Törvényellenesen csökkentette a kormány az autópályák menti védőövezetet?

2001.08.29. 20:51
Az Alkotmánybírósághoz fordul a Levegő Munkacsoport az autópályák mentén létesítendő védősávok csökkentéséről hozott kormányrendelet miatt. A kabinet először száz, majd később ötven méterben határozta meg az újonnan épülő sztrádák esetében ezt a távolságot. Utóbbit azonban nem egyeztették az Országos Környezetvédelmi Tanáccsal. A rendelet tartalmaz azonban egyéb furcsaságokat is: a védőtávolságon belül semmilyen létesítmény, még benzinkút sem üzemeltethető, ami az EU-normáknak megfelel ugyan, de a hazai gyakorlattal ellentétes.
A kormány 100 méterről 50 méterre csökkentette az újonnan épülő autópályák esetében létesítendő védőtávolság méretét. A kabinet ezzel egy saját rendeletét módosította, de míg az elsőről egyeztetett az Országos Környezetvédelmi Tanáccsal, addig az utóbbiról már nem. A testület állásfoglalása nélkül nem hozható semmilyen, a környezetvédelemmel kapcsolatos törvény vagy rendelet.

A kabinet még februárban döntött úgy, hogy "új autópálya, autóút építése esetében az út tengelyétől számított, legalább 100 méteres védelmi övezetet kell kialakítani". A rendelet július elsején lépett volna hatályba. A kabinet azonban még a hatálybalépés előtt egy nappal ötven méterre csökkentette a védőövezet méretét. Szakértők pénzügyi okokat sejtenek a háttérben, mivel ilyen méretű védősáv létesítése esetén jóval több földterületet kell kisajátítani, ami drágítja az építkezést.

Lukács András, a Levegő Munkacsoport vezetője úgy véli, a védőövezet csökkentéséről nem születhetett volna döntés a Környezetvédelmi Tanács jóváhagyása nélkül, ezért a környezetvédők az Alkotmánybírósághoz fordulnak. A szakember úgy látja: a kormány első döntése azért talált az Országos Környezetvédelmi Tanács egyetértésére, mert az európai normák is a száz méteres távolságot preferálják. Lukács szerint a sáv felére csökkentése miatt az autópálya mentén fekvő települések lég- és zajszennyezése megtöbbszöröződhet, ami az ott élők egészségét is veszélyeztetheti.

A levegő védelmével kapcsolatos egyes szabályokat rögzítő rendelet egyértelműen az EU-jogharmonizáció keretében került elfogadásra. A jogszabály készítői azonban elmulasztották a hazai gyakorlattal összevetni a szabályokat, így bekerült a szövegbe egy olyan kitétel, ami minden olyan létesítmény működtetését kizárja, ahol állandóan, avagy ideiglenes jelleggel emberek tartózkodnak. Így az elfogadott szöveg tanúsága szerint az M3-as új szakaszán nem nyitható benzinkút, büfé, de még csak egy vécékkel teli pihenő sem.

Szerettük volna kideríteni a kormányrendelet módosításának a hátterét, a kormány autópályákkal és környezetvédelemmel foglalkozó tárcái hogyan látják a rendelet váratlan módosítását, miért maradt el az egyeztetés, mit gondolnak a Levegő Munkacsoport álláspontjáról. A kancelláriáról a Közlekedési Minisztériumhoz, a tárcától pedig a Nemzeti Autópálya Rt-hez irányították az Index munkatársait.

Az autópálya-építő cég kapcsolati igazgatója szabadságon van, így csak egy névtelenséget kérő munkatársat idézhetünk, aki kapkodásnak és a hozzá nem értésnek tudja be, hogy száz méterben határozták meg először a védőtávolságot. Szerinte bár igaz, hogy ez az európai normáknak megfelel, de hazai viszonyokban nem tartható be ez a távolság. Ráadásul még mindig kidolgozatlan a jogszabály, mert nem rögzíti, mit kell érzékeny növényeknek tekinteni, ami nem termeszthető a sztrádák környékén, és milyen a védőtávolság. (Fákat kell telepíteni, vagy elég, ha fű van?)