Barbara, Borbála
-5 °C
3 °C

Jövőre ácsolják Attila fapalotáját

2004.12.19. 22:38
Habár Attila székhelye és hármas koporsója a Duna-Tisza köze több tízezer négyzetkilométeres területen bárhol lehetett, egyesek mégis arra esküsznek, hogy falujukból kényszerítette térdre Európát a hunok királya. Legutóbb a hentesboltokat és lóversenypályát üzemeltető Kocsi János állt elő azzal az ötlettel, hogy Tápiószentmárton megépíttetné Attila fapalotáját.
Amikor pályázatot írtak ki Attila óbudai szobrának elkészítéséhez még nem sejtettünk semmit. Amikor aláírásgyűjtésbe kezdtek a hunok kisebbségként való elismertetéséért, gyanakodni kezdtünk. Amikor a zsadányi polgármester magabiztosan jelentette ki, hogy Attila az általa vezetett község közigazgatási területén lelte halálát, már nem csodálkoztunk. És Tápiószentmártonban végképp meggyőződtünk róla, hogy a hunok királya halála után több mint 1550 évvel sem rossz üzlet.

Energiát tud adni

#alt#
Kocsi János Makovecz tervével
Tekintse meg képeinket!
Szegény Priszkosz rétor. Az ötödik században Attila udvarában járt kelet-római követ feljegyzéseket készített az útjáról. Priszkosz művét Kelet-Magyarország huszadik-huszonegyedik századi polgármesterei és más notabilitásai túlélőcsomagjuk részeként kapják, mert magabiztosan hivatkoznak a nagy utazó leírására, amiből azt olvassák ki, hogy Attila nevezetes fapalotája és hármas koporsója csakis községükben (Zsadányban, Tápiószentmártonban, Dombegyházán, satöbbi) lehetett.

A történettudomány ennél jóval szerényebb. Bóna István, a téma közelmúltban elhunyt szaktekintélye például annyit jegyez meg a kérdésről, hogy Attila nyughelye a Duna-Tisza közének több tízezer négyzetkilométeres körzetében keresendő. Na, az ilyen figurákat teszik a helyükre az Attila-hívek. "Egyre többen mondják, hogy a finnugor eredet megbukott és jön a szkíta-hun vonal" - mondja magabiztosan Kocsi János. A közeli Nagykátán nőtt fel, a téeszesítés után családjával Pestre került, hentes és mészárosnak tanult, majd jól menő hentesüzleteket gründolt a fővárosban. A hentesnek a ló a mindene. A rendszerváltás után négy évvel fogathajtó- és díjugrató centrumot alapított a községben (a 19. században itt született a nevezetes ló, Kincsem), majd 2000 februárjában, egy családi ebédnél...

"Kétezer februárjában egy családi ebédnél rájöttem, hogy energiát tudok adni és közvetíteni" - mondja Kocsi. Azóta zarándokhellyé vált a tápiószentmártoni Attila-domb, a nyugdíjas és ifjúsági jegy hatszáz, a felnőtt hétszáz forintba kerül. De ez még nem minden. "Priszkosz rétor útleírása alapján egyértelmű, hogy Attila fapalotájának itt kellett állnia" - mondja határozottan a műkedvelő történész, akinek ötletét tett követte: nem hivatalos tervpályázatot írt ki Attila fapalotájára.

Beleverte a csúfot

#alt#
A polgármester bizakodó
Az építkezés 2006 második felében kezdődhet, a beruházás költsége 1,2-1,5 milliárd forint. Hiteles források nincsenek arról, hogyan nézett ki a fapalota. A most épülőt kis tornyocskák veszik majd körül, ebben Attila alvezérei lakhattak. A fából és kőből épülő palotában szálloda, uszoda és konferenciaterem kap helyet.

Kocsi Jánosnak a beérkezett látványtervek közül a Szent István Egyetem építészeti tanszékén tanító Ruda Győzőé nyerte el a tetszését. "Történelmi előadássorozatokat hallgattam, megismerkedtem az elérhető történelmi forrásokkal, de nagyon kevés anyag áll rendelkezésre arról, hogyan nézhetett ki Attila fapalotája" - mondta Ruda, aki szerint nem biztos, hogy a mai Tápiószentmárton határán állt a fapalota, de "prioritást élvez a sok bizonytalan hely közül".

Ruda Makovecz Imrét a tanárának, magát a követőjének tartja. Makovecz is adott be egy látványtervet, amibe Kocsi alaposan beleverte a csúfot. Szerinte az alaprajz és a látványterv nem egyezik, és ha egyezne is, túlságosan költséges lenne felépíteni.

Megengedő álláspont

#alt#
Tízórai az Attila dombon
Klikk a képre!
Tápiószentmárton és környéke iparilag mindig is fejletlen volt. A téeszesítés után ezerötszáz ember a fővárosba költözött, a rendszerváltás után viszont egyre többen jönnek Budapestről a faluba. Igaz, nem az a réteg, amely például Telkit naggyá tette. "Eladják az ötmilliós panellakást, itt vesznek egy házat három-négymillióért, a különbözetet felélik, majd továbbállnak Szabolcsba" - mondja Tóth János, aki 1985 óta Tápiószentmárton polgármestere.

Ezért is jött jól Kocsi János a falunak, aki felkapta Attila legendáját, mert - a polgármester szerint - Puskás Öcsi mellett Attila a leghíresebb magyar. "Hiába van itt Attila hármas koporsója, infrastrukturálisan nem vagyunk rá felkészülve" - mondja Tóth, aki népvándorlási múzeumot, fejlett turizmust, M4-es autópályát vizionál a közeli és távolabbi jövőre. "Korábban csak akkor járt erre turista, ha eltévedt, mindig is elmaradott, mezőgazdasági térség volt ez" - erősíti meg Kocsi a polgármester szavait.

És mit szólnak ahhoz, hogy más kelet-magyarországi települések is úgy gondolják, hogy náluk volt Attila fapalotája? Kocsi János megengedő állásponton van: "Lehetett neki Zsadányban is palotája, hisz' mindenhol leszedte a sápot. Nekem is több házam van."

Nászút ajándékba!

Esküvőt tervez? Tervezzen velünk, nyerjen wellness nászutat!

Értékeljen, nyerjen!

Van kedvenc légitársasága? Írja meg véleményét itt!