Az ország belemerevedik egyetlen másodpercbe

Ennyi a népszámlálás. Egy nagy belemerevedés. Egy tízmilliós, össznemzeti csoportkép (vagyis nem tízmilliós és nem össznemzeti, de erről majd később).

Az adatgyűjtés egy hónapig tart ugyan, de ez ne tévesszen meg minket.

A szombaton kezdődő népszámláláson ugyanis mindenkinek olyan adatokat kell megadnia, függetlenül attól, hogy október 1-jén vagy 31-én kérdezik-e majd meg, amilyen adatok október elsején – még pontosabban a szeptember 30-ról október 1-jére forduló nap éjfélén, illetve nulla órájában – igazak voltak rá.

Vagyis ha valaki október 1-jén reggel 7-kor elköltözik otthonról, hogy új életet kezdjen Galapagos-szigeteki hajóskapitányként, attól őt még a népszámláláson úgy fogják figyelembe venni, mint aki otthon lakik. Ha valaki október 1-jén délután megházasodik, akkor ő még hajadon/nőtlen lesz. Ha egy kisbaba október 1-jén 0 óra 1 perckor születik meg, akkor ő még nem fog szerepelni az adatgyűjtésben, ha valaki ugyanekkor hal meg, ő viszont még igen.

Szóval ha azt szeretnék, vagyis szerették volna tudni, hogy mi a népszámlálás, most már tudják: egy tízmilliós csoportkép, pillanatfelvétel egy, a statisztikusok által kijelölt időpontról. Ezt egyébként úgy hívják, hogy eszmei időpont.

Annak ellenére azonban, hogy október 1-jei állapotokat kell rögzíteni, legkésőbb péntekig mindenki találkozni fog már saját számlálóbiztosával, vagy talál majd a postaládájában egy nagy, A4-es méretű borítékot (ezt adatszolgáltatási csomagnak hívják). Hogy mi ez a vagy-vagy? Az előírás az, hogy a számlálóbiztosoknak csak be kell dobálniuk a borítékokat a körzetükbe tartozó postaládákba. A tapasztalt népszámlálók azonban azt javasolják nekünk, zöldfülűeknek, hogy ne spóroljunk most az idővel, hanem próbáljunk minél több mindenkivel személyes kapcsolatba kerülni.

Nem, nem adatot felvenni. Csak elmondani, hogy októberben jönnénk valamikor. Megkérdezni, hányan laknak a lakásban, és annyi személyi kérdőívet otthagyni – itt láthatja a kérdővek fajtáit –, mert az adatszolgáltatási csomagban csak egy van; megkérdezni, mikor tudnak fogadni; megkérdezni, akarnak-e önállóan kitölteni, és ha igen, papíralapon vagy online. Szóval kapcsolatba kerülni, megkönnyíteni önmagunk októberi dolgát.

Egyébként is: ha az adatszolgáltatási csomagot bedobjuk a postaládába, majd öt perccel később megtudjuk, hogy a lakók percekkel korábban indultak egyhónapos karibi körútra, mi a túrót csinálunk? Lakatost csak nem hívathatunk a KSH számlájára. Szóval például az angyalföldi 331-es körzet lakói – itt tüsténkedek majd én, már a holnapi reggeli órákban – valószínűbb, hogy a számlálóbiztossal, vagyis hogy velem találkoznak majd.

De a lényeg: akár a kezükbe nyomják a borítékot, akár a postaládájukba, október 1-jéig ne kezdjék kitölteni (a netes bevallást választók nem is tudják hamarabb). Mert ki tudja? Egy gyors lottónyeremény, és már nem is ott lakunk, ahol; egy kegyetlen főnöki döntés, és már nincs is állásunk, vagy épp ellenkezőleg, egy jó hír egy munkaközvetítőtől, és már van is. Milyen rossz is, amikor valaki bemozdul egy csoportképen, ugye? Hát még ha egy tízmillióson.

Vagy mekkorán is.

Mert ugyebár a népszámlálás valójában nem a magyarokat számlálja meg. Hanem azokat, akik az eszmei időpontban – gyorsteszt önkitöltőknek: mikor is van az?, igen, október elsején nulla óra nulla perckor – Magyarországon élnek, vagy nem utaztak egy évnél hosszabb ideig külföldre.

Tehát a felmérésben szerepelni fognak a tartósan itt élő külföldi állampolgárok, kínaiak, vietnamiak, oroszok, arabok, törökök, a szomszéd államokból áttelepültek is. Igaz viszont, hogy nem fognak azok, akik egy évnél hosszabb időre mentek Kanadába fát vágni, Ausztráliába gilisztát gyűjteni, a karibi szigetvilágba hajószakácsnak, Egyiptomba telepített idegenvezetőnek vagy Patagóniába lámahajcsárnak. Őket ugyanis majd megszámlálják – vagy már megszámlálták – Kanadában, Ausztráliában, egy egzotikus karibi szigeten vagy éppen Patagóniában.

Tehát egyfelől az számláltatik meg, aki október 1-jén Magyarországon él. Másfelől pedig az, amiben él: a felmérésben a lakásokról vagy lakásként használt helységekről, illetve a lakássá könnyen visszalakítható, de most nem lakásként (orvosi rendelőként, könyvelő vagy ügyvédi irodaként, pornófilmek helyszíneiként, masszázsszalonokként) használt helyekről is közölni kell adatokat.

És igen, kell. A személyi kérdőív utolsó oldalán lévő, nemzetiséghez tartozást, vallási és egészségügyi kérdéseket leszámítva a népszámláláson kötelező részt venni. Igaz, az cserébe anonim – írtam már a múltkor, hogy fejbe vághatnak egy szívlapáttal, ha bárki nevét leírom a kérdezés során –, bár ezzel kapcsolatban állítólag sokakban élnek fenntartások.

Legközelebb majd mesélek arról, hogy miért fölöslegesen.