Pandora, Gabriella
7 °C
14 °C

Németh Zsolt: Magyarországot kivégezték Trianonban

2007.06.03. 15:06
A Fidesz és a KDNP parlamenti frakciója törvényjavaslatot nyújt be hétfõn az Országgyûlésben arról, hogy június 4-e legyen a magyar összetartozás napja - jelentette be Németh Zsolt (Fidesz) a trianoni békeszerzõdés 87. évfordulója alkalmából rendezett megemlékezésen vasárnap Tapolcán.

A trianoni béke igazságtalan volt, és ezt azok is tudták, akik tetõ alá hozták - hangsúlyozta a Trianon-emlékmûnél a parlament külügyi és határon túli magyarok bizottságának elnöke. Németh Zsolt szerint "nagyon is jól tudták azok is, akik haszonélvezõi voltak; a szlovákok, a románok, a szerbek és a többiek".

Magyarországot kivégezték

"Tudják ma is, erre utalnak a szomszédainknál azok a heveny reakciók, amelyeket Trianon nevének említése vált ki" - mondta a Fidesz politikusa. Emlékeztetett arra, hogy tíz évvel ezelõtt az alapszerzõdések körüli vitákban "milyen erõsen ragaszkodtak a szomszédaink ahhoz, hogy Magyarország másodszorra is deklarálja a határok megváltoztathatatlanságát".

Németh Zsolt szerint már a kortársak is azon a véleményen voltak, hogy Magyarországot Trianonban "nem megbüntették, hanem kivégezték". Az országvesztés "társadalmi léptékû sokkot váltott ki" - tette hozzá.

Németh: A látszólagos gyõztesek sem jártak jól

Ugyanakkor - mutatott rá - látnunk kell, hogy "ami nekünk magyaroknak nemzetcsonkítás, igazságtalan és súlyos következményekkel járó nagyhatalmi diktátum, az a szomszédaink számára gyõzelem, történelmi igazságtétel az elszenvedett vélt vagy valós sérelmekért.

87 éve volt Trianon
A trianoni békeszerzõdést 87 évvel ezelõtt, 1920. június 4-én írták alá az elsõ világháború gyõztes nagyhatalmai és Magyarország képviselõi. A döntés értelmében Magyarország területe a csaknem 283 ezer négyzetkilométerrõl 93 ezerre, lakossága 18 millióról 7,6 millióra csökkent.

Németh Zsolt szerint "ebben az ellentmondásos helyzetben meg kell értetnünk az európai és nemzetközi közvéleménnyel, hogy Trianonnal végsõ soron senki sem járt jól, még a látszólagos gyõztesek sem", ezért ideje, hogy "közösen számoljuk fel a máig ható káros következményeket".

Úgy fogalmazott, hogy a magukat 1920 óta nemzetállamként definiáló, valójában azonban "nagyon is soknemzetiségû országokban" a kisebbségi kérdés megoldatlansága és a politikai akarat hiánya "minden bizonnyal a mai napig hátráltatja a demokrácia és a jogállamiság kialakulását".

Másodrendû magyarok

Véleménye szerint az utódállamokban a magyarok "másodrendû állampolgároknak érzik ma is magukat", Magyarországon pedig "másodrendû magyarnak", sõt 2004. december 5. óta "nem csak másodrendûnek, hanem egyenesen feleslegesnek is érezhetik magukat". (Ezzel a kettõs állampolgárságról szóló népszavazásra utalt a politikus.)

A külügyi bizottság elnöke szerint Magyarországnak nem lenne más teendõje, mint hogy a nemzetközi és európai fórumokon, a kétoldalú viszonylatokban minden erejével támogassa a határon túli magyarok autonómia-törekvését. Hangsúlyozta, a magyarországi politikai szereplõknek nem egyes határon túli magyar személyeket, politikai csoportosulásokat, hanem "közösen vallott értékeket és egyetértésben rögzített célokat kellene támogatnia". A konszenzus kialakítására pedig mûködtetni kellene újra a Magyar Állandó Értekezletet (MÁÉRT) és annak szakbizottságait - tette hozzá.