Legyen Ön is városlakó!

Pannonhalma a várossá válás harmadik csoportjába tartozik: ,,millenniumi város" lett

Magyarországon jelenleg 3145 település létezik, nem számítva persze az aszkéta remeték hajlékait, és Kaya Ibrahim feltételezett búvóhelyét. Ebből mintegy 7.4 %-nak, tehát 237 településnek van városi rangja, amely a lakosság 64 %-át tömöríti magába. Elsősorban az Alföldön és a Dunántúl északi területein jellemző ez az önszerveződési forma, történelmi okok vezetnek ide, Ausztria-közelség, mezővárosok, óriásfalvak története tarkítja a hazai településszerkezetből élő kutatók publikációs listáját.

Ha valamelyik nagyközség megunja rosszul csengő definícióját, pályázatban jelezheti várossá válási szándékát. Ezt az 1999. évi XLI. törvény szabályozza, mely tíz pontban (és rengeteg tagmondatban) rendezi az állam a felvétel kritériumait.

,,Elég baj, hogy még nem járt Szobon!"

A legfontosabb kérdések között szerepel, hogy a pályázó hol helyezkedik el az adott térség viszonylatában, mi jellemzi fejlődését, milyen demográfiai jellemzőkkel bír (idősek, fiatalok, etnikumok, életkor, stb.), hogyan állnak infrastrukturális fejlettségben, hova folyik a lé (folyik-e egyáltalán?), a csaptelep inputja nem véletlenül valamely más csövezet outputja, és a legfontosabb, hogy milyen gazdasági mutatókkal rendelkezik a pályázó. Innentől kezdve már csak lobbymunka kérdése az egész, bár hozzá kell tenni, a kérdésekre adott válaszok objektív kitételekkel bírnak, kavarni nem igen lehet.

- Elég baj, hogy még nem járt Szobon!- mondja kedélyesen az újdonsült város polgármestere. Leplezetten várom a visszavágás lehetőségét (volt-e már a Két hordó sörbárban?), de a szavak nem bújnak elő, mert Szob fejlődése lenyűgöző.

Városavató

Az idei városavatás önkéntelenül is három egymástól jól elkülöníthető csoportot hozott létre - mondta Dr. Konkrát Károly a Belügyminisztérium politikai államtitkára délutáni sajtótájékoztatóján. Ezen felosztás szerint az első csoportba a budapesti agglomeráció települései tartoznak, amelyeknek várossá nyilvánítása azt bizonyítja, hogy ezek a települések végre kezdenek kilépni az alvó-ingázó városok definícióból. A második csoportot azok a nagyközségek alkotják, amelyek részben aprófalvas területek központjai, részben pedig az óriásfalvas alföldi települések közé tartoznak. A millenium hozta létre a harmadik tábort, amelyek az évforduló kapcsán pályáztak, és váltak nyertes résztvevőkké A politikai államtitkár kihangsúlyozta, hogy a címadományozásnak nincsen hatása a költségvetésre, és inkább a városok tekintélyét emeli - mintsem politikai-gazdasági előnyökkel járna. A pályázat magas követelmény-rendszerét jellemzi, hogy a 36 pályázó nagyközség 10.500 adatot szolgáltatott magáról, és ezt az adathalmazt a BM csak súlyozott pontrendszer segítségével tudta elbírálni. Városi rangot kaptak Balatonfűzfő, Budakeszi, Dévaványa, Dombrád, Dunaharaszti, Ercsi, Füzesgyarmat, Pannonhalma, Pomáz, Rakamaz, Szob, Tiszacsege, Villány, Visegrád, Zalalövő

Tíz éve még 87 telefonvonal volt a városban, most több, mint kilencszáz, és ha figyelembe vesszük, hogy kevesebb, mint 2800 lelket számlál a település, az imponáló adat még inkább imponál. Ezen kívül országos hírű gimnázium önti a nebulókat, 2 %-os a munkanélküliségi ráta, és amellett, hogy 17 települést kiszolgáló mentőállomása is van, rendelkezik rally sportszakosztállyal, valamint focicsapattal is.

Remitzky Zoltán, a város polgármestere még akkor sem bizonytalankodik el, amikor gonoszkodom a telefonban, hogy a megye kettőben 11.-dik a csapat. - Na jó, de 26 év után, tavaly kerültünk fel a körzetiből! Hajrá Szob!

Nagyobb a városi szó hitele, mint a nagyközségé

,,A városi rangra emelkedés a polgáriasodási folyamat egyik fontos állomása, és csak rajtunk múlik, hogyan tudjuk kihasználni"- mondja büszkeséggel a polgármester. A városi cím nem rejt magában annyi előnyt, mint amennyit az ember az első pillanatban várna.

Sem anyagi juttatás, sem kedvezmény nem illeti a kiválasztottakat, és a BM településügyi irodájában is csak arra emlékeznek, hogy csak néhány költségvetési tételt kompenzálnak. A városi rangnak elméleti jelentősége van, a fejlődés lehetőségét hordozza magában, ezen kívül nagyobb a városi szó hitele, mint a nagyközségé.

Ennél azonban többről van szó

Zalalövőn szintén így gondolták. Ha valaki már most akarja hívni őket, hogy ellenőrizze az Index harmatnál frissebb munkatársát, a 92-sel kezdődő telefonszám ne lepje meg, Zalalövő baromi messze van mindentől, még Zalalövőtől is. Mármint Zalalövő városától.

A nehézkesen kiharcolt zalalövői tájékoztatás szerint a 3200 fős település nem rendelkezik középiskolával, kiemelkedő intézményei nincsenek, viszont hangulatos városka.

Ennél azonban többről van szó - veszi védelmébe Krizsán Mária a kicsiny várost, igaz párszáz kilométerre keletre, a Zalai dombság helyett a BM-ben. Zalalövőre az elmúlt egy évben olaszok érkeztek műszergyárral, német válalkozók ötletekkel, és ráadásul a szlovének felé induló gőzösök kirakodó-berakodó központja lehet az ország szívétől messze esett városka - tudtuk meg, a terepbejárást is végző szakembertől.

Pannonhalma a várossá válás harmadik csoportjába tartozik: ,,millenniumi város" lett. Az Index-nek nyilatkozó jegyző elmondta, hogy ők a pályázatban nem tulajdonítottak különösebb jelentőséget a millenium évének, csak utaltak rá, milyen fontos szerepet játszott a város a történelmünkben, hivatkozási alapként nem használták. Ezt már valószínűleg a minisztérium csatolta a pályázatukhoz.

Bár hogy is alakul, bízzunk a józan ítélőképességben, a címeknek jelentőségük van, a fejlődés zálogai, hiszen minden város magának épít. Palotát, sírgödröt egyaránt.