Melinda, Vivien
2 °C
8 °C

Putyin hozza vissza a sárospataki könyveket?

2006.01.26. 16:37
A sárospataki református kollégium könyvtárából a második világháborúban 170 kötet tűnt el, az orosz felsőház döntése után ezek közül egyelőre 134 tétel visszaadásáról van szó. Mivel az orosz törvény nem határozza meg a visszaszolgáltatandó kiadványok számát, a vitás kérdések tisztázása után a gyűjtemény bővülhet is. A könyvek várhatóan március elején érkeznek vissza, bemutatják őket több városban, majd visszakerülnek Sárospatakra.

Már csak Putyin orosz elnöknek kell aláírnia azt a törvényt, amely lehetővé teszi a sárospataki református kollégium könyveinek visszaadását. Az orosz felsőház szerdán ellenszavazat nélkül hagyta jóvá a javaslatot.

Az elnöknek két héten belül kell ezt aláírnia, de ez már csak formalitás. Tavaly februárban ugyanis az értékes kötetek és ősnyomtatványok visszaadásáról Gyurcsány Ferenc már elvi megállapodást között Vlagyimir Putyinnal.

Visszajár az egyháznak

Az egyelőre nem tudható biztosan, csak várható, hogy a Nyizsnyij Novgorod-i Lenin Könyvtárban őrzött kötetek Putyin elnök február végi, március eleji látogatásakor érkeznek-e vissza. Orosz elemzők szerint Putyin korábban nem akarta a nevét adni a procedúrához Magyarország második világháborús szerepe miatt, mára azonban megváltozott az álláspontja.

Elképzelhető, hogy az orosz elnök csak jelképesen hoz magával egy kötetet, a többit pedig titkos útvonalon és időpontban szállítják. A szállítást egyébként a magyar félnek kell megszerveznie és a költségeket is mi álljuk.

A Sárospataki Református Kollégium Nagykönyvtárának vezetője magától értetődőnek tartja, hogy a kötetek hozzájuk kerülnek vissza. Dienes Dénes az Index kérdésére elmondta: ezeket éppen azért kaphatjuk vissza, mert egyházi tulajdonban voltak.

A restitúciós törvény szerint azok az Oroszországban lévő kulturális javak szolgáltathatók vissza, amelyek a nácizmus áldozataitól származnak, egyházak tulajdonát képezik, illetve az egykori Szovjetunióval harcban nem álló államokból kerültek külföldre (ez utóbbi pont értelemszerűen nem vonatkozik Magyarországra).

A most ismert forgatókönyv szerint a könyveket Budapesten, illetve Debrecenben és Pápán is bemutatnák a nagyközönségnek. A sárospataki református kollégium idén ünnepli fennálásának 475. évfordulóját, amely alkalomból világtalálkozót szerveznek. Ezen a könyvek visszatérését is megünnepelnék.

Vitatott tételek

A kollégium könyvtárában megvan a megfelelő hely a kötetek elhelyezésére és kutatására: zárt raktárban, fokozott biztonsági intézkedések mellett tudják őrizni az értékes nyomtatványokat, mondta Dienes Dénes.

A sajtóban 134 Magyarországnak visszaadandó tételt emlegetnek, a sárospataki könyvtár azonban ennél többet remél. A gyűjteményből ugyanis a második világháború idején 170 kiadvány tűnt el.

Korábban egy – azóta elhunyt - magyar szakértő azt állapította meg, hogy a Nyizsnyij Novgorod-i könyvtárban megvizsgált tételek 87 százalékáról lehet azt mondani, hogy Sárospatakról származnak.

Információink szerint hat kiadvány esetében vitatott, hogy azok Sárospatakról származnak-e, közülük kettőben viszont szerepel a kollégium pecsétje. Mivel az orosz felsőház által elfogadott törvény nem határozza meg a visszaadandó kiadványok számát, lehetséges, hogy az eddig ismertnél több kötet kerül vissza.

A hamarosan visszatérő kiadványok között van két értékes gradua, azaz 16-17 századi kézzel írott, óprotestáns énekeskönyv és számos nyomtatvány. A kötetek jelentős része latin nyelvű, teológiai témájú könyv, amely a 16-17 századtól az oktatást szolgálta. A kötetek között van magyar és német nyelven írott munka is.

Kalandos történet

Azt máig sem sikerült egyértelműen tisztázni, hogyan kerültek a könyvek az egykori Szovjetunióba. 1938-ban a sárospataki kollégium értékes könyveit két budapesti bankban helyezték el, az Első Magyar Kereskedelmi Bankban és az Első Magyar Takarékpénztárban. Míg a Patakon maradt könyvek épségben megmaradtak, a bankokba biztonságba helyezett kötetek eltűntek.

Az egyik verzió szerint a németek vitték magukkal, s Berlin mellett kerültek a szovjet csapatok birtokába. A másik elmélet szerint egyenesen orosz kézbe került az értékes gyűjtemény.

Dienes Dénes szerint az tudható biztosan, hogy a könyvek olyan szerelvénnyel érkeztek a Szovjetunióba, amely Németországból indult. A háború utáni években Magyarországon nyomozás is folyt a könyvek sorsának felderítésére. Akkor a két bank hivatalosan azt közölte: a könyveket oroszok vitték el Sárospatakról. Eltűnt a kollégium értékes aranyérem-gyűjteménye is, amelynek máig nem sikerült a nyomára bukkanni.

Diplomácia és ellentételezés

A kötetek visszaadása nem egyszerű diplomáciai gesztus eredménye. A restitúciós törvény értelmében Magyarországnak is vissza kell adnia orosz műkincseket, bár ilyet egyelőre nem követel Oroszország. Magyarország már 12 millió rubel (több mint 400 ezer dollár) térítést nyújtott a Lenin könyvtárnak a sárospataki kötetek tárolásáért, és önkéntes gesztusként hozzájárult a digitalizálásukhoz is. Közel egymillió dolláros magyar adomány segíti két múzeum helyreállítását a Voronyezsi területen, amelyet magyar csapatok szálltak meg a második világháború alatt.

A Szovjetúnióba került magyar műkincsek visszaszolgáltatásáról szóló törvénynek ez lesz az első gyakorlati alkalmazása. A sárospataki esettől többen azt várják, precedensül szolgálhatna az oroszországi közgyűjteményekben lévő sok ezer magyar műtárgy visszaszerzéséhez is. Ezek közül az egyik nagyobb tételt az ugyancsak Nyizsnyij Novgorodban lévő magyar zsidó gyűjtemény jelenti.