NATO vállalásokat von vissza a honvédelmi tárca

Juhász Ferenc egy keddi budapesti sajtóbeszélgetésen közölte: "történelmi hibának" tartja, hogy a NATO-csatlakozás előtt szinte az egész Magyar Honvédséget felajánlották a NATO-nak, ezért az évek alatt több felajánlástól is vissza kellett lépni.

Túlbuzgó magatartás

A honvédelmi miniszter szerint a felajánlás alapvetően jóhiszemű, de túlbuzgó magatartás volt, ugyanakkor ugyanennyi felelősség terheli azokat a NATO-ban, akik ezeket az ígéreteket befogadták. "Hagytak bennünket abban a tévedésben, hogy ezt képesek vagyunk megcsinálni" - fogalmazott.

A miniszter közölte, át kell nézni, hogy van-e jelenleg olyan felajánlása a Magyar Honvédségnek, amely teljesítése több erőforrást igényel, mint amennyit erre célszerű szánni. A HM olyan felajánlásokat nem tervez visszavonni, amelyek sértenék az ország megítélését, vagy a nemzeti érdekeket, tehát ez nem érintheti a nemzetközi együttműködéseket, például a külföldi szerepvállalásokat.

Nincs kőbe vésve

A politikus szerint nem kell "kőbe vésettnek és állandónak tekinteni" a felajánlásokat, mindig figyelemmel kell kísérni az igényeket és a lehetőségeket. A honvédelmi miniszter szerint az előző kormányzati ciklus ideje alatt nem voltak kiemelkedő honvédelmi fejlesztések, a katonai szervezet működtetése elfogyasztotta az erőforrásokat, csak az utolsó évben születtek olyan döntések, amelyeket már ez a kormány fizet.

Példaként említette, hogy az előző kormány által elhatározott laktanya-rekonstrukciós programhoz is a mostani vezetés tette hozzá a tényleges forrásokat. A miniszter szerint a szaktárca 2006-os költségvetése kiegyensúlyozott, megnyugtató működésre ad majd lehetőséget, nem kell az idén eltervezett ütemterven változtatni.

Az előző kormány

Az újságíróknak kiosztott sajtóanyag szerint 1998 és 2002 között a tárca költségvetését egyebek között az ellentmondásos forrásbiztosítás, a meglévő források gazdaságtalan felhasználása, azok célszerűtlen elosztása jellemezte, több jelentős kötelezettségvállalás pénzügyi terheit a jelenlegi honvédelmi vezetésre hárították, és 2002 elejére a haderő finanszírozhatatlanná vált.

Ezzel szemben a jelenlegi kormányzat célja az volt, hogy az ország NATO-n belüli szavahihetőségét visszaállítsák, kialakítsák az önkéntes haderőt, új kiképzési rendszert vezessenek be, felszámolják a haditechnikai eszközparkot, és a szűkösebbé váló költségvetési forrásokat racionálisabban osszák el. Az összehasonlító táblázatok szerint az előző ciklusban 53, míg a mostaniban 80 milliárd forintot költöttek haditechnikai fejlesztésre, személyi felszerelésekre pedig 14 helyett 36 milliárd forintot. A laktanya rekonstrukciós programra az előző kormányzat 3,5 milliárd forintot költött, míg a jelenlegi 18,3-at, az infrastrukturális felújításokra pedig 63 százalékkal költenek többet ebben a ciklusban, mint az előzőben.