További Belföld cikkek
- Deutsch Tamás: Hátszélben is, már kilométerekről megérezzük a szagát
- Hann Endre: A közvélemény-kutatói szakma felbolydult, sok mindent nem hoznak nyilvánosságra
- Szlávik János: Egészen biztosan lesz még világjárvány
- Magyar Péter: Jó eséllyel behúzhatná a főpolgármesteri posztot a Tisza Párt
- Így változik a közlekedés Budapesten Magyar Péter tüntetése miatt péntek délután
Horváth Aladár |
Sátoraljaújhelyen száz család kerül utcára
Mint ahogy arról a Népszava beszámolt, a sátoraljaújhelyi önkormányzat a napokban úgy döntött, hogy a mintegy 12 millió forintra duzzadt adósságok miatt október 31-ével összesen 193 lakás bérleti szerződését bontják fel, amelyek közül negyven esetben már bírósági végzés született a lakások kiürítéséről. Ennek következtében várhatóan kilencven-száz család kerül majd az utcára. A sátoraljaújhelyi önkormányzat a hírt csupán egy mondattal kommentálta: ,,ennek az ügynek nagyobb a füstje, mint a lángja".
Monor a következő
Horváth Aladár az Indexnek elmondta, hamarosan hasonló sorsra jut több monori család is, de kilakoltatási hullám várható a legtöbb vidéki nagyvárosban, illetve Budapest kevésbé frekventált kerületeiben is. A kilakoltatások kapcsán sokat emlegeti a sajtó az önkényes lakásfoglalókat, pedig az a körülbelül kétezer ember az Alkotmánybírósági döntéssel hátrányos helyzetbe kerülteknek csupán egy nagyon kis részét képviseli. Az ő példáik emlegetése pedig Horváth szerint csupán arra jó, hogy megideologizálják az embertelen döntést.
Nemcsak a romákat érinti a probléma
A hajléktalanság és a kilakoltatás kapcsán ugyan a legtöbb esetben a romákról esik szó, azonban ez a probléma korántsem őket érinti egyedül. A lakástörvény módosítása és az önkormányzatok rossz anyagi helyzete miatt ugyanis ma előfordulhat, hogy aki nem tudja igénybe venni az önkormányzati lakására felkínált elővásárlási jogot annak lakását az önkormányzat továbbértékesítheti - így csak a következő tulajdonos humanitásától függ, hogy a mostani bérlők utcára kerülnek-e vagy sem.
Bajban lesznek az önkormányzatok
Győri Péter, a közüzemi díj- és lakbérhátralékos családokat segítő fővárosi alapítvány vezetője egy csütörtöki fórumon arról számolt be, hogy az alapítványhoz havonta száz - kétszáz segélykérelem érkezik olyanoktól, akikkel az önkormányzatok felmondták a bérleti jogviszonyt, s az érintettek utcára kerülhetnek. A kilakoltatott családokat befogadó átmeneti otthonokban pedig kevés a hely, és a legtöbb kerület nem is létesített még ilyen intézményt.
Pelle József, a Fővárosi Szociális Központ és Intézményeinek vezetője a fórumon kifejtette: átmeneti otthonok helyett szükséglakásokban lenne célszerűbb elhelyezni a kilakoltatott családokat, ott ugyanis nem sérülnek a család funkciói. Ugyanakkor azonban az állam jelenleg az átmeneti otthonokhoz nyújt normatív támogatást, míg a szükséglakások építéséhez nem.
Kaltenbach: A szociális biztonság időjárásfüggő
Kaltenbach Jenő |
Az AB mostani döntése Kaltenbach szerint azon túl, hogy nincsen összhangban a testület korábbi, hasonló tárgyú határozataival, nem számol az alaptörvény azon rendelkezéseivel, amelyek az ifjúság- és a családvédelmet, a rászorulók támogatását állami célként jelölik meg.
Az ombudsman felhívta a figyelmet arra a visszás helyzetre, hogy ha egy család például télen kerül az utcára, az összekapcsolható az életveszéllyel, így ez állami kötelezettséget von maga után, míg ha ugyanez nyáron történik, nincsen az államnak semmiféle kötelezettsége. Tehát jelenleg a szociális biztonság az időjáráshoz kapcsolódó jog.