Új városok ellenzéki vezetés nélkül

Balkány, Cigánd, és Hajdúsámson is szerepel azon "szerencsés" nagyközségek között, amelyek idén várossá válhatnak. Lamperth Mónika belügyminiszter tizennyolc nagyközség várossá nyilvánítására tett javaslatot Mádl Ferenc köztársasági elnöknek. A Belügyminisztérium közlése szerint Magyarország uniós taggá válásának évében különösen fontos, hogy minden olyan település megkaphassa ezt a rangot, amely megfelel a várossá válás feltételeinek. A belügyi tárca közleménye szerint a városi cím új lehetőségeket, fejlesztési forrásokat teremthet a településeknek a hazai és az uniós támogatási rendszerben.

A "nyertes" nagyközségek Abaújszántó, Adony, Balkány, Berhida, Bélapátfalva, Cigánd, Dunavarsány, Dunavecse, Fót, Hajdúsámson, Jánossomorja, Kenderes, Lábatlan, Örkény, Szigethalom, Tompa. Badacsonytomaj és Velence üdülőtelepülésként kap városi rangot.

Tavaly négy szocialista vezetésű nagyközség, Bábolna, Kaba, Nyékládháza és Albertisra vált várossá. Az idei jelöltek közül tizenhárom nagyközségnek független, négynek kormánypárti, egynek centrumos van. Ellenzéki polgármesterek által irányított települések idén sem válnak várossá. Ha az államfő jóváhagyja a belügyminiszter előterjesztését, akkor összesen 274 városa lesz az országnak.

A luxus felé

"A polgármester nem politizál" - nyilatkozza az Indexnek Marjánné Rinyu Ilona, a májusban várossá nyilvánított Balkány MSZP-s polgármestere. A jelenleg hétezer-ötvenegy lakosú településen 1995-ben gondolták úgy, hogy a nagyközség egy szinttel feljebb léphet, de az akkori polgármester halála ezt a kezdeményezést megakasztotta. Azóta most kérték először a városi rangot.

Marjánné nem tud konkrétumokat azokról az EU-pályázatokról, amelyeken városként sikeresebben tudnának szerepelni, mint nagyközségként. Ettől függetlenül egy várost szerinte komolyabban vesznek a befektetők, a lakóknak pedig "a luxus felé" vezető szolgáltatások felé nyílhat meg az út a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei településen.

Tizenkét éves álom

Hogy mennyivel számíthat több pénzre egy újonnan várossá nyilvánított település, arról Ronyecz Péter, Adony független polgármestere sem végzett számításokat. A városi cím erősítheti a Fejér megyei település körzetközpont-jellegét. A döntéssel tizenkét éves álom vált valóra. A háromezer-ötszáz lakosú egykori mezőváros, később járási székhely erőssége - a civil kezdeményezések mellett - a környező településekre gyakorolt jelentős vonzás. Az új város gyengéje, ismeri el a polgármester, hogy még nincs szakközépiskolája. Pályázatukban ezért a már meglévő általános iskolai szakképzéseket hangsúlyozták, nehogy idén is lemaradjanak a városi címről.

A hatályos törvények szerint a nagyközségi képviselő-testület a várossá nyilvánítási kezdeményezést január 31-éig terjesztheti fel a belügyminiszterhez, általános önkormányzati választás évében várossá nyilvánítás nem kezdeményezhető. A belügyminiszter a várossá nyilvánítási kezdeményezések értékelésére egy legfeljebb tizenöt tagú bizottságot kér fel. A köztársasági elnök, június 30-ig dönt a belügyminiszter javaslatáról, döntését a Magyar Közlönyben teszi közzé.