Sólyom László nem nyilvánította községgé Magdolnavölgyet

2007.07.12. 21:16
Kis híján faluszakadáshoz vezetett az ingatlanbefektetők és a környezetvédők háborúja Piliscsabán. Magyarország első kerítéssel és 24 órás portaszolgálattal védett magánfaluja jött volna létre, ha Lamperth Mónika után Sólyom László is aláírja a rossz emlékű Pilis-Invest által létrehozott Magdolna-völgyi lakópark önállósodási kérelmét. Piliscsabai környezetvédők szerint telekspekuláció, természeti értékekben gazdag külterületek megszerzésének és felparcellázásának vágya motiválja a "luxusgettó" önálló önkormányzatiság iránti törekvését, a szakadárok viszont állítják: évek óta szinte semmit nem kapnak adóforintjaikért a falutól, amely ráadásul változtatási tilalommal tette lehetetlenné a fejlődésüket. Sólyom László csütörtökön bejelentette: nem tesz eleget a Magdolnavölgy községgé nyilvánításáról szóló miniszteri előterjesztésnek.
Tóth szerint minden a bíróságon dől majd el

"A leválási folyamat minden egyes lépcsője bíróságon végződött a Piliscsabáért Egyesület miatt, és mindig jogerős bírói döntés adott nekünk igazat" - mondja Tóth János, aki hangulatkeltéssel és alaptalan kijelentésekkel vádolja a Piliscsabáért Egyesületet és László Erikát.

"Magát a népszavazást is bíróság írta ki, mert a piliscsabai önkormányzat nem volt hajlandó kiírni, pedig az minden törvényes feltételnek megfelelt. A falugyűlést a leválni kívánó településrész lakosai részére kellett megtartani, ahogyan csak ők szavazhattak a népszavazáson is." A vitatott külterületek megtartásáról szóló ellen-népszavazással a piliscsabaiak csak annyit értek el Tóth szerint, hogy 2010-ben (a lakópark legkorábban a következő önkormányzati választás napján válhat önálló településsé) a két község nem tud majd békésen megegyezni a területmegosztásról, hanem azt is bíróság fogja eldönteni.

Tóth János megerősítette, hogy a Magdolna-völgy a lakópark mindkét oldaláról vinne külterületet, ugyanis a törvények értelmében azok a lakosság számarányában, "méghozzá majd a 2010-es lakosság számarányában" járnak az új településnek. Tóth hangsúlyozta, hogy nem egy átlagos méretű lakóparkról van szó, hanem több mint 100 hektárról, 497 már most belterületi telekről, 12 társasházról, 3 tóról, közparkról, intézményi területről és erdőről.

Tóth szerint a Piliscsabáért Egyesület aggodalmai alaptalanok: az önálló településsé válás után sem lesz szükségük további belterületbe vonásokra, a Natura 2000-es területekhez pedig az új önkormányzat ugyanúgy nem nyúlhat majd hozzá, mint eddig a piliscsabai. Ugyanakkor úgy tudja, hogy a Sumlin a Magdolna-völgy által igényelt részén fekvő, magántulajdonban lévő telkek helyrajzi számai "a tulajdonosok fellebbezése nyomán" végül nem kerültek be az európai közösségi jelentőségű ökológiai hálózatba.

Ezt az értesülését érdeklődésünkre Kasza Péter, Piliscsaba polgármestere is megerősíti: a Sumlinon fekvő telkek már nem szerepelnek a környezetvédelmi miniszter tavaly decemberi, 45/2006-os rendeletében a Natura 2000-rel érintett földrészletekről.

A Sumlin természetvédelmi státusza vitatott Vitatják a Sumlin természetvédelmi státuszát

"Piliscsaba hatályos szerkezeti tervében Natura 2000 védettséggel szerepel az egész Sumlin, és a vasúton túl fekvő összes külterület döntő többsége is. Ezen felül e külterület teljes egésze, beleértve a Sumlint is, a Budapest Agglomerációs Rendezési Tervéről szóló törvény szerint kiemelt térségi övezetként az ökológiai hálózat része is."- mondja erről László Erika, aki szerint a Sumlin egy részén fekvő telkeket fillérekért kótyavetyélte el a Kasza Péter vezette piliscsabai önkormányzat még a kilencvenes években.

Pilisjászfaluval jobb a viszony

Az önkormányzati törvény értelmében egy településrész akkor válhat önállóvá, ha legalább 300 lakosa van, és képes olyan önkormányzati jogok gyakorlására, mint az ivóvízellátás, az óvodai és az általános iskolai oktatás, az egészségügyi és szociális alapellátások, a közvilágítás, a helyi közutak és a köztemető fenntartása, valamint a nemzeti és etnikai kisebbségek jogainak biztosítása.

A leválás ellenzői kétlik, hogy a Magdolna-völgy, mint önálló település képes lesz ellátni lakosságát az önkormányzati törvény által meghatározott alapvető szolgáltatásokkal. A lakóparkban nem léteznek az óvodai nevelést, az általános iskolai oktatás és nevelést, az egészségügyi és szociális alapellátást biztosító intézmények. Ezek hiányát a Madolnavölgy leválását előkészítő bizottság a szomszédos Pilisjászfalutól beszerzett "befogadó szándéknyilatkozatokkal" pótolta, melyek szerint Pilisjászfalu Önkormányzata társul a leendő új Magdolna-völgyi önkormányzattal a fent említett kötelező önkormányzati feladatok ellátására.

Pilisjászfaluban szintén áll a bál önkormányzatilag, a tavaly ősszel megválasztott testület egy emberként felállt és lemondott, július 22-én új önkormányzatot választanak. Kibékíthetetlen ellentétek ott is egy vitatott ingatlanügylet kapcsán szakították szét az előző testületet. Dr. Tóth János - elmondása szerint a helyiek meghívására, a Magdolna-völgy és Pilisjászfalu zökkenőmentes együttműködése érdekében - ahogy tavaly Piliscsabán (ott nem jutott be a testületbe), most Pilisjászfalun is független képviselőjelöltként indul az időközi választásokon.

Tóth János szerint azért van szükség Pilisjászfalu segítségére, mert a Magdolnavölgy III. ütemével együtt a már beépült I-II. ütem területén fekvő vállalkozási és önkormányzati területekre is változtatási tilalmat rendelt el Piliscsaba előző, "a Piliscsabáért Egyesület nevével fémjelzett" önkormányzata, ezért még nem tudták kiépíteni saját intézményeiket. "Pont ők akadályozták meg hogy fejlődjünk, ők okozták a leválást, ami ellen most ilyen vehemensen kampányolnak." Piliscsaba nem járult hozzá, hogy saját óvodát építsenek a Magdolna-völgyben, Pilisjászfalu iskolája viszont befogadta az itt élők gyerekeit is.

Friss fejlemény az ügyben, hogy az Alkotmánybíróság 2007. július 5-én az Eurocorp Kft. beadványának helyt adva megsemmisítette a változtatási tilalmat elrendelő, illetve az ehhez kapcsolódó, a rendezési tervet hatályon kívül helyező 2004-es önkormányzati rendeleteket, az indoklás szerint többek között amiatt, mert a képviselőtestület jogalkotói hatalmát nem településrendezési célok megvalósítására, hanem az önkormányzati bevételek gyarapítására használta fel. A beruházó több százmillió forintra perli Piliscsaba Nagyközség Önkormányzatát a változtatási tilalom miatt elmaradt haszna miatt.

Ami a köztemetőt illeti, a helyzet végtelen abszurditását jelzi, hogy erre vonatkozóan Piliscsaba klotildligeti, forráshiánnyal küzdő római katolikus plébániája adott egy olyan nyilatkozatot Tóthéknak, mely szerint méltányos hozzájárulás ellenében "az igények sorrendjében, és az elhelyezhető létszám betöltéséig" az elhunyt Magdolna-völgyi "hívek, illetve személyek" urnás temetésének lehetőségét biztosítja, "amennyiben az igényelt szertartás összeegyeztethető a katolikus egyház értékrendjével".

A köztársasági elnök döntött

Miután Lamperth Mónika még önkormányzati és területfejlesztési miniszterként - a történelmi gyökerekkel rendelkező és a közigazgatási önállóság tekintetében a Magdona-völgyi lakóparknál kevesebb kihívással küzdő Mátrafüreddel ellentétben - jóváhagyta a Magdolna-völgy önálló településsé válás iránti kérelmét, már csak Sólyom László köztársasági elnök akadályozhatta meg Piliscsaba kettészakadását. A piliscsabai civil szervezetek levélben kérték az elnököt, hogy mérlegelje a leválás körüli jogsértéseket és a természetvédelmi szempontokat, mielőtt a kérdésben döntene.

Csütörtökön Piliscsaba Nagyközség Önkormányzata is levélben fordult Sólyom Lászlóhoz a miniszteri előterjesztés aláírásának megtagadását kérve.

Csütörtök délután a Köztársasági Elnöki Hivatal közleményt bocsátott ki arról, hogy a köztársasági elnök nem nyilvánította községgé Magdolnavölgyet, és erről levélben tájékoztatta Bajnai Gordon önkormányzati és területfejlesztési minisztert. Sólyom László azzal indokolta döntését, hogy az előterjesztés nem felel meg a törvényi feltételeknek, mert az előterjesztésbe foglalt dokumentumok alapján nem biztosított, hogy Magdolnavölgy községgé nyilvánítása esetén képes lenne teljesíteni a helyi önkormányzatok által kötelezően ellátandó feladatokat.