Barbara, Borbála
-6 °C
3 °C

Fegyvert kapnak a postások

2003.10.09. 07:22
Igazoltatatási jogot, és gázpisztolyt kapnak a postások. Az új postatörvény tervezete szerint a kézbesítőknek személyi igazolványt kell kérniük az ajánlott levelek átadásakor, biztonságuk növelésére pedig riasztófegyvert, gázsprayt és gázpisztolyt is tarthatnak maguknál - értesült a Népszabadság. Az új törvény tervezetét szakértők több ponton kifogásolták. Úgy vélik például, hogy az új törvény nem gondoskodik a Magyar Posta Rt. "helyzetbe hozásáról".
'Ez képtelenség'
Képtelenség lenne a jelenleg hatályos jogszabályok mellett a postások felfegyverzése - tudatta az Indexszel Vass Gábor a Kaliber Magazin szerkesztője.

Jelenleg ugyanis a gáz-riasztó pisztolyokra is ugyanolyan szigorú szabályok vonatkoznak, mint az éles fegyverekre. Ez Vass szerint azt jelentené, hogy egyrészt a Postának állnia kéne mind a tízezer postás lőfegyver használatához szükséges engedélyek, vizsgálatok költségét, amely személyenként harmincezer forintot jelent.

Továbbá nehezen megoldható logisztikai feladatot jelentene a fegyverek napi ki- és beadása, a postahivataloknak szigorú előírásoknak megfelelő tárolóhelyiséget kellene kialakítania a fegyverek tartására.

Vass elmondta, a megoldás szerinte az lenne, ha a gáz-riasztó fegyvereket "felszabadítanák", vagyis engedély nélkül hozzájuk lehetne jutni. Ez egyébként a legtöbb európai országban - még a fegyverviselést előszeretettel tiltó Nagy-Britanniában is - így van.

Jelenleg Magyarországon 28 000 ember tart magánál gáz-riasztó pisztolyt, a postásokkal ez a szám tízezerre emelkedne. A regisztrált fegyvertartókat a rendőrség ellenőrzi, ezért a tervezet megvalósulása jelentősen növelné a rendőrség feladatát is - mondta el Vass.

Az ajánlott küldemények kézbesítésekor személyi igazolványt kérhetnek, önvédelmi eszközként pedig gázpisztolyt is használhatnak majd a postások a postatörvény tervezete szerint.

Igaz, ahhoz, hogy az Informatikai és Hírközlési Minisztérium (IHM) gondozásában tető alá hozott kerettörvény életbe lépjen, még csaknem kéttucat kormány- és miniszteri rendeletnek kell megszületnie - mutat rá a Népszabadság csütörtöki cikkében.

Szétválasztott szolgáltatások

A végrehajtási utasítások sorozatára azért lesz szükség, mert a jogszabály a technikai kérdésekről aprólékosan rendelkezik ugyan, a stratégiai kérdésekre azonban csak részben ad választ. Az már biztos, hogy 2004 januárjától elkülönülnek egymástól az úgynevezett egyetemes, illetve a szabad piaci szolgáltatások.

Az egyetemes szolgáltatások közé a két kilogrammnál nem nehezebb belföldi és nemzetközi levélküldemények, a 20 kilogrammot meg nem haladó csomagok, illetve a vakok írását tartalmazó, legfeljebb hétkilós küldemények kézbesítése tartozik majd. Ezeket a szolgáltatásokat csak a szigorú feltételeket teljesítő egyetemes szolgáltatók végezhetik, a szükséges engedély birtokában.

Betonba ágyazva

A nemzeti posta jövőjével kapcsolatos aggodalmakat azonban fokozza, hogy szakemberek szerint az új törvény nem gondoskodik a Magyar Posta Rt. "helyzetbe hozásáról". A néhai állami posta 1991-es szétválásakor - a telefóniával foglalkozó Matáv és a műsorszóró Antenna Hungária létrehozásakor - az MP Rt. elöregedett járműparkot, felújításra szoruló hivatalokat örökölt, és eddig nem kapott segítséget az - egyébként tőle elvárt - átalakuláshoz, a szolgáltatások minőségét javító fejlesztésekhez. Az ország második legnagyobb munkaadójának alaptőkéje ma is 11 milliárd forint, annyi, amennyi egy évtizeddel ezelőtt volt.

A tulajdonosi jogokat gyakorló szakminisztérium elvárja a postától, hogy szolgáltatásait európai színvonalra fejlessze. A beruházásokat azonban közvetlenül nem támogatja, a jobb szolgáltatásoktól ugyanis aligha várhat jelentős többletbevételt.