Mária
-6 °C
-2 °C

Hogyan vizsgáznak a liberálisok?

2006.06.12. 11:17
Sajátos vállalkozásba kezdett a Liberálisok Háza: a vizsgaidőszak hajrájában egy-egy SZDSZ-es politikus készíti föl a diákokat a vizsgáztatókkal való minél hatékonyabb szembenézésre. Az első nap megtanultuk, hogyan kell tételeket fénymásolni.

Kellemetlenül mocorogni kezdenek a felsőoktatásban kialakult pavlovi reflexeink, mikor elindulunk a Városháza-park felé a liberális vizsgafelkészítésre. Riportereink egyike előtt még áll egy államvizsga, ő tehát remekül bele tudja magát élni abba, hogy vizsgára készül, hiszen tényleg.

A valós tényektől nem teljesen függetlenül azt a helyzetet próbáljuk modellezni, hogy szinte teljesen felkészületlenek vagyunk, sőt öt perccel a vizsga előtt esünk be a liberális kávézó ajtaján. Szerencsére a nagy sietségben nem kell sorban állnunk, hiszen senki nem ül a tanácsadó asztalánál, ez az első nap, még biztos nem sokan hallottak a dologról. Később megtudjuk, rajtunk kívül aznap csak egyvalaki járt itt, ő a szakdolgozatához keresett segítséget, de eléggé otthon volt a témájában, úgyhogy inkább csak megerősítésre volt szüksége.

A vizsgafelkészítés egyébként úgy fest, hogy az egyik asztalnál ül egy SZDSZ-es politikus, aki a szakterületével kapcsolatos kérdéseket igyekszik megválaszolni, minden körülményeskedés nélkül oda lehet ülni, és neki lehet szegezni a vizsgánkkal kapcsolatos félelmeinket. A pénteki ügyeletben Juhász Bálint jogi kérdésekben igazítja el a vizsga előtt álló egyetemistákat. Gondolunk egy nagyot, újságírók vagyunk, legyen mondjuk médiajog a téma.

Be kell menni

Juhász Bálint kezdetnek az eddig megszerzett vizsgagyakorlatunk iránt érdeklődik, nem mindegy ugyanis, hogy valaki utolsó pillanatos típus, vagy alaposan felkészülve indul vizsgázni. Az előbbi azért gyakoribb, mi is azonnal rábólintunk. Az első hasznos tanács tehát: mindig készüljünk fel egy aktuálisnak tekinthető, adu ász témából, bármit is húzunk, meg kell próbálnunk arra terelni a beszélgetést. A médiajog vizsgára Juhász Bálint a médiakuratóriumokat javasolta, aktualitása miatt jó eséllyel a tanár is hajlandó lesz erről társalogni.

Itt meg is állunk egy pillanatra, Juhász felhívja a figyelmünket arra, hogy érdemes előre tájékozódni a tanár vizsgáztatási szokásairól, módszereiről, és hogy mi a kulcsszó az azonnali kivágáshoz. "Ja, és ha már itt tartunk, be kell menni minden vizsgára" - tanácsolja, még akkor sem szabad megfutamodni, ha tényleg nem tudunk semmit, és reménytelen tűnik a helyzetünk.

Asszociációs játék

Juhász szerencsére a reménytelen helyzetekre is tud receptet mondani: ha elérkezett az utolsó pillanat, a tételeket legalább egyszer olvassuk át, majd mindenképp jelenjünk meg a vizsgán. Mikor kihúzzuk a tételt, foglaljunk helyet, és teljes nyugalommal értelmezzük a kérdést. Ezután következik az asszociációs játék, azaz pár perc alatt mindent leírunk, ami csak eszünkbe jut a témával kapcsolatban, végül logikus rendszerbe építjük a lejegyzett gondolatokat.

Ha tényleg semmi használható ötletünk sincs, sima logikával kell kitalálni párat, ami elég kockázatos, de bejöhet. Ha például az ORTT-ről kell értekeznünk a médiajog vizsgán, eszünkbe juthat a Panaszbizottság kifejezés, akiknél biztosan lehet panaszkodni, meg levelet küldeni nekik, sőt valószínűleg üléseznek is. Akárcsak a médiakuratóriumok.

A játék itt még nem ér véget, mindezt szóban is vissza kell adni. Érdemes a feleletet egy vázlatos áttekintéssel kezdeni, ebből látja a tanár, hogy nem ugrálunk, értjük a témát, ez már önmagában elég lehet a ketteshez. A nagy trükk pedig: ne mondjunk el elsőre mindent, amit tudunk, tartogassunk későbbre is néhány újdonságot, a téma kifejtését úgysem ússzuk meg.

Tételgyárak

Mindehhez persze be kell szerezni kidolgozott tételeket, ennek is megvannak az íratlan szabályai. A megszerzett tételeket rendesen kell lefénymásolni, kellemetlen, ha tanulás közben vesszük észre a lecsúszott sorokat, kimaradt oldalakat. Az eredetit gyorsan vissza kell adni a gazdájának, hiszen biztos sokat dolgozott vele, és még rendes is tőle, hogy odaadja. Meg hát gondoljunk arra is, hogy ha kétszer nem adjuk vissza, harmadszor már biztos nem kapunk tőle semmit, teszi hozzá a pragmatikus vizsgatanácsadó.

Juhász Bálint szerint érdemes a vizsgákat afféle menedzserszemmel nézni: fel kell öltözni szépen, mivel vizsgáról van szó, ezért nem feltétlenül a legújabb divat szerint, inkább klasszikus eleganciával, és meg kell győzni a potenciális ügyfelet, azaz a tanárt, hogy pontosan átlátjuk az adott témát, nincs itt semmi gond.

A tanár is ember

Előfordulhat bárkivel, hogy szorult helyzetbe kerül, és a tanár jóindulatára kell építenie. "Kérni szinte minden tanártól lehet" - bátorít minket Juhász. Néha létkérdés, hogy átmenjünk a vizsgán, amihez csak egy új tétel, vagy egy kegyelemkettes segíthet hozzá. Ha erre játszunk, célszerű utolsónak bemenni, ezzel esélyt adunk a tanárnak, hogy igent mondjon a kérésünkre, amit esetleg mások füle hallatára nem tenne. A fellépésünk sem mindegy, tekintsük partnernek a tanárt, viselkedjünk felnőtt módjára, mondja Juhász.

"Semmi nem történik, ha egy vizsgán megbuksz, hiszen kimész az utcára és süt a nap" - folytatta a lelkesítést felkészítőnk. Ha a bukás akár évismétléssel is jár, marad még egy évünk, amit tanulással tölthetünk. Aggodalomra tehát igazi ok nincsen. Útravalóul három örök igazsággal vértez fel minket: mindig tudjuk, mi a tantárgy neve, figyeljünk oda, mit kérdez a tanár, és legyünk jóban a titkárnővel, aki beosztja vizsgákat.

Nászút ajándékba!

Esküvőt tervez? Tervezzen velünk, nyerjen wellness nászutat!

Év végi utazás

Ajándékozzon utazást, töltse a karácsonyt és a szilvesztert külföldön!