Csak a legjobbak nem fizetnek tandíjat 2008-tól
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!További Belföld cikkek
-
Kiderült, miért növekednek folyamatosan a várólisták Magyarországon - Légvédelmi eszközöket telepítenek Magyarországra északkeleti részébe, a honvédek is készenlétben vannak
- Felfüggesztett börtönbüntetésre ítélték a mentőápolót, aki kórház helyett hazavitt egy ittas, gerincsérült férfit
- Veszélyre figyelmeztet a rendőrség, senki nincs biztonságban
- Orbán Viktor nagy beszédre készül Matolcsy Györgyék rendezvényén
Mégsem az utólagos, hanem a közvetlenül fizetendő tandíj mellett tette le voksát a kormány. A tervek szerint 2007-től vezetnék be az állami képzéseken is a tandíjat, amelyet először 2008-ban kell fizetniük az akkori másodéves egyetemi hallgatóknak – jelentette be Hiller István oktatási és kulturális miniszter a kormányszóvivői tájékoztatón.
Az államilag finanszírozott alapképzésben 2008-tól évi 105 ezer forint, a mesterképzésben évi 150 ezer forint úgynevezett felsőoktatási részhozzájárulást (fer) fizetnek majd.
A tandíj felmenő rendszerben lép életbe, így a most egyetemre járóknak vagy az idén szeptemberben első éveseknek nem kell fizetniük.
Mentesség és ösztöndíj
Ekler Gergely, a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájának elnöke: elutasítjuk a tandíjat és az utólagos képzési hozzájárulást is úgy, ha a felsőoktatás finanszírozásán nem változtatnak. Először a felsőoktatás finanszírozását kellene átláthatóbbá, a minőséget jobban szolgálóvá tenni. A jelenlegi a modellben nincs garancia arra, hogy az intézmény fejlesztésére fordított pénzeket ésszerűbben használják fel.
Molnár Károly, a Műegyetem rektora, a Magyar Rektori Konferencia elnöke (magánvélemény): a felsőoktatás minősége és a társadalmi igazságosság érdekében szükség van a tandíjra. A Műegyetemen differenciálni fognak. Jó döntés, hogy a fer 30-50 százalékából ösztöndíjjal támogassák a legjobb eredményt elérőket, s a fennmaradó összeget fejlesztésekre lehet fordítani.
Mészáros Tamás, a Corvinus Egyetem (Közgáz) rektora: egyetértek az olyan tandíjrendszerrel, amely az állami támogatás mellett plusz bevételt jelent az egyetemeknek, amelynek differenciálásáról maguk dönthetnek az intézmények, amely mellé ösztöndíjrendszer is társul és amely elismeri a jó teljesítményt.
Pokorni Zoltán, Fidesz: nem tisztességes, nem fair a fer bevezetése. Nem sportszerű azt ígérni a választások előtt, hogy mindenkinek ingyenes lesz egy diploma megszerzése, majd "fizetőssé" tenni azt mindenkinek. A jobb teljesítmény alapja a fizetéstől való félelem lesz, a "félelempedagógia" azonban már a kutyaiskolákban is megbukott. A kötelező óraszámok emelése csökkenti a pedagógusok fizetését, hiszen az alapbér csak jövedelmük 80 százalékát teszi ki, szeptembertől pedig a túlóráért járó juttatásokat is elveszi a kormány.
Almássy Kornél, MDF: a kormány tervei alapján a rászorultak kis része mentesül csak a tandíj alól. A Gyurcsány-kormány minden hibáját a középosztállyal akarja megfizettetni. Először a szülőkkel, akiket az emelkedő adóterhekkel ellehetetlenítenek, utóbb a gyermekekkel, akiknek megnehezítik boldogulásukat.
A tandíj összegét az egyetemek +/- 50 százalékkal módosíthatják, így legalacsonyabb összege évi 52500 forint, a legmagasabb pedig 225000 forint lehet évenként. (Ez havonta minimum 4375 forintot, maximum 13.125 forintot jelent). Az Index kérdésére Hiller István nem válaszolt egyértelműen arra, hogy a pénzt félévente vagy tanévenként kell-e majd fizetni.
A fer bevezetése után az egyetemre kerülő első évfolyamosok még nem fizetnek tandíjat. Az első év végi eredményeik alapján dől el, kinek kell fert fizetnie. A legjobb eredményt elérő 15 százaléka a diákoknak ugyanis mentesül a tandíjfizetés alól, sőt ők ösztöndíjat is kapnak.
Tandíjmentességet élveznek majd a halmozottan hátrányos helyzetűek, a doktori képzésben tanulók és az első felsőfokú szakképzést végző diákok is.
A pénz az egyetemé
Fontos feltétel, hogy a diákoknak egy évben legalább 30 tanulmányi kreditet kell majd teljesíteniük. Az állami képzésen legrosszabbul teljesítő 15 százalékát a diákoknak átirányítják a jóval drágább költségtérítéses képzésre, míg a jól teljesítő költségtérítéses hallgatók bekerülhetnek az államilag finanszírozott körbe.
A tandíjból befolyt összeg az egyetemnél marad. Legkevesebb egyharmadát, maximum ötven százalékát kötelezően tanulmányi ösztöndíjra kell fordítani. A fennmaradó összeget az intézmény fejlesztésére költhetik.
Mint Hiller István kiemelte, a fer bevezetése a központi költségvetést nem érinti egyetlen fillérrel sem. A miniszter szerint a mai helyzet igazságtalan, mert az adófizetőknek minden államilag finanszírozott hallgató évente 525 ezer forintjába kerül, függetlenül attól, hogy szorgalmas vagy lusta. A fer - amelyet az átlagos állami ráfordítás 20 százalékában határoztak meg - igazságos és ösztönzi a teljesítményt, „a fer az fair” – jegyezte meg többször is Hiller István.
Emelik a tanárok kötelező óraszámát
A Hiller-csomag a közoktatás több pontját is érinti. A tervek szerint megemelik a tanárok kötelező óraszámát. Az általános és középiskolai szaktanárok óraszáma az eddigi heti 20-ról 22-re emelkedik, a tanítókét 21-ről 22-re, a fogyatékosok általános iskoláiban tanító tanároké és gyógypedagógusoké 19-ről 21-re. Az óvodapedagógusok kötelező heti óraszáma nem változik.
A pedagógus szakszervezetek arra már korábban rámutattak, hogy a kötelező óraszámok emelése csökkentené a tanárok fizetését és bizonyos helyeken elbocsájtásokat is eredményezne. Az óraszámok emelése ugyanis "felszívná" a mostani túlórapótlékokat.
Az érdekképviseletek szerint arról semmilyen hatástanulmány nem készült, hogy a tanárok valójában mennyit dolgoznak. A dolgozatjavítást, az egyéni foglalkozásokat, a felkészülést ugyanis hivatalosan nem számolják, miközben a szakszervezetek szerint a tanárok ugyanúgy 40 órát dolgoznak egy héten mint mások.
Mint Hiller István elmondta, a kistelepülések iskoláit meg akarják tartani. A partner iskola-program keretében ezek nagyobb iskolák tagintézményeivé válnak, azaz nem lesz saját igazgatójuk, igazgató-helyettesük, gazdasági igazgatójuk. Így olyan falusi iskola is megmaradthat,amely nem tud nyolc osztályt indítani – mondta Hiller István.
Sajátos egyeztetés
A korábban megkezdett Világ-Nyelv program jegyében 2010-ig az összes iskolában szeretné kötelezővé tenni a minisztérium az angol nyelv oktatását. A tárca ezzel kíván javítani azon a helyzeten, hogy a magyar lakosság az idegennyelv-tudásban továbbra is Európa sereghajtói közé tartozik.
A tervezett változtatásokról egyelőre nem tárgyaltak az érintett érdekképviseletekkel. Sajátos módon Hiller István bejelentésével egyidőben Arató Gergely, az oktatási tárca államtitkára tájékoztatta a hallgatók és a pedagógusok érdekképviseleteit a reform lépéseiről. Hiller István még a bejelentés előtt telefonon is felhívta Ekler Gergelyt, a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájának elnökét.
Ekler Gergely szerint azonban az lett volna a helyes, ha a felsőoktatás többi szervezetével még a sajtótájékoztató és a törvénytervezet kidolgozása előtt egyeztetett volna. Ez szerinte éppen azt szolgálta volna, hogy ne utólag kelljen adott esetben módosítani vagy elvetni az általa ismertetett koncepciót. Hiller István a HÖOK tárgyalódelegációjával csütörtökön találkozik.
Öröm az ürömben
A jövőben várhatóan emelkedik a diákhitel összege - válaszolta Hiller István oktatási és kulturális miniszter egy nézői kérdésre a Magyar Televízió Kedd 21 műsorában kedden este. A tandíjjal kapcsolatos kérdésre válaszolva Hiller nem árult el részleteket a diákhitel emelkedésének összegéről.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
