20 évig még biztos retteghetnek az allergiások a parlagfűtől

Új szabályozás szerint történik a parlagfű-mentesítés szerdától: az a telektulajdonos, aki nem irtotta ki területén a gyomnövényt, 15 ezer és 5 millió forint közötti bírságra számíthat. Július 1-jétől az ellenőrzést az önkormányzat munkatársai végzik, a büntetést pedig a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatóságának (MSZHNT) növényvédelmi felügyelői szabják ki.

Az MSZHNT fővárosi és Pest megyei részlegének igazgatója, Benécsné Dr. Bárdi Gabriella kérdésünkre elmondta, hogy a bírság mértékét a telek területe és a fertőzöttség mértéke alapján határozzák meg. Akit az utóbbi 3 évben már megbüntettek, még nagyobb bírságra számíthat.

A tapasztalatok szerint a pénzbüntetés ráveszi a tulajdonosokat a parlagfű-mentesítésre, leggyakrabban pár nappal a helyszíni szemle után elvégzik az irtást, így mire az eljárás elindulna, a telken már nincs parlagfű. Tavaly a főváros és Pest megye külterületi részein összesen 70 millió forint bírságot szabtak ki. A büntetést a tulajdonosok 38-40 százaléka befizeti, a többit az APEH-en keresztül lehet csak behajtani.

Az egyik zsebből a másikba

A földművelésügyi miniszter döntése értelmében az így keletkezett bevételt parlagfű-mentesítésre használják. Előfordul olyan is, hogy az MSZHNT állami szerveket, önkormányzatokat bírságol, mivel gyakran az állami kezelésű területek is elhanyagoltak. A gyakorlatban így az állam egyik zsebéből a másikba kerül a pénz, a parlagfű-mentesítésre fordított összeg viszont a bírság mennyiségével növekszik.

A rendelkezésre álló források egyébként a tavalyi helyzethez képest rosszabbak, mivel idén nem volt lehetőség az adó 1 százalékát parlagfű-mentesítésre juttatni. Tavaly az 1 százalékokból majdnem egy milliárd forint jött be, idén mindent a költségvetésből kell fedezni.

Az ország negyede allergiás

A környezetvédelmi minisztérium adatai szerint Magyarországon közel 2,5 millióan, azaz minden negyedik ember allergiás, parlagfű csaknem 5 millió hektárnyi területen fordul elő, ebből 700 ezer hektár erősen fertőzöttnek számít.

2004 és 2007 között ugyan csökkent az országban a parlagfű pollenmennyisége, ami a szigorú ellenőrzések eredménye is, azonban az időjárás határozza meg elsődlegesen a terjedés mértékét. 2008-ban például úgy alakult az időjárás, hogy a korábbi éveknél magasabb pollenszórást, többször csúcsokat is mértek.

Az allergiások számára rossz hír, hogy a szigorú ellenőrzések és irtások ellenére is hosszadalmas harcot kell vívni a parlagfűvel. A növény őshazájában, Kanadában a hetvenes évek közepén jelentkeztek tömegesen az allergiás problémák, ott 20 év kellett ahhoz, hogy érdemi eredményt tudjanak elérni az irtásban.

Nincsenek természetes ellenségei

Európában olyan országokban is (Olaszországban, Franciaországban, Svájcban) növekszik a fertőzöttség, ahol ez a jó gazdálkodás miatt nem lenne indokolt. Ennek oka, hogy a parlagfű behurcolt, meghonosított növény, így nincsenek természetes ellenségei, özönnövényként (tömegesen terjedő nem őshonos növényfaj) pedig verseng a hazai flóra tagjaival.

A parlagfű Magyarországon is nemcsak a mezőgazdasági területeken, hanem természetes növénytársulásokban is előfordul, nehéz ellene védekezni. A gazdálkodók nem tudnak hosszú távra tervezni, az ideális az 5-6 éves vetésforgó lenne, a kiszámíthatatlan gazdasági helyzet miatt viszont évente váltanak, így a parlagfű elleni védekezés csak másodlagos szempont marad.

Az allergiások jobb közérzetéhez azonban már az is hozzájárul, ha a városok, települések közvetlen környezetében nem szaporodik el a parlagfű, a belterületi irtások határozott javulást eredményezhetnek.