Judit
3 °C
6 °C

Sólyom legkésőbb hétfőn dönt a pénzügyi törvények aláírásáról

2006.07.13. 13:45
Sólyom László köztársasági elnök legkésőbb hétfőn eldönti, hogy aláírja-e a pénzügyi törvényeket, vagy pedig előzetes normakontrollra az Alkotmánybíróság elé terjeszti azokat. A Bankszövetség az utóbbit javasolja az államfőnek.
A pénzügyi törvények aláírásáról legkésőbb hétfőn dönt Sólyom László, mondta Wéber Ferenc, a köztársasági elnök sajtófőnöke az MTI-nek csütörtökön.

Az államfő aláírása szükséges minden jogszabály kihirdetéséhez, az eljárási szabályok szerint Sólyom Lászlónak a megérkezést követően öt nap áll rendelkezésére, hogy megvizsgálja az elfogadott törvényeket, hogy azok megfelelnek-e az alkotmányos előírásoknak, amennyiben a parlament a jogszabály sürgős kihirdetését kéri.

Az államfőhöz szerdán délután juttatták el az Országgyűlésből a törvényeket, amelyek sürgősséggel történő kihirdetéséről hétfőn döntött a T. Ház.

Az öt nap elteltével a köztársasági elnök vagy rendelkezik a törvény kihirdetéséről, vagy ha alkotmányos aggályai vannak, akkor továbbítja azt az Alkotmánybíróságnak, és előzetes normakontrollt kér az ügyben.

A pénzügyi törvénycsomaggal kapcsolatban több szervezet is felvetette, hogy szeretnék, ha Sólyom László előzetes normakontrollt kérne az Alkotmánybíróságtól. Wéber Ferenc, az MTI-nek hangsúlyozta: ilyen kérések a köztársasági elnök tevékenységét nem befolyásolják, hiszen alapvető feladata megvizsgálni az elfogadott törvények alkotmányosságát.

A Bankszövetség álláspontja

A Wéber által említett felvetések közül a legkonkrétabb, a Magyar Bankszövetségé. Ez a szervezet - a Takarékszövetkezetek Országos Érdekképviseleti Szövetségével és az Országos Takarékszövetkezeti Szövetséggel összefogva - csütörtökön a köztársasági elnökhöz fordult a szektort érintő adótörvényekkel kapcsolatban.

A három szervezet azt kérte a köztársasági elnöktől, indítványozza az előzetes alkotmányossági vizsgálatot az államháztartás egyensúlyát javító különadóval, a költségvetési forrásból származó kamattámogatások után fizetendő járadékkal, továbbá a kamat- és árfolyamnyereség-adó korábbi hatálybaléptetésével kapcsolatban.

Az érdekvédelmi szervezetek szerint a hitelintézeteknél bevezetendő, a kamattámogatás után fizetendő járadék sérti a jogállamiság és a jogbiztonság alkotmányos elvét, a hátrányos megkülönböztetés tilalmát, az arányos közteherviselés elvét, s nem utolsósorban ütközik az Európai Unió rendelkezéseivel.

További sérelmek

Sérelmezik azt is, hogy a különadó (a 4 százalékos úgynevezett szolidaritási adó) 2006. szeptember 1-én hatályba lép, ugyanakkor ez év végéig a bankoknak még a két évvel ezelőtt bevezetett különadó terhét is viselniük kell. Így háromszoros adóteher sújtja a bankokat, ami az érintettek szerint az arányos közteherviselés elvével is ellentétes.

Az egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló törvény a személyi jövedelemadó törvénynek a kamat- és árfolyamnyereség-adóra vonatkozó rendelkezését a korábbi törvényi rendelkezéssel ellentétben nem 2007. január 1-én lépteti hatályba, hanem már 2006. szeptember 1-én. A bankok szerint a korábbi hatálybaléptetés megoldhatatlan nehézséget jelent az informatikai rendszerek fejlesztésének időigénye miatt.

Nászút ajándékba!

Esküvőt tervez? Tervezzen velünk, nyerjen wellness nászutat!

Budapest Te Csodás!

Karácsonyi pompába öltözött utcák, színes adventi vásárok, gazdag kulturális élmények, ez mind Budapest.