Az óceánba zuhant a NASA széndioxid-műholdja

Lezuhant a NASA klímavédelmi kutatóműholdja, amit kedden hajnalban lőttek fel Kaliforniából, a rakéta és a műhold darabjai az Antarktisz közelében csapódtak az óceánba, írja az AP.

Az Orbiting Carbon Observatory névre hallgató eszközt egy Taurus hordozórakéta segítségével állították volna pályára, azonban a műhold védőburka nem tudott a megfelelő időben leválni a rakétáról, ami a túlsúly miatt nem érte el a tervezett sebességet, így néhány perccel a fellövés után lezuhant.

„A tudósok számára hatalmas csalódás, nagyon sokáig tartott eljutni idáig" - mondta John Brunschwyler, a rakétát és a műholdat gyártó Orbital Sciences menedzsere. A kutatók kilenc évig dolgoztak azon, hogy kifejlesszék a szén-dioxid feltérképezésére alkalmas eszközt, a mérések két évig tartottak volna, a költségek elérték a 280 millió dollárt.

Ez lett volna a világon az első olyan műhold, amit arra fejlesztettek, hogy feltérképezze, hol és mennyi szén-dioxid termelődik, és utána mi történik vele. A NASA korábban már foglalkozott hasonló kutatásokkal, de akkor csak a Föld fölött 5-től 10 kilométerig terjedő sávban végeztek méréseket, az új műhold azonban a Föld felszínétől egészen a világűrig vizsgálta volna a szén-dioxidot.

A NASA Földről szóló kutatások részlegének igazgatója, Michael Freilich azt mondta, most az a feladatuk, hogy megtalálják a módját, hogy miként folytathatják a kutatásokat azok az adatok nélkül, melyeket az OCO mért volna.

Évente csaknem 30 milliárd tonna, fosszilis tüzelőanyag elégésből származó szén-dioxid kerül a levegőbe, ennek egy részét megtisztítják az erdők és az óceánok, egy része a levegőben marad, a fennmaradó szén-dioxid sorsa azonban nem egyértelmű. A kutatások legfőbb problémája a kibocsátók és a nyelők beazonosítása, illetve ezek arányának meghatározása.

„Rendkívül fontos megérteni a folyamatot, hogy mi történik az atmoszférába jutott szén-dioxiddal, mert így kiszámítható lesz, milyen gyorsan növekszik a mennyisége, és ez hogyan hat a klímaváltozásra" - mondta David Crisp, a NASA vezető kutatója.