Kondor: Nem működtem együtt semmilyen főcsoportfőnökséggel

"A magyar sajtó történetében - ha csak az utóbbi heteket nézzük is - nem az első eset, hogy egy hamis dokumentumot valódiként hoznak nyilvánosságra" - áll Kondor Katalin, a Magyar Rádió elnökének Indexhez eljuttatott közleményében. Ebben a III/II-es múlttal megvádolt vezető "felelőssége tudatában" kijelenti, hogy a Népszavában közölt dokumentumot most látta először. "Aláírásom nem szerepelt rajta, ilyet nem írtam alá. Soha nem működtem együtt semmilyen főcsoportfőnökséggel" - jelenti ki Kondor, egyúttal megkéri az átvilágító bírákat, hogy minden róla szóló hiteles dokumentumot vizsgáljanak át és folytassák le az eljárást. Ennek lezárulta után, áll a közleményben, a nyilvánosság elé áll.

Kondor fedőneve Vári

A Népszavában közzétett dokumentum Kattintson a nagyitáshoz!

A Népszava pénteki számában megjelent "Kondor fedőneve Vári" című cikkében a szerző azt állítja: dokumentumokkal tudják igazolni korábbi cikküket, amely szerint Kondor Katalin kilenc éven át kapcsolatban állt az állambiztonsági szervekkel. Az elnök asszony a III.-as főcsoportfőnökség egyik kémelhárítással foglalkozó szekciójának volt titkos megbízottja (tmb).

A rendőrszázados

A Népszava birtokában lévő dokumentumok szerint Kondor Katalint 1974. február 23.-án szervezték be - kapcsolata 1983 augusztusáig tartott, ekkor maga kérte az "állambiztonsági viszony" megszakítását. Kondort egy budapesti rendőrszázados szervezte be , és nem a Belügyminisztérium, hanem a BRFK. Az illető nevét, hogy személyiségi jogai ne sérüljenek, a lap a közölt dokumentumban kitakarta, de úgy tudják, a százados a BRFK állományában szolgált.

A Népszava úgy tudja, a megyei és a fővárosi rendőr-főkapitányságok - párhuzamosan a BM szervezetével - maguk is kiépítették az állambiztonsági szervezetet, így került Kondor a BRFK III/II-B alosztályának fennhatósága alá. A "Vári" fedőnéven szereplő, H-59742-es számon nyilvántartott elnökasszony foglalkoztatási vonala az "egyéb kémelhárítás" volt.

Miért szervezték be?

A lap kiemeli, hogy Kondort titkos megbízottként kezelték, és hazafias alapon szervezték be - azaz nem kompromittáló adatokkal való fenyegetésnek engedett, illetve nem anyagi előnyök motiválták.

Hogy mi kelthette fel az állambiztonsági szervek figyelmét Kondorral kapcsolatban, arra több magyarázat is kínálkozik. Az egyetem után két évig, 1971 és 1972 között Kondor a Cooptourist idegenforgalmi cégnél dolgozott, így számos információja lehetett külföldiekről. Kondor ezután 1973-ban az MR-hez igazolt át - márpedig a nemzeti rádió egy olyan fontos stratégiai intézménynek minősült, amely felkelthette a külföldi szolgálatok érdeklődését. Ráadásul az MR-nél számos külföldi kapcsolatokkal bíró, illetve külföldön dolgozó tudósító dolgozott.

Regisztrációs valami

"Amit látunk magunk előtt, az pusztán egy fénymásolat, isten tudja, minek a fénymásolata. Ilyen regisztrációs lapok bármikor, bárhol előállíthatók, sőt nekem is otthon van belőlük egy csomó, kitölthető" - nyilatkozza a Magyar Rádió honlapján Kiszely Gábor, akit állambiztonsági szakértőként tüntetnek fel. Kiszely szerint, aki a Terror Háza Múzeum tudományos igazgatója is, ez egy nagyon kemény jogi kérdés, manipulációt kell feltételezni, a közvélemény újbóli félrevezetését." A szakértőként megszólaló Kiszely úgy véli, hogy mivel ezen a "regisztrációs valamin" nincs aláírás és nem a dokumentum hitelessége nem vizsgálható, ezért "föl kell vetni a kérdést, vajon igazi-e, autentikus-e".

A Magyar Rádiónak nyilatkozott V. Nagy Árpád egykori III/II-es tiszt is arról, hogy ha valaki német vonalra lett volna beosztva - a III/II-B alosztály a rádió honlapja által idézett Történeti Hivatal honlapja szerint a német-osztrák vonalon dolgozó elhárítást jelentette -, akkor kellett volna tudnia németül. Kondor ezen a nyelven nem beszél, külpolitikai újságíróként sem dolgozott soha. V. Nagy szerint a dokumentum semmit sem bizonyít, mert nincs hozzá csatolva a belépési nyilatkozat.

A jelen számít

A rádiónak nyilatkozó Horváth István, a Népszava felelős szerkesztője a dokumentumot hitelesnek találja, azokat "több független szakemberrel" megvizsgáltatták, akik szerint ilyen hatos karton létezik. Horváth szerint több dokumentumot nem kívánnak közölni, mert nekik "nem Kondor Katalin múltjával van bajuk, hanem a jelenével".

"Már tavaly, 2002 júliusában jeleztem, hogy egyes közéleti szereplők titkosszolgálati múltjára vonatkozóan adatot csak akkor lehet megjelentetni, ha arra törvényi szabályozás van" - mondja a Magyar Rádió honlapján Péterfalvy Attila adatvédelmi biztos, aki szerint a dokumentumban olyan adatok is szerepelnek, amelyek nem csak személyes adatra, hanem azon belül különleges adatra vonatkoznak.