A levéltár szerint is ügynök volt Boros Imre

Az Index tavalyelőtt az origóval együtt a parlament összes képviselőjét átvilágíttatta. Vagyis csak megpróbálta, ahhoz ugyanis az érintettek nyilatkozata is kell, hogy a róluk a rendszerváltás előtt keletkezett titkos iratok megismerhetőek legyenek.

Ön, közszereplő

Három képviselő - Várhegyi Attila, Nógrádi László és Boros Imre - viszont nem járult hozzá papírjaik nyilvánosság előtti kutathatósághoz. Egészen mostanáig. Boros Imre, az Orbán-kormány Phare-ügyekért felelős minisztere ugyanis januárban - saját magyarázata szerint az ellene közszereplői státusának megállapításáért indított pert megelőzve - megadta az engedélyt. (2003. évi III-as törvény, 1 paragrafus: "közszereplő: az a személy, aki közhatalmat gyakorol, gyakorolt vagy közhatalom gyakorlásával járó tisztségre jelölték, illetve aki a politikai közvéleményt feladatszerűen alakítja vagy alakította")

"Közszereplő vagyok" - írja az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárhoz írt levelében Boros, aki azzal indokolja eddigi álláspontjának feladását, hogy nem akarta a közvélemény elé tárni azokat a részleteket, amelyek nem "vetnek jó fényt a rendszerváltás körülményrendszerére".

_szt-tisz

Eddigi titkolózása tehát érthetővé vált. A történeti levéltár 009/29 es számú okirata szerint Boros Imre "százados" a "D-8-as számú elvtárs", aki a Medgyessy Péter volt miniszterelnököt is foglalkoztató III/II-es osztály fizetett, szigorúan titkos állományú tisztje volt. A III/II-es ügyosztály a kémelhárítás volt. Ezen belül Boros a 8. osztály főoperatív tisztje volt. Persze nem mindig, mert amikor nem a kémelhárításnak dolgozott, akkor a Magyar Nemzeti Bank külföldi üzletekkel foglalkozó Arbitrage osztályát vezette.

Az Index birtokában lévő levéltári iratok szerint Boros munkaviszonyának kezdete 1965-ben kezdődött (ami nem szt-tiszti kinevezésének időpontja). Az derül ki, hogy a beszervezést 1989 márciusában véglegesítették. A banki fizetés mellé havonta 16 500 forint pótlékot kapott.

Más irattári bizonyítékok nincsenek. Az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltáráról szóló törvény azonban lehetővé teszi, hogy a hálózati személy saját megjegyzéseket fűzzön a dokumentumokhoz. Boros Imre ezzel a lehetőséggel tíz oldalon élt.

Csalássorozat is volt

Az egykori miniszter állítja, nem ő volt a D-8-as jelű ügynök. A rendőrséggel - "közlekedési szabálysértést kivéve" - soha nem került kapcsolatba. Az egész a Magyar Nemzeti Bankban végzett munkájával van összefüggésben, állítja Boros. Az egykori bankosztályvezető Boros szerint egy bróker közvetítésével a VW és az MNB közötti csalássorozat a kulcsa mindennek. Más helyen Boros a helyettesét említi, a lényeg, hogy amikor a csalássorozatot felfedezte, távoznia kellett.

A csalás végül hetvenmillió márkájába került az MNB-nek, de ez már egy 1994-es ügy. Ennyi Boros szerint a válasz, amiért a beszervezési irat keletkezett róla. Az iratok sűrűjében találni érdekeseket, a legizgalmasabbnak egy 1987-es feljegyzés tűnik, amelyből megtudható, hogy "Fekete (János, MNB akkori elnöke) elvtársat" is értesítették arról, hogy a bankból "határidős üzletről szóló igazoló levelet küldtek meg nem kötött határidős adás-vételi üzletről".

Boros 2002-ben elismerte, hogy beszervezték, az akkori közleménye szerint zsarolással vették rá. Nem sokkal ezután az MDF-frakcióban ülő Borostól Dávid Ibolya megvonta a bizalmat, majd a frakcióból is kitették.