Sólyom László nem nyilvánította községgé Magdolnavölgyet

A Magyarország természeti értékeit fenyegető ipari-kereskedelmi beruházásokról szóló cikksorozatunk előző részeiben az európai védettségre jelölt Tétényi-fennsík kettéosztásáról, majd a Zempléni-hegységbe tervezett szivattyús energiatározóról volt szó. Ezúttal a piliscsabai Magdolna-völgyben jártunk, ahol 210 hektár, részben az európai közösségi jelentőségű Natura 2000 ökológiai hálózatba sorolt külterületet vinne magával az önálló település címére pályázó lakópark.

Riportunk a köztársasági elnök a Magdolna-völgy önálló településsé válás iránti kérelmét elutasító döntése előtt készült, a megszólalók álláspontja a döntés előtti állapotot tükrözi.

A Piliscsabáról leválni szándékozó, drótkerítéssel körbevett településrész bejáratánál biztonsági őr fogad, akit csak Tóth János, a területet kezelő és az önálló településsé válást előkészítő Magdolna-völgy Egyesület elnöke nevének sűrű emlegetése győz meg arról, hogy felemelje a nem itt lakók távoltartására - és bizonyos elképzelések szerint a közös költséget nem fizetők bejutásának megnehezítésére - szolgáló sorompót. Ha valóban függetlenné válik, Magdolna-völgy lesz Magyarország első összefüggő kerítéssel és 24 órás portaszolgálattal védett települése, és még csak nem is ez a legnagyobb furcsaság az egész történetben.

A völgyben mintha a SIM City kockás füzetben tervezett világában járnánk: az utcák mentén eklektikus stílusban épült luxusvillák, kisebb-nagyobb családi házak, félkész ingatlanok és üres, eladó telkek váltogatják egymást az egyenparcellákon. Míg a lakóingatlanok építészeti stílusa a Second Life-fílinget erősítve gyakorlatilag házról-házra radikálisan változik, közösségi tereknek, épületeknek nyomát sem látni, a "központban" egy kávézó és egy élelmiszerbolt jut a nagyjából ötszáz lakosra. Hétköznap délelőtt lévén a településjelölt majdnem teljesen kihalt, a legtöbben csak aludni járnak ide haza.

A mégis fellelt lakók nem szívesen nyilatkoznak az elszakadásról, a legtöbben "a nem tudok róla, és nem is érdekel", illetve a "nem nyilatkozom" fordulattal passzolják a kérdést, de néhány embert végül sikerül szóra bírnom. "Nem támogatom az elszakadást" - mondja egy kigyúrt férfi, miközben autót mos a garázsfeljárón. Több mint húsz cége van bejelentve ide, a településváltás több százezer forintos adminisztratív költséget okozna számára. Telekspekulációt gyanít a közterületeket kezelő Magdolna-völgy Egyesület elszakadási törekvése mögött, "csak a pénzről szól a történet" - mondja, és dühösen legyint.

Egész másként látja a helyzetet az élelmiszerboltban dolgozó asszony, aki szerint nem Magdolna-völgy akar elszakadni, hanem "Piliscsaba lök ki bennünket, lehetetlenné teszi az együttműködést". Bár az itt lakók oda is adóznak, Piliscsaba nem fizeti a hóeltakarítást, a közvilágítást, az óvoda nem fogadja az itteni gyerekeket, a hivatalok packáznak a Magdolna-völgyi lakosokkal - sorolja a sérelmeket. Igazságtalannak tartja, hogy a fővárosból kiköltözött gazdagokként bánnak velük a piliscsabaiak, miközben "itt is sok átlagos, lakáshiteles család él", a mesteremberek mégis dupla árat szabnak, mint a faluban.

A Pilis-Investtől az Eurocorpig

"Piliscsabán nem településfejlesztés zajlik, hanem telekspekuláció" - mondja László Erika, a Piliscsabáért Egyesület elnöke, aki szerint a falu óriási hibát követett el, amikor 1994-1999 között, a tavaly ismét megválasztott Kasza Péter első polgármestersége alatt közel duplájára növelte a belterületét.

Ingatlanfejlesztő cégek parcellázták fel a Magdolna-völgy mellett a Csabagyöngyét, a Garancstetőt, a Garancsligetet és az Álomvölgyet, öt lakópark létesült. A befektetők a telkeket sokszoros áron adták tovább, a kommunális infrastruktúrafejlesztéssel viszont adósak maradtak: a néhány éve létesült utak már olyan rossz állapotban vannak, hogy van olyan "lakópark", amelyet télen csak terepjáróval lehet megközelíteni.

Az elmúlt tizenöt évben létesült, Piliscsaba környéki "lakóparkokban" még mindig több az üres telek és a lakatlan, vagy félkész ház, mint a lakott ingatlan. A már meglévő lakóparkok beépítettsége messze nem olyan mértékű, hogy szükség volna újabb külterületek felparcellázására, Piliscsaba az agglomeráció állatorvosi lova - mondja László Erika, miközben körbevezet a Garancstető szélfútta szellemfalujában, ahol romos táblák hirdetik a panorámás, összközműves telkeket.

Valódi sikertörténetnek, többé-kevésbé elégedett lakókkal csak a Pilis-Invest Ingatlanbefektetési és Hasznosító Szövetkezethez közel álló befektetői kör által fejlesztett Magdolna-völgyi lakópark számított, ahová egy időben szinte özönlöttek a kertes házra vágyó emberek. Egészen 2004 tavaszáig, amikor a Pilis-Invest - több hasonló profilú "ingatlanszövetkezet" csődje után - fizetésképtelenné vált és csődbe ment.

Az idén tavasszal lezárult nyomozás adatai szerint a Pilis-Invest csak látszatszövetkezet volt, érdemi gazdasági tevékenységet nem folytatott. Az üzletrészekre ígért vonzó kamat piramisjátékot indított be, az első befektetők még jól jártak, ám a csőd után a cég 11,6 milliárd forinttal maradt adósa 3900 kisbefektetőjének. A BRFK három év elteltével különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés és más bűncselekmények elkövetésének gyanújával vádemelést javasolt a szövetkezet volt elnöke, két igazgatósági tag, és a felügyelőbizottság egyik tagja ellen.

A Pilis-Invest és a Magdolna-völgyi lakópark kapcsolatát jól illusztrálja egy 2003-as botrány, amikor Tallér Károly, az ingatlanszövetkezet egykori vezetője december 18-án, a karácsony közeledtére való hivatkozással egymillió forinttal kibélelt tolltartót adott át a piliscsabai építési hatóság irodavezetőjének.

Tallér a Magdolna-völgyi lakópark III. ütemének dokumentumait adta le szakhatósági elbírálásra, és bár az irodavezető jegyzőkönyvet íratott a különös ajándékról, a 18 hektáros terület telekmegosztását mégis rendkívüli sürgősséggel jóváhagyta, így Tallér azt december 30-án már el is adhatta az Európa Ingatlanbefektetési Alapnak. A Magdolna-völgy III. ütembe tartozó telkeket jelenleg az Eurocorp Kft. hirdeti, de mivel a Piliscsabai Önkormányzat 2004-ben változtatási tilalmat rendelt el a területen, a telkek értékesítése jelenleg szünetel - olvashatjuk az ingatlanfejlesztő cég honlapján.

Népszavazás pro és kontra

A Magdolna-völgy III. üteme - bár ma még nem lakik ott senki - része azoknak a területeknek, amelyeket az önállósodásra készülő új település leszakítana Piliscsabáról. A Magdolna-völgy I-II-III ütemen, mint belterületen kívül igényt tartanak a Piliscsaba belterületét az erdőtől elválasztó vasútvonal túloldalán fekvő, Natura 2000-es oltalom alatt álló erdőrészre és a mellette fekvő ligetes Sumlinra, valamint a 10-es főút túloldalán fekvő hosszúréti vállalkozási területre és a felette fekvő dombságra is.

A Pilis-Invest csődje következtében bebukott Magdolna-völgy Kft. felszámolójától a Dr. Tóth János (civilben egy őrző-védő cég, a Market-Kontrol Security Kft. ügyvezetője, ónodi lakos) által elnökölt Magdolna-völgyi Egyesület, illetve az általuk alapított Magdolna-völgyi Kht. vette meg és üzemelteti a lakópark közterületeit. A lakóktól közös költséget szednek a kiadások fedezésére.

A Magdolna-völgyi Egyesület egyben a Piliscsabáról történő leválás fő szószólója és szervezője is. A leválás fő indokaként a 2005. szeptember 11-én az egyesület szervezésében lezajlott falugyűlésen az hangzott el, hogy "a piliscsabai önkormányzattal lehetetlen együttműködni": a téli időszakban nem végeztet hókotrást, az itteni gyerekeket nem veszi fel az óvodába, a közvilágítás költségeinek csak egy részét fedezi, miközben az adókat beszedi a lakóparkban élőktől.

A Piliscsabáról történő leválás megszervezésére Tóth vezetésével a leválást előkészítő bizottság alakult. Az előkészítő bizottságot a Magdolna-völgyi Egyesület közgyűlése, majd az előkészítő bizottság által összehívott zártkörű, csak Magdolna-völgyi lakosok körében tartott falugyűlés választotta meg. A Piliscsabáért Egyesület kétségbe vonja a testület legitimitását, mert "Piliscsaba önkormányzatának szervezeti és működési szabályzata alapján erre csak a polgármester által összehívott, az egész falura kiterjedő lakossági fórum lett volna illetékes" - mondja László Erika, hivatkozva a Piliscsaba jegyzője által a témában készített terjedelmes jogi elemzésre.

Az önkormányzati törvény értelmében a leválási szándékot falugyűlésen kell kommunikálni az érintett település lakói felé is - ez 2006. szeptember 16-án meg is történt a piliscsabai Iosephinum nagytermében, ám az eseményre megint csak kizárólag a Magdolna-völgyi lakosokat engedték be a biztonsági őrök, az érdeklődő piliscsabaiakat, köztük a Piliscsabáért Egyesület tagjait is elhajtották. Ők viszont rendőröket hívtak, akik jelentésben rögzítették a történteket. Tóth János akkor azt nyilatkozta, hogy "provokációtól tartva" szelektáltak a falugyűlés résztvevői között.

Egy héttel később, 2006. szeptember 24-én a Magdolna-völgyi lakosok véleménynyilvánító népszavazást tartottak, és - 241 szavazó részvételével, 194 igen szavazattal - kimondták függetlenedési szándékukat. Erre válaszul Piliscsabán október 1-jén, az önkormányzati választásokkal egy időben (érvényes és eredményes) népszavazást is tartottak, melyen a szavazók 83 százaléka (2256 fő) szavazott igennel arra, hogy a Magdolna-völgy által igényelt külterületek a lakópark leválása esetén is maradjanak Piliscsaba részei.