Helyreigazításra kötelezték az Élet és Irodalmat

Helyreigazítást kell közölnie, és 25 ezer forint perköltséget kell fizetnie az Élet és Irodalomnak, amely több cikkben is beszámolt arról, hogy Orbán Viktor még miniszterelnökként - taggyűlésen - miként látta el tanácsaival családi érdekeltségébe tartozó cégét.

A bíróság szerint nem bizonyítható, hogy voltak taggyűlések, és az erre vonatkozó tanúvallomás és dokumentumok nem elegendőek, ráadásul a tanú bevallottan nem volt jelen ezeken a megbeszéléseken. A Fővárosi Ítélőtábla szerint az ÉS-nek közölnie kell, hogy "valótlanul állították", hogy a cikkben jelzett időpontban a Szárhegy dűlő-Sárazsadány-Tokajhegyalja kft., amelynek Orbán felesége is tagja volt, taggyűlést tartott volna.

Rosszul mérlegeltek elsőfokon

A Kizmanné Oszkó Marianne vezette bírói tanács szerint "az elsőfokú bíróság nem megfelelően mérlegelte a rendelkezésre álló adatokat, azt, hogy pontosan a kereset mire irányul, és azt sem, hogy ez a felperes megítélése szempontjából olyan körülménynek tekinthető-e, amely az igényérvényesítési jogosultságát megalapozta".

Kizmanné Oszkó Marianne hangsúlyozta: "Sem a tanúvallomást, sem a becsatolt úgynevezett iratokat nem tartottuk hitelt érdemlően bizonyítékként felhasználhatónak az alperesi állítás alátámasztására. Ebből következik, hogy a kizárólag felperesre vonatkozó állítást és a sérelmezett kitételt valótlannak kellett nyilvánítanunk." Mint mondta, a felperes álláspontját erősítette a társaság tagjainak becsatolt teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt nyilatkozata, amely szerint nem vettek részt az említett időpontokban taggyűlésen.

Ugyanakkor kifejtette: az, hogy történtek-e megbeszélések, találkozók a társaság tagjai között, és ezeken mi hangzott el, a per tárgyát nem képezhette, mert a kereset erre nem irányul. Ebből következik, hogy a tanács mellőzni rendelte az elsőfokú ítélet indoklásából azokat a részeket, amelyek tagok megnyilatkozásaira és a tárgyalásaikra vonatkoztak.

"Mi közvetlenül nem vehetünk meg semmit a kereskedőháztól" - intette mérsékletre a 2001. június 4-i - a bíróság mostani ítélete szerint nem taggyűlésnek minősülő találkozó - jegyzőkönyve szerint az akkor még hivatalban lévő kormányfő felesége üzlettársait. Lévai Anikó egykori ügyvédtársa, Szász István Attila, valamint a Postabank volt igazgatósági elnöke, Madarász László és az Orbán-kormány párizsi magyar nagykövete, Kékessy Dezső ugyanis arra tett javaslatot, hogy a hegyaljai cég az állami tulajdonú Tokaj Kereskedőház Rt. vagyonából szerezzen meg részeket.

Ne ők kapják a legtöbbet

Orbán azt is javasolta felesége üzlettársainak, hogy állami támogatásokért csak úgy pályázzanak, hogy ne ők nyerjék a legtöbb pénzt, írtuk márciusban az Élet és Irodalomban megjelent "jegyzőkönyvrészletek" alapján.

A cikk megjelenése után Orbán Viktor tagadta, hogy tanácsokat adott volna családi érdekeltségébe tartozó cégnek, és perrel fenyegetőzött. Néhány nappal később viszont részben elismerte, hogy mondott a megjelentekhez hasonló tartalmú javaslatokat.

A cég szerint taggyűlésen nem mondhatta

Ezzel egyidőben a cég pert indított a lap ellen. A keresetben a kft. azt kérte a bíróságtól, hogy állapítsák meg, a kérdéses napokon nem is volt taggyűlés, így hiteles jegyzőkönyvek sem készülhettek.

Elsőfokon a bíróság elutasította a cég keresetét, mondván, a "sajtóhelyreigazításra nem adnak okot a helyreigazítást kérő személy szempontjából közömbös részletek, pontatlanságok". A bíró emlékeztetett rá: a felperes álláspontja annyi volt, hogy az egyetlen bírálandó kérdés, hogy az említett időpontokban volt-e taggyűlés.

Nem a tartalom, hanem a forma

A jogerős ítéletben viszont a bíróság kimondta, csak a felperes kereseti kérelmére támaszkodhattak, azaz, hogy valóban volt-e taggyűlés az említett időpontban, a tartalmi részt nem vizsgálták.

Kovács Zoltán, az ÉS főszerkesztője sajnálkozását fejezte ki a per utáni rögtönzött sajtótájékoztatón, hogy az ítélőtábla megváltoztatta az elsőfokú határozatot. Mint mondta, azokat az állításokat soha még csak nem is próbálták cáfolni, hogy Orbán tanácsokat adott volna. Hozzátette: soha nem állították, hogy szabályos taggyűlések lettek volna, azokat a jegyzőkönyv készítői nevezték saját maguk taggyűléseknek. Elmondta: még nem tudja, hogy élnek-e a felülvizsgálati kérelem lehetőségével. Arra a kérdésre, hogy folytatódik-e a cikksorozat, azt mondta: vannak még olyan szálai a történetnek, amelyeket szeretnének kideríteni, de egyelőre "azt kell megnézni, hogy ezzel az ítélettel mit tudunk kezdeni".

Összeesküvés-elmélet

Révész Máriusz, a Fidesz szóvivője szerint "bebizonyosodott, hogy az MSZP közpénzekből fizetett politikai háborút indított Orbán Viktor ellen", és úgy látja, hogy "összeomlóban az Orbán Viktor elleni lejáratókampány".

Az Orbán-család meggazdagodását kivizsgálandó egy parlamenti bizottságot is felállítottak. A testület első ülésén a fideszes képviselők arra hivatkozva, hogy levélben pártelnökük arról tájékoztatta őket, hogy nem gyarapodott a vagyona, kivonultak a vizsgálóbizottság üléséről. A Fidesz elnökének állítása szerint a kft. abban az időben, amíg családjának érdekeltsége volt benne, nem fizetett osztalékot, és tulajdonrészükön is a vételi áron adtak túl, így bevételük nem származott.

"Két héten belül szöges ellentétben álló ítélet született az ÉS nyilatkozata kapcsán" - reagált az Orbán Viktor gazdagodását vizsgáló bizottság szocialista elnöke a csütörtöki döntésre. Molnár László hangsúlyozta, hogy a bíróság döntése után "fel kell gyorsítani a vizsgálóbizottság munkáját, most igazán nagy szerepe van annak, hogy az igazság kiderüljön".

Mint mondta, nagy szerepe van annak, hogy "hitelesen és tényszerűen tájuk fel a rendelkezésünkre álló és a még bekérendő dokumentumok alapján az Orbán-család gazdagodását Orbán Viktor miniszterelnöksége idején vagy azt megelőzően is". Hozzátette: őket az nem befolyásolta idáig sem, hogy taggyűlésnek hívunk valamit vagy egyszerű összejövetelnek.

A Fidesz két héttel ezelőtt megtámadta a cikket jegyző Rajnai Attila újságírót, hogy a Bács-Kiskun megyei önkormányzattal áll szerződésben. Répássy Róbert összefüggést látott a megjelent cikksorozat és az Index egyik fórumán megjelent "dokumentum" között.

A kamu kampánytervezet szerint Braun Róbert korábbi miniszterelnöki főtanácsadó a volt fideszes miniszterelnök lejáratását célzó kommunikációs kampányt állított össze, amelynek része az ÉS-ben megjelent takaji történet is. Az Élet és Irodalom főszerkesztője cáfolta, hogy bármilyen sugallmazásra jelentették volna meg a cikket, Braun Róbert pedig okirathamisítás miatt feljelentést tett a rendőrségen.

Hitelesítették

Az idézett cégdokumentumok eredetisége és hitelessége megkérdőjelezhetetlen - jelentette ki korábban az Indexnek Rajnai Attila. Élet és Irodalom újságírója elmondta, hogy a lap birtokába került taggyűlési jegyzőkönyveket minden alkalommal a cég tulajdonosai közül választott jegyzőkönyvvezető is hitelesítette, ellátva a lapokat kézjegyével és pecsétjével. Kiderült, hogy az iratokat Mayer Aranka, Szász István Attila ügyvéd felesége fénymásolta le válófélben lévő férje iratairól. A nő korábban Orbán Viktor feleségénél próbálta elérni, hogy vagyonosztozkodás során megkapja az általa igényelt részt, amikor viszont kérését nem teljesítették, a laphoz fordult.