Ne feledjék az óraigazítást!
További Belföld cikkek
-
Nagy Attila Tibor: Ez súlyos figyelmeztetés a DK-nak, a Momentum politikai halállal néz szembe - Gyurcsány Ferenc kemény posztban állt bele Orbán Viktorba
- Mentővel ütközött egy autó a Király utca és a Nagykörút sarkán
- CPAC Hungary: Ha Donald Trump visszatér, újra együtt fogunk dolgozni
- Karácsony Gergely üzent „a feltűnési viszketegségben szenvedő, pénzszóró″ mobilfoxosoknak
Szombatról vasárnapra virradó éjjel visszanyerjük azt az órát, amit a nyári időszámításra való átállással veszítettünk el tavasszal, három órakor kettő órára kell visszatekerni az óra mutatóit.
A MÁV menetrendjét emiatt nem kell módosítani. Néhány nemzetközi és belföldi vonat azonban a határállomáson, illetve a kiinduló állomáson várja be a téli időszámítás szerinti indulási időt. A nemzetközi vonatok közül a Bécs-Budapest-Bukarest-Budapest-Bécs útvonalon közlekedő Dacia expressz mindkét járatát Magyarországon éri az időszámítás-változás. A vonatok Lőkösházán várják be a téli időszámítás szerinti indulási idejüket, így körülbelül egy órát várakoznak. A Beograd nemzetközi gyorsvonat Belgrád felől érkező budapesti járata Kiskunhalason várakozik a téli időszámítás szerinti indulási időre.
Ami a belföldi vonatokat illeti, hajnalban csak néhány vonat közlekedik. Azokat a kettő és három óra közötti személyvonatokat, amelyek menetrend szerint hajnali három óráig nem érkeznek meg a célállomásukra, a vonatindító állomások már a téli időszámítás szerint indítják. Ennek megfelelően vasárnap a Füzesabonyból Budapestre 2 óra 38 perckor induló, a Somoskőújfaluról Hatvanba 2 óra 17 perckor, a Nyugati pályaudvarról Szolnokra 2 óra 50 perckor, a Dombrádról Herminatanyára 2 óra 44 perckor, továbbá a Lajosmizséről Zugló érintésével Esztergomba 2 óra 52 perckor, és a Szolnokról, Újszász érintésével Budapestre 2 óra 58 perckor induló vonat csak az óraigazítás után, immár a téli időszámítás szerint indul.
A Malév menetrendje vasárnap, a nyári-téli időátállással egy időben lép életbe. Az új menetrend már az új időpontokon alapul, így az óra átállításából adódó eltérés nem okoz fennakadást a közlekedésben. A Volán belföldi járatait sem érinti az órák átállítása, hajnalban ugyanis nem közlekednek a buszok.
A közterületi órák átállítása központilag történik, vezérlésük ugyanis rádiószinkronizált elvű, azaz a frankfurti atomórától kapják a téli és nyári időszámításra való átálláskor a 777 kHz-es jelet, és elvileg automatikusan átállnak. Persze előfordulnak technikai gondok, de az órák 95 százaléka rendben átvészeli az egy órás módosítást. Közbeszólhatnak még a domborzati eltérések, az Alpok árnyékában lévő Kőszegen például nem tudják venni a német atomóra adását az órák, de Budapesten például az Emke környékén is le vannak árnyékolva az időmérők.
A nyári és téli időszámítást 1976-ban, három évvel az egész világot megrázó első olajárrobbanás után vezették be Franciaországban. A hatóságok a lépést azzal indokolták, hogy így 0,3 százalékos energia-megtakarítás érhető el.
Az évek során több mint száz országban vették át a nyári-téli időszámítás rendszerét, többek között az egykori EGK tagállamai 1986-ban. Magyarországon a húszas évektől szintén hol volt, hol nem volt nyári időszámítás, és 1980-tól van folyamatosan. Legutóbb 1996-ban reformálták meg: akkor már az EU-irányvonalnak megfelelően szeptemberről október végére tolódott a téli időszámítás kezdete.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
