Barbara, Borbála
-6 °C
3 °C

2002-ben pezsgőt bontottak, de mára elegük lett

2004.03.25. 11:36
A politikusok sorozatos, az elmúlt 14 évben elkövetett baklövései lassan már a vállalkozásokat fenyegetik, de itt a vége, az EU-csatlakozás után már nem lehet maszatolni, kiderül vannak-e megoldások, vagy nincsenek - állítja a "baloldali tőkések" klubjának két képviselője. Hercegh Tamás, a Synergon Informatika Rt. volt stratégiai vezérigazgató-helyettese és Tarjányi Péter, az egykori átvilágító cég, a Proware vezetője azt mondja, a vállalkozók nem állnak az MSZP egyetlen csoportja mögé sem, viszont "nem kerülhetik meg a kormányt".
2002-ben a gazdaság vezető rétegének jó része pezsgőt bontott a szocialista párt győzelmére, gazdasági racionalitást vártak az MSZP-től. Mára viszont elegük van a dilettantizmusból - ismertet meg bennünket a vállalkozók hangulatával a szóvivői szerepet felvállaló Tarjányi Péter, az egykori átvilágító cég, a Proware vezetője és Hercegh Tamás, a Synergon Informatika Rt. volt stratégiai vezérigazgató-helyettese.

Nem talicskával akarják betolni

Összeadták
Egyelőre titkokban tartják annak a közel 300 vállalkozónak a névsorát, aki az elmúlt hónapokban csatlakozott a magát Gazdasági Reform Klubnak nevező lobbycsoporthoz. A klub szóvivője kósza sajtóhírek után csak február végén jelentette be hivatalosan is a szerveződés létét. Tarjányi Péter akkor azt hangoztatta, hogy főként, de nem kizárólag baloldali kötődésű tőkésekből szerveződött csoport egy tavaly áprilisi kecskeméti konferencián jött létre azzal a céllal, hogy a vállalkozók szemszögéből fontos tanácsokkal segítsék a kormányzat munkáját az EU-csatlakozás előtt szükséges intézkedések megtételénél. Az alapítók az első körben több mint 300 millió forintot gyűjtöttek össze, hogy saját szakértőik a Gazdasági Reform Program Iroda keretében az egészségügy, a mezőgazdaság és élelmiszeripar, az informatika és telekommunikáció, valamint az építőipar területén konkrét javaslatokkal álljanak elő.
Az első komolyabb beszélgetések 2002 végén voltak, amikor véget értek a száznapos programok. Nem látták, hogy a kormány készpénzre váltaná piac- és vállalkozóbarát ígéreteiket, de még azt mondták, jó, választási év volt. Később viszont már egyértelműen úgy érezték, hogy magukra maradtak. 2003. áprilisában még csak néhány tucat vállalkozó találkozott Kecskeméten, de augusztusban már 280 ember részvételével kétnapos konferencián vitatták meg Budapesten, hol vannak szabad pénzek, amelyekhez hozzá lehet jutni az európai unióban, és a környező országokban milyen stratégiai lépések várhatóak - meséli Tarjányi a jelenleg 450-500 tagú, komoly szakértői háttérrel rendelkező, néhány hónap alatt egy reform projekt irodára több százmillió forintot összedobó vállalkozói klub eredetéről.

A tagok a Magyarországon eddig szokatlan mérvű adakozásért szolgáltatást is kapnak, információhoz jutnak, hogy mely vállalatok hol és mit csinálnak. Másrészt agresszív érdekképviseletet is elvárnak az új szerveződéstől. A klub Gazdasági Reform és Program Irodát állított fel, és tárgyalásokat kezdeményezett a kormánnyal, amit a napokban a kormányszóvivő, Gál J. Zoltán is üdvözölt. "A kormányzat azt mondta, kíváncsi ötleteinkre. Az első sikerek ebből a szempontból megvannak. Most azt várjuk, a gazdasági, a mezőgazdasági, az informatikai, a belügy- és a pénzügyminisztériumban, valamint a kancellárián kijelöljék azokat a szakértőket, akikkel a mi szakértőik leülhetnek tárgyalni. Nem talicskával akarunk betolni egy csomó tanulmányt, hogy így lehet megváltani a világot. Tárgyalásokra készülünk." - folytatja Tarjányi Péter.

Keresztbe tettek volna

Miért ez a titokzatosság a vállalkozói klub körül? - kérdezzük a szóvivőt.

"Ha van egy status quo, és jön egy csapat, mely azt mondja, márpedig ami eddig volt, az nem jó, mert két éven belül ide meg ide fog vezetni, ez automatikusan védelmi mechanizmusokat indít be. Ezzel mi számoltunk. Első pillanattól kezdve óvatosak voltunk. El akartunk jutni odáig, hogy a kormány szóba álljon velünk, a politikában és ezen keresztül az MSZP-ben vannak ugyanis olyanok, akik adott esetben keresztbe tettek volna a kezdeményezésnek. A gazdaság szereplői pedig megtanulták már, hogy ha a saját érdekükről van szó, akkor nem beszélnek, ahogy a cégek üzleti titkait is megtartják maguknak." - válaszolja Tarjányi.

Nem történik semmi különleges dolog, teszi hozzá a Synergon volt stratégiai vezetője. Hercegh, aki korábban a Microsoft Magyarország vezérigazgatójaként is dolgozott, szakértőként segíti a vállalkozói klubot. "A világban teljesen természetes dolog, hogy a gazdaság szereplői elkezdenek politikával foglalkozni. Amit mi teszünk, az a gazdaság résztvevőinek egyfajta minimális önszerveződése. Még azt sem mondanám, hogy a magyar gazdaság jelentős részét képviselnénk. Ez a gazdaság résztvevőinek egy csoportja."

Saját klientúrát építettek

Hercegh Tamás és Tarjányi Péter
"Egy dolgot be kellene látniuk a politikusoknak - mondja Tarjányi. - Az elmúlt tizennégy évben a magyar társadalomban felnőtt egy olyan vállalkozói réteg, amely a politikában még nem szólalt meg, csupán elszenvedte a kormányok tevékenységét. De ennek itt van a vége, mert a politikusok sorozatos baklövései lassan már vállalkozásaikat fenyegetik."

"Az elmúlt tizenegynéhány évben a magyar politikusok gyakorlatilag nem ütköztek gazdasági ellenállásba - folytatja Hercegh Tamás. - Az első két kormány alatt finoman szólva a tőke eredeti felhalmozása zajlott. Nem volt jelentősebb konfliktus, hiszen nem is volt jelentős gazdasági súllyal rendelkező réteg. A Fidesz-kormány alatt más volt a helyzet. A Fidesz a saját klientúráját próbálta kiépíteni, ami egyébként a szocialistáknak már hosszú ideje megvolt. De valamit félreérthettek. Nem a saját tőkés réteg megteremtése a megfelelő hozzáállás, hanem valami módon közelebb kellett volna kerülni azokhoz az emberekhez, akik már valamilyen gazdasági súllyal rendelkeznek."

A kormány kikerülhetetlen

Kezdettől fogva baloldali tőkésekként beszélnek önökről. Milyen kapcsolataik vannak az MSZP-vel? - kérdezzük meg persze.

"Mindenkit az érdekel, kit támogatunk az MSZP-ben, ki mögé állunk. Nem állunk senki mögé. A kormányzattal szeretnénk tárgyalni. Lehet persze azt mondani, hogy kormánypártiak vagyunk. Nem kerülhetjük meg a kormányt, velük kell együtt dolgoznunk." - feleli diplomatikusan Tarjányi.

Szocialisták jobb- és baloldalon

"Melyik párthoz állunk közelebb? - veszi át a szót Hercegh Tamás. - Amennyire én ismerem a gazdaság szereplőit, ha Orbán Viktor holnap azzal állna elő, hogy ő a liberális piacgazdaság nagy barátja, akkor azok az urak, akik most a szocialistákra szavaznának, őt támogatnák. Az egyik legalapvetőbb szabály a piacgazdaságban, hogy mindenki a saját érdekeit nézi. A vállalatoknak nincsenek barátaik, a politikusok között sem. A különbség viszont az, hogy a gazdasági szereplők a hiedelmekkel ellentétben nem pusztán a rövid távú nyereségüket nézik."

"A bal és a jobb oldal fogalma összezavarodott Magyarországon" - folytatja a volt Microsoft-vezér, aki szerint problémát jelent, hogy akkor most ki hová sorolja be magát és miért. "A Horn-kormány idején a szocialisták politikája valamiféle liberális centrista politika volt, de biztosan nem szocialista. A mostani kormány szocialistább. De ugyanennyire szocialista a Fidesz is. Az egyik oldalon van egy keresztényszocialista, a másikon egy liberális szocialista vagy szociáldemokrata párt. A baj az, hogy a vállalkozóknak egyiktől sem lesz jobb."

Adóreformmal tankönyvbe írná magát

"A kormányzatnak, hogy miért, annak eldöntését másra bíznám, érdekében áll, hogy szóba álljon velünk, és vagyunk kellőképpen aktívak és felkészültek, hogy azt mondjuk, mi igenis programokat alkotunk, és tudjuk is őket képviselni mindenfajta szinten és fórumon - mondja Tarjányi. - Ennek politikai hozadékát azonban nem mi kívánjuk hasznosítani. Ha lenne például egy adóreform, végrehajtója a mennybe menne, beírná magát a történelemkönyvekbe, és óriási lépést tenne a választási győzelem felé. Bennünket ez nem érdekel. Csak az, hogy valaki tegye meg végre. De több olyan terület van, ahol az utolsó percekben járunk. Az uniós csatlakozással hamarosan eljön az igazság pillanata például a mezőgazdaságban és az egészségügyben.

Vadászprédájává válunk nemcsak a lengyeleknek, hanem a szlovéneknek, a portugáloknak, a dánoknak, vagy akár a bretagne-i szőlősgazdának, mivel részei leszünk egy olyan rendszernek, ahol nem lehet védeni a magyar mezőgazdaságot, az informatikát vagy a közbeszerzést - összegzi a belépés után előálló helyzetet Hercegh. A külföldi vállalkozások szembe fognak kerülni a magyarokkal, akiknek nincs meg a tudásuk, tőkéjük ahhoz, hogy megfinanszírozzanak egy komolyabb projektet.

"Lehet maszatolni, de eljön a pillanat, amikor valakinek ki kell mondania, hogy van megoldásom, vagy nincs. Ez a kormány azért van nehezebb helyzetben, mint az összes többi, mert a határidők már valóban szorítják, és történelmi pillanatokban kell kemény döntéseket hozznia."