Rasszista a leendő pedagógusok harmada

A kutatás 21 főiskolát érintett, a nappali tagozatos végzős pedagógiai szakos hallgatók közül 447-en küldték vissza a kérdőíveket. A felmérés rámutat: a hallgatók 38,5 százaléka ellenséges érzelmek és indulatok nélkül tudomásul veszi "az együttélés kényszerét", de a roma kisebbség tagjait nem tekintik egyenrangú félnek.

A vizsgálat megállapította azt is, hogy a kisebbségek kulturális autonómiája, oktatási és művelődési jogai nem érvényesülnek maradéktalanul. A hivatal ezért kilenc pontban foglalta össze a helyzet javítása érdekében kezdeményezéseit.

A középiskolások előítéletei a romákkal szemben a legerősebbek

Az eddigi legteljesebb elemzés készült el nemrégiben a középiskolások világképéről, amely során 2600 utolsó éves gimnazista, szakközépiskolás és szakmunkásképzős fiatalt kérdeztek -- egyebek mellett a magyarországi kisebbségekről. A kutatás alapján -- annak ellenére, hogy a megkérdezetteknek alig volt kapcsolatuk a kisebbségekkel -- a romákkal szemben a legerősebbek az előítéletek.

Míg a szakközépiskolások és szakmunkástanulók hajlamosabbak a nyers, radikális és közvetlenül is diszkriminatív megnyilvánulásokra, addig a gimnazisták körében inkább "szalon előítélet" és valamiféle "úri lenézés" volt jellemző a kutatók szerint. Ugyanakkor a megkérdezettek ismeretei meglehetősen hiányosak voltak a kisebbségekkel és a romákkal kapcsolatban is. A mintában csak elvétve fordultak elő pozitív vagy semleges, megértő és befogadó megnyilatkozások (mint például a kulturális értékek fontossága, a romákat sújtó magas munkanélküliség, a sokak életét meghatározó szegénység).

Padtársnak sem!

A kutatás arra is kitért, hogy zavarná-e a megkérdezetteket, ha a padtársuk az alábbi csoportok valamelyikéhez tartozna: arabok, cigányok, románok, erdélyi magyarok, kínaiak, oroszok, szlovákok, németek, zsidók. A diákok mindössze 32-38 %-a mondta, hogy nem zavarná, ha padtársa a fenti csoportok bármelyikéhez tartozna, a szakmunkástanulók harmada azonban ötöt vagy annál többet nem látna szívesen a csoportok közül.

A középiskolások 60 százaléka utasítja el teljesen a romákat -- őket a románok, az oroszok, szlovákok és zsidók követik. A szakmunkástanulók 78 %-a nyilatkozott úgy, hogy a cigánysággal és a zsidósággal szemben negatív érzései vannak. A kutatók a felmérést más elemzésekkel összevetve arra a megállapításra jutnak, hogy az elutasító attitűd az életkorral előrehaladva tovább növekszik.

Fehér lapok

A Magyarországon forgalomban levő tankönyvek kisebbségképéről eddig egyetlen kutatás készült. A felméréshez mintegy harminc fővárosi és hetven vidéki általános - és középiskolában tanított összes tantárgy két leggyakrabban használt tankönyvét -- összesen mintegy kétszázat vettek alapul.

A legtöbb iskolában használt nyolcadikos történelemkönyv új, javított kiadásban sem kaptak helyet a magyarországi kisebbségek, de még a legnagyobb hazai kisebbségről, a romákról sem esik szó benne. A forgalomban levő történelemtankönyvek túlnyomó többsége egyetlen szót sem ejt a holocaustban elpusztított mintegy félmillió európai romáról, és a legtöbbször a zsidó áldozatok számáról sem szerepel adat. Az irodalomkönyvekben elvétve bukkannak fel romák, főként romantikus szereplőkként. Ugyanakkor a felmérés szerint a tankönyvek jelentős része bújtatott formában előítéletes attitűdöket sugall.

Torzított a jelentés? A megkeresett hallgatóknak sajnos nem mindegyike adott választ a Nemzeti és Etnikai Jogok Országgyűlési Biztosának Hivatala által készített felmérés pedagógus-hallgatók attitűdjeit firtató kérdéseire, így a jelentés nem tekinthető reprezentatívnak - hívta fel a figyelmet a kedden közzétett vizsgálatra reagálva Sió László. Az Oktatási Minisztérium politikai államtitkára az MTI-nek elmondta: a tárca mind a roma kisebbség, mind a nemzeti és etnikai kisebbségre vonatkozó kérdések tekintetében reprezentatív felmérést kezdeményez. A vizsgálat a pedagógusokra, pedagógus-hallgatókra terjed majd ki és abban a hivatal munkatársainak közreműködésére is számítanak. Sió László közölte: a jelentés a minisztérium megítélése szerint nagyon fontos problémával foglalkozik, ezért sajnálatosnak tartja a tárca, hogy egy ilyen, több hónapig tartó vizsgálatról készült anyag érdemi megvitatására a nyilvánosságra hozatal előtt nem volt mód.