Mária
-7 °C
3 °C

Fájdalom és örömszerzés a Fasoriban

2006.02.10. 08:10
Államháztartási reform: gazdasági kényszerek és politikai következmények - ezzel a címmel hirdetett fórumot a Deák Ferenc Közéleti Klub a Fasori Gimnáziumba. Az eseményen vendége volt Boross Péter volt miniszterelnök, Bod Péter Ákos volt pénzügyminiszter és jegybankelnök, valamint Bokros Lajos volt pénzügyminiszter. Mindhárman arról beszéltek, hogy fájdalmas lesz a választások utáni időszak, mert a politikusok irreális alapokon folytatnak örömszerzést.
A hallgató könnyen úgy érezhette, nemcsak elszólás volt, hogy az Antall József halála utáni első miniszterelnököt Bokross Péterként konferálták fel a műsor elején. A volt kormányfő ugyanis azzal kezdte, "politikusként kompromittálom magam", mondván: osztja a "hazai közgazdaságtudomány jeleseinek" véleményét, miszerint komoly államháztartási szigorra van szükség a választás utáni hónapokban.

Örömszerzés és túlköltekezés

Boross szerint ezzel szemben a honi politikát az örömszerző tevékenység jellemzi, általános politikai szokássá vált az ígérgetés. Ez azért különösen aggályos szerinte, mert az elmúlt négy évben is jellemző volt az állami túlköltekezés, ami ellen nem újabb ígéretdömpinggel kellene fellépni. "Nemcsak választást kell nyerni, hanem kormányozni is tudni kell" - mondta Boross, aki bátran kirándult a közgazdász szakmába, és megjósolta: "hosszú távon nem tartható a reálgazdaság jó teljesítménye, ha a költségvetés túlköltekezik".

Ráadásul a gazdaság korántsem dübörög annyira, mint azt a kormány szeretné elhitetni - figyelmeztetett Bod Péter Ákos. Az Európai Unióba velünk együtt belépett országok között ugyanis még a GDP 4 százalék körül növekedésével is inkább csak az alsó középmezőnybe tartozunk - mondta az MDF gazdaságpolitikai tanácsadója, aki ugyanakkor arra is felhívta a figyelmet: "a statisztikai adatok alapján hamis az az állítás is, hogy rosszabbul élünk".

Ez azért jelent problémát, mert így a gazdaság növekedés nem olyan mértékű, hogy "megszabadítsa" az országot az államháztartási hiánytól és a foglalkoztatási problémától. Az államháztartás "baljós szerkezete" emellett romló kilátásokat vetít előre, mondta Bod Péter Ákos, aki szerint a legkomolyabb problémát az jelenti, hogy amíg a többi rendszerváltó, új EU-tagállam előbb elvégezte a gazdasági stabilizációt, és csak ezt követően tervezi a jóléti rendszerváltást, addig hazánkban ez fordítva történt, ráadásul a jóléti fordulatra költött pénzek nyomát sem látja a volt pénzügyminiszter és jegybankelnök.

Bokros újabb csomagot szeretne

Bod Péter Ákos és Bokros Lajos egyetértettek abban, hogy az államháztartás nemcsak túlköltekező, hanem a költségvetési pénzekből rosszul is finanszírozza az intézmények és az ellátórendszerek működését. A jelenleg a Corvinus Egyetemen tanszékvezető Bod el is panaszolta: "engem a magyar állam finanszíroz; nem nagyon jól". Az államháztartás konszolidálását - akár az adók emelését és a kiadások csökkentését is - mindhárman sürgették, az újabb stabilizációs csomag megvalósítását forszírozó Bokros szerint ennek nemcsak gazdaságpolitikai, hanem nemzetközi és társadalompolitikai okai is vannak.

Nem az a baj, hogy sok adót fizetünk, hanem az, hogy ezért nagyon rossz minőségű közjavakat kapunk - mondta Bokros, aki hiányolta, hogy az államigazgatásban nem ment végbe olyan struktúraváltás, mint a piaci szférában. Ekkor mi is elgondolkodtunk, milyen jó lenne, ha a nem túl hatékonyan termelő minisztériumokat és hivatalokat ugyanúgy bezárnák, mint gyengélkedő cégeket, de nem hagytak minket álmodozni, ugyanis Bokrostól elhangzott a bűvös kifejezés, amit vártunk: "újabb stabilizációra van szükség". Már kezdtünk készülni, hogy ebből komoly csomagozás lesz, de nem lett.

400 milliárd, avagy 1B

Pedig a Bokros-csomag emléke vissza-visszatért az este folyamán. A fórum résztvevői még azt is elkezdték számolni, hogy mennyi pénzt "fogott meg" akkor az államháztartásnak Bokros. Bod 400 milliárdra, "1 B"-nyi mértékre emlékezett - hogy ez miért lett 1B a három B estéjén, az nem derült ki, de Bokros látható elégedettséggel mosolygott az egy nemzetet megosztó bajsza alatt -, és ennek kapcsán kiszámolták, hogy most legalább 2 B-nyi, vagyis 800 milliárdnyi megtakarítás kellene, hogy sikerüljön rendbe tenni az államháztartást, és tarthassuk a 2010-es euróbevezetési dátumot.

Bokros azt a kérdést is megkerülte, hogy fájna-e a társadalomnak egy ilyen beavatkozás. Bod nem, szerinte bizony fájna, de azt mondta, hogy a fogorvosi beavatkozás is fáj, de ha az embert felkészítik a fájdalomra, akkor mégis tudomásul veszi. Ezzel nem tudtunk teljes mértékben egyetérteni, mi ugyanis tudjuk, hogy fájna, így inkább nem is megyünk el a fogorvoshoz már vagy 15 éve.

Vannak józan választók?

Persze ezek szerint ezzel mi is ugyanolyanok vagyunk, mint az átlagos választó: inkább a jót szeretjük hallani, mint a rosszat, és jobban szeretjük, ha ígérgetnek nekünk, mintha fogorvossal fenyegetnek. A fórum résztvevői el is gondolkodtak azon, vannak-e józan választók, akiket meg lehet győzni arról: néha a rossz a jó, és elkerülhetetlen a megszorítás.

Nos, Boross szerint nincsenek. A volt miniszterelnök felfedezte, hogy a politikában politikusok vannak, akik a politikából élnek, ráadásul a huszadik században kiterjedt a választójog, így immár manipulálható tömegek szavazhatnak. A volt miniszterelnök keserédesen felidézte, hogy amikor ő még katonaiskolába járt, akkor értéke volt az érettséginek, a tévé nem vitte el a háztartásokba a rossz híreket, és a túlzott liberalizmus miatt sem sérült a rend, a fegyelem és a szigor az oktatásban.

Ekkor már nagyon úgy éreztük, az idős politikus kissé kezd elkalandozni a témától. Ezért inkább úgy döntöttünk, hogy a közeli cseh sörözőben megnézzük, vannak-e józan választók. De nem nagyon találtunk egyet sem, ami azért még a barna sörök társaságában is igencsak aggasztó volt.

Nászút ajándékba!

Esküvőt tervez? Tervezzen velünk, nyerjen wellness nászutat!

Budapest Te Csodás!

Karácsonyi pompába öltözött utcák, színes adventi vásárok, gazdag kulturális élmények, ez mind Budapest.