Mária
-6 °C
-2 °C

Az ország nincs felkészülve egy kilakoltatási hullámra

2000.12.05. 20:00
Sem országos szinten, sem a főváros kerületeiben nem készült még semmilyen válságterv arra az esetre, ha az Alkotmánybíróság lakhatással kapcsolatos novemberi határozatával összefüggésben több tízezer család egyik napról a másikra utcára kerül. A családok befogadására egyébként is alkalmatlan hajléktalan szállók kapacitása véges, az önkormányzatok pedig nem képesek, és nem is tartják feladatuknak, hogy az otthontalan családok tömegeiről gondoskodjanak.
Iványi Gábor SZDSZ-es képviselő kedden azt szorgalmazta az Országgyűlésben, hogy határozatban hirdessenek moratóriumot a kilakoltatásokra a téli hónapokban, illetve alakuljon hatpárti válságstáb, megfogalmazása szerint "életben tartási bizottság", amely javaslatot dolgoz ki a szegénység feltartóztatására és a szegények megmentésére. A képviselők még kedden szavaznak arról, napirendre tűzik-e a kérdést, ám ahogy Iványi az Indexnek adott nyilatkozatában elmondta, attól tart, hogy nem veszik napirendre az országosan körülbelül százezer családot érintő problémát, pedig konkrét megoldást célzó javaslatok egyelőre nem születtek az ügyben. A szabaddemokrata honatya szerint erre égető szükség volna, ugyanis itt a tél, és a hajléktalan-, és átmeneti szállásokon nincs elég férőhely a rászorulók számára.

Ahogy arról már az Index is beszámolt, az Alkotmánybíróság november eleji határozatának értelmében nem alkotmányos alapjog a lakhatás, és az államnak hajléktalanság esetén csak az emberi életet közvetlenül fenyegető veszélyhelyzet elhárítása érdekében köteles szállásról gondoskodni. A határozat miatt, a szakemberek szerint közüzemi díjakkal, lakáshitelekkel tartozó tízezrek kerülhetnek utcára vidéken és Budapest kevésbé frekventált kerületeiben anélkül, hogy bármiféle jogorvoslatra lehetőségük volna, és a taláros testület döntésének következtében csak Budapesten mintegy ötvenezer család veszítheti el otthonát.

A főváros hajléktalanszállóiban Iványi tájékoztatása szerint már nincsen hely, az otthontalan családok életkörülményeiben ideig-óráig segítő átmeneti szállásokat pedig hosszabbítással is legfeljebb csak kilenc hónapig lehet igénybe venni. Ha letelik a kilenc hónap, már csak az utcára mehetnek a családok. A kilakoltatás veszélye egyébként Iványi szerint körülbelül országosan százezer családot érint, akiknek fele közműhátraléka miatt került nehéz helyzetbe. A szakemberek által jósolt kilakoltatási hullám kivédésére az országban semmiféle válságterv nem készült.

A kilakoltatás lehetséges okai
- Közmű-díjhátralék

- November 30-án lejárt az ún. lakásmoratórium, így az önkormányzati lakás bérlői, ha nem tudják kihasználni az otthonukra felkínált elővásárlási jogot, lakásukat az önkormányzat továbbértékesítheti, és csak a következő tulajdonos humanitásától függ, hogy az utcára kerülnek-e vagy sem.

- Lex Juharos: bírósági végzés nélkül, jegyzői határozattal ki lehet lakoltatni az önkormányzati lakások bérlőit anélkül, hogy szociális helyzetüket mérlegelnék.

- területi egyenlőtlenség: az ország szegényebb területeiről tízezrek áramlanak a fővárosba, akik szintén az önkormányzatoktól várják a segítséget.

Ezt erősítette meg az Indexnek Ikvai Szabó Imre, a Főpolgármesteri Hivatal irodavezetője is, aki elmondta, a budapesti kerületek nincsenek felkészülve nagyobb tömegű otthontalan elhelyezésére, ám azt is hozzátette, ez nem is feladata az önkormányzatoknak. A főváros egyébként évente 1,2 milliárd forinttal támogatja a díjhátralékosokat, amellyel Ikvai szerint mintegy 50-70 ezer családon tudnak segíteni, ám ilyen védőrendszer csupán a fővárosban működik.

A főváros egyébként a tisztviselő szerint már így is a teljesítőképessége határán van, és már régóta nem csupán a budapestieket, hanem a vidékről a jobb életkörülmények reményében a fővárosba áramlókat is kénytelen ellátni. A kerületeket idén egyébként 100 millió forinttal támogatják, amelyet átmeneti otthonok építésére fordíthatnak, ám ez a pénz még ötven család elhelyezésére sem elegendő. Ikvai szerint csupán ,,nemzeti léptékű szegénységellenes programokkal" lehetne javítani a helyzeten, ám ezzel, úgy tűnik, jelenleg senki nem foglalkozik az országban - tette hozzá az irodavezető.