pontosabban szabályozza a természetvédelmi bírság kiszabására vonatkozó előírásokat.

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!