Határidőre elkészül a miniszterelnöki rezidencia

2000.12.05. 14:51
Csupán a 2002-es választásokon dől majd el, ki is lesz a két és fél milliárdos állami beruházás keretében újjáépülő Sándor palota ura, mert bár a jövendőbeli miniszterelnöki rezidenciának már az év márciusában állnia kell, a leendő kormányfő és hivatali apparátusa csak a választások után veszi birtokba az épületet. Lassan kezdenek csak kikristályosodni a kormányzati elképzelések a többi, körülbelül 5 és fél milliárdos várnegyedbeli állami beruházással kapcsolatban, annyi azonban már biztosnak tűnik, hogy a volt Honvédelmi Főparancsnokság épülete a tervek szerint egy, a jelenlegi kormány családokról és gyermekekről alkotott elképzeléseit reprezentálni hivatott, Gyermekvár elnevezésű intézménynek ad majd otthont.
Sűrű napja lesz Orbán Viktornak 2002. március 15-én: ha ugyanis minden a kormány tervei szerint megy, a hivatalos állami ünnepségek mellett ezen a napon adják át az új Nemzeti Színház épületét, és ekkora kell elkészülnie a várban álló Sándor palotában berendezett miniszterelnöki rezidenciának is.

A kétszáz éves palota - amely Tisza Kálmán miniszterelnöksége alatt lett a kormányfő és apparátusa otthona -, kormányzati célokra történő átalakítását már az Antall- és a Horn-kormány is fontolgatta. Utóbbi a köztársasági elnök rezidenciájaként képzelte el a helyreállított épületet, ám egy, a kormányváltás idején születtet tanulmány kimutatta, hogy a kiszemelt terület mind stratégiai, mind a megnövekedett forgalom szempontjából alkalmatlan a feladatra, így 1994 után ejtették a tervet.

Rezidencia két és félmilliárdból

A miniszterelnöki dolgozószoba
A mostani elképzelések szerint bruttó két és fél milliárd forintból, a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának (NKÖM) költségvetési keretéből finanszírozott beruházásról a nyáron döntöttek egy, a Szent György tér rendezését szabályozó kormányrendelet keretében. A tetőszerkezet megbontásával októberben meg is kezdődött a majdani kancelláriaépület kialakítása. A kivitelezést, nyílt közbeszerzési pályázaton a Középület-építő Rt. nyerte, így az ő feladatuk, hogy a műemléképületet a lehető leghitelesebb formában állítsák helyre.

A kétszintes, a világörökség részét képező, egyelőre éppen tető nélkül álló Sándor-palotába elkészültével a mindenkori kormányfő hivatali és munkaszobái kerülnek majd. A jelenleg Stumpf István vezette kancellária azonban a mostani tervek szerint a Miniszterelnöki hivatal Kossuth téri épületében marad. Bár Cselovszki Miklós, az Országos Műemlékvédelmi Hivatal az (OMVH) elnöke kedden, az építkezésen tartott bejárásán hangsúlyozta, hogy első lépésként a korhű rekonstrukciót hajtják végre és csak ezt követően teszik alkalmassá az épületet kijelölt feladatának betöltésére, a kivitelezési munkálatokat végző cég egyik munkatársa az Indexnek éppen arról számolt be, hogy már az újjáépítési munkákat erősen befolyásolják a rezidencia feladatából fakadó biztonsági és funkcionális követelmények.

Homályos elképzelések

A Sándor-palota belső udvara
A Középület-építő Rt. munkatársai az Index azon kérdésére, hogy miként hidalják át azokat az akadályokat, amelyek miatt egyszer már elvetették a rezidencia kialakításának tervét, nem tudtak konkrét válaszokat adni. Szerintük az, hogy az épület stratégiai szempontból védhető-e, ,,már nem kérdés, mert miért kéne védeni". A megnövekedett autóforgalom problémamentes kezelésére pedig egy még pontosan nem meghatározott helyen többszintes parkolóház építését tervezik. A várnegyed turistaforgalmát a kivitelezők szerint nem befolyásolja majd a megépített rezidencia, a forgalom számára ugyanis már jelenleg sem nyitott a palota környéke.

Múlt, jelen, jövő egy helyen

A kormányzati elképzelések szerint az egész várbeli Szent György tér és környezete megújulna, beleértve a volt Honvéd Főparancsnokság épületét, illetve a Várkert Bazárt is, amelyre a központi költségvetésből 5-5,5 milliárd forintot szánnának, míg a további forrásokat a magántőke bevonásával biztosítanák. A közlekedési gondok megoldására a tér nyugati felén föld alatti garázsok építését tervezik.

A volt Honvéd Főparancsnokság épületének felhasználásáról, amelyben két éve még a Szent Koronának terveztek reprezentatív kiállítóhelyet, már döntés is született: az épület a kormány jelenlegi tervei szerint egy Gyermekvár elnevezésű közművelődési, nevelési funkciót betöltő intézménynek ad majd otthont. Ez Ács Tamás, a kulturális tárca gazdasági ügyekért felelős helyettes államtitkárának megfogalmazása szerint ,,képviselni fogja mindazt, amit a kormány gondol a családokról és a gyermekekről". A megvalósítás konkrét részleteiről az NKÖM egyelőre nem tudott felvilágosítást adni. Az egész teret rendezni kívánó koncepció lényegéről annyit azonban sikerült megtudnunk, hogy a várban jelenlévő múlt mellett, a kormány a kormányfő rezidenciájával a jelent, míg a Gyermekvárral a jövőt akarja reprezentálni.

Pestet is ,,átszervezik"

A budai állami építkezéseken túl a kormány elsődleges célja a kormányzati szervek tömörítése az Országház közelében - szögezte le az Indexnek nemrégiben Cserepes Tibor, a Kincstári Vagyonigazgatóság vezérigazgató helyettese. Például szintén a ,,kormányzati elhelyezések racionalizálásával" indokolták a Roosevelt téri, többek között a Szociális és Családügyi Minisztériumnak is otthont adó Spenót-ház áruba bocsátása is, ám arról, hogy az irodaház jelenlegi lakói hova költöznek, a Kincstári vagyonigazgatóság csak annyit árult el, hogy a Parlament környékén keresnek nekik új helyet. A régebben már a kancellária épületének is kiszemelt Kossuth téren álló Néprajzi Múzeum felhasználásáról az NKÖM keddi tájékoztatása szerint csupán 2001-ben vagy 2002-ben döntenek majd, és az átrendezés során szóba jöhet ingatlanok vásárlása és bérlése is.