Natália
-3 °C
8 °C

Újabb romák kaphatnak menekültstátust

2001.03.08. 11:45
Két zámolyi roma család szerdán megkapta Strasbourgban a menekültstátus megadásáról szóló levelet. Összesen nyolc személy adja le magyar útlevelét, és veheti át az új igazolásokat, a döntések ugyanis felnőttekre vonatkoznak, gyermekeik automatikusan hasonló elbírálásban részesülnek. A zámolyi romák vezetője, Krasznai József szerint a Strasbourgban tartózkodó tizenegy család közül nyolc nagy valószínűséggel megkapja a menekültstátust. Zámoly polgármestere szerint a kérelemben foglaltaknak semmi igazságtartalma nincs.
A strasbourgi prefektúrán az MTI-nek megerősítették: három zámolyi roma felnőtt menekültstátust kapott. Ilyen elbírálásban csak felnőttek részesülhetnek, a hozzájuk tartozó gyermekek automatikusan megkapják a menekültstátuszt. A strasbourgi hivatal elutasított kérelemről egyelőre nem tud, az OFPRA ugyanis személyesen a kérelmezőket tájékoztatja döntéséről.

Strasbourgban üdvözlik a döntést

A zámolyi romákat támogató strasbourgi szolidaritási bizottság csütörtöki közleményében sikerként könyvelte el a francia hatóságok döntését. Leszögezték, hasonló elbánást várnak el az összes többi zámolyi kérelmező esetében. Nem Magyarország ellen tevékenykednek, olyan szolidaritási gesztusról van szó, amely azokat támogatja, akik Magyarországon és bárhol másutt a rasszizmus és diszkrimináció visszaszorításáért lépnek fel - áll közleményükben. Példaértékűnek ítéli a közlemény a zámolyi romák bátorságát és elszántságát, politikai intelligenciájukat, amely lehetővé tette, hogy a 8 millió európai roma ellen megnyilvánuló diszkrimináció kérdése első ízben vetődjön fel európai szinten.

Krasznai szerint visszatér a zámolyra távozott nő

A zámolyi romák vezetője, Krasznai József szerint a Strasbourgban tartózkodó tizenegy család közül nyolc nagy valószínűséggel megkapja a menekültstátust. A menekültstátus elnyerésével a családoknak lehetőségük nyílik a munkavállalásra. Máris öt, Franciaországban élő magyar származású vállalkozó jelezte, kész alkalmazni őket - közölte Krasznai József.

A zámolyi romák vezetője bízik benne, hogy az a fiatalasszony, aki három kisgyerekével hazautazott Zámolyra, visszatér Strasbourgba. Krasznai József szerint a nőt hazacsalogatták, a zámolyi önkormányzat egymillió forintot, az Országos Cigány Önkormányzat pedig hazatérése esetén másfélmillió forintot ígért neki szülei házának a helyreállítására, illetve saját otthonának a megteremtésére. Mivel az ígért segítséget mindeddig nem kapta meg, s az ő, valamint gyermekei biztonsága sincs garantálva, bízom benne, hogy visszatérnek Strasbourgba - mondta Krasznai.

Ifjabb Krasznai szállodában dolgozik majd

A 39 éves Krasznai András, aki feleségével együtt szerdán kapta kézhez az értesítést, csütörtökön a starsbourgi prefektúrán átvette a menekültsátust igazoló fényképes okmányokat, amelyek birtokában szabadon választhatja meg lakóhelyét és munkát is vállalhat. Az MTI-nek Krasznai elmondta, hogy több helyi vállalkozó ajánlott fel munkát a zámolyiaknak. A zámolyi romák vezetőjének öccse abba a szállodába szegődik el, amely megérkezésükkor befogadta őket, s amelynek alkalmazottai azóta is jó viszonyt ápolnak velük.

A francia féltől kapott informális tájékoztatás szerint három zámolyi roma ügyben adták meg a menekültstátust szerdán Strasbourgban, három másik kérést pedig elutasítottak az illetékes hatóságok - közölte a külügyi szóvivő érdeklődésünkre. (Hogy egy kérelem egy-egy személyhez vagy családokhoz tartozik-e, azt nem lehet tudni.)

Horváth Gábor elmondta: a Külügyminisztérium nem ismeri a döntések indoklásait, azok pontos tartalmát, és ilyen tájékoztatási kötelezettsége nincs is a francia félnek a magyar állam felé.

A szóvivő hangsúlyozta: nem Magyarországról és nem a magyar államról van szó, Franciaország az egyedi eseteket vizsgálja.

Lapértesülséek szerint két zámolyi roma család szerdán megkapta Strasbourgban a menekültstátus megadásáról szóló levelet. Krasznai András, Krasznai József, a zámolyi romák szószólójának fia és családja, valamint Góman Ildikó és három gyermeke - összesen nyolc személy adja le magyar útlevelét, és veheti át az új igazolásokat.

Lapértesülések szerint a szerdai levelet Nemrad Debrak írta alá a Francia Menekültügyi Hatóság (OFPRA) igazgatójának nevében, és az áll benne, hogy a Francia Köztársaság március 2-ai kérelmük alapján menedékjogot nyújt e családoknak. Egy másik családot péntekre várják a hivatalba. A Caritas szervezet tudomása szerint a napokban további családok is számíthatnak az OFPRA kedvező válaszára.

Krasznai András a Magyar Hírlapnak úgy fogalmazott: Megkaptuk a politikai menedékjogot. A többiek várhatóan ugyanilyen választ kapnak majd, csak a papírok kiállítása időbe telik .

A Népszavának ugyanakkor kijelentette: e döntéssel a francia állam elismerte, hogy a zámolyi romák nincsenek biztonságban Magyarországon, az Orbán-kormány pedig képtelen a romákkal szemben tapasztalható diszkrimináció megfékezésére és a cigány lakosság megvédésére.

Krasznai András azt is elmondta, hogy a családok ígéretet kaptak arra: hamarosan összkomfortos lakást kapnak, és szociális segéllyel támogatják majd új életük elkezdését.

A zámolyiak közül senki sem fogja többé Magyarországra tenni a lábát, ott túl sok megaláztatásban volt részünk - jelentette ki Krasznai András.

A hivatalos út
A menekültek egy hónappal az igazolványok megszerzése után kérhetnek útlevelet a francia hatóságoktól, s elutazhatnak bárhova, kivéve azt az országot, amelyet elhagytak, azaz jelen esetben Magyarországot. A francia állampolgárságot öt év múlva kérvényezhetik.
A zámolyi romák 46 tagú csoportja tavaly július 24-én érkezett Strasbourgba, ahol menekülti státus iránti kérelmet adott be a francia hatóságokhoz. A csoporthoz augusztusban újabb öt fő csatlakozott, az ő ügyükben még nem történt hivatalos meghallgatás. A zámolyiak közül az előző hetekben egy fiatal anya három kisgyermekével hazautazott, nyolcan pedig már előzőleg Kanadába távoztak.

A menedékkérelmükben a zámolyi romák arra hivatkoztak, hogy támadások érték őket a zámolyi kultúrházban, az Országos Cigány Kisebbségi Önkormányzat gyömrői úti művelődési központjában pedig fogva tartották őket. Budapesti ideiglenes lakhelyükön rasszista fiatalok támadták meg őket, Zámolyon faházaikat felgyújtották, fenyegető leveleket kaptak.

A zámolyi polgármester cáfol

Újvári József, Zámoly polgármestere érdeklődésünkre elmondta: a kérelemben foglaltaknak semmi igazságtartalma nincs, a zámolyi romák házát nem gyújtották föl, egy halom kacat lobbant csak lángra. A fenyegető leveleket a polgármester nem látta, csak hírét hallotta - így alaptalannak ítéli meg a levélről szóló híreszteléseket.

Azt sem tudta Zámoly polgármestere megerősíteni, hogy a művelődési házban támadás érte volna a romákat.

Egy dologról van tudomása a polgármesternek: valóban, egy a művelődési házon kívül történt incidenst követően a művelődési házba vonultak vissza a romák, és akkor valóban az ablakok közül néhányat betörtek. Hogy ki, arról Újvári Józsefnek nincs tudomása. Minden más, ami az ő vádaskodásukban szerepel, alaptalan a polgármester szerint.

A romák feljelentették Magyarországot a Nemzetközi Emberi Jogi Bíróságon, 130 millió forint kártérítést követelve, majd júliusban az Európa Tanácsnál, és panaszt nyújtottak be az Európa Parlamentbe.

Újvári József azt is elmondta, hogy március hatodikán hirdettek ítéletet a megyei bíróságon a zámolyi romák ügyében. A romák 18 millió forintos keresetét, melyben azt sérelmezik, hogy Zámoly vezetése állampolgári jogokat sértett a bíróság minden pontban elutasította.

A zámolyi polgármester hangsúlyozta: a lakás nem is a romák tulajdona volt - jogcím nélkül használták, semmi közük nem volt a házakhoz azon túl, hogy benne laktak.

Egyetlen dologban történt szabálytalanság, abban, hogy a lakások lebontása nem az előírásoknak megfelelően történt - az akkori polgármester nem biztosított lehetőséget a tulajdonosoknak arra, hogy a bontási határozatra kellő időben reagálhasson.

Az orosz titkosszolgálat akciója?

Március elején a romák a francia parlamentben sajtótájékoztatót szerveztek. Ezt követően röppent fel az a hír, hogy kiutazásukat az orosz titkosszolgálat szervezte. A zámolyi romák kivándorlása és az orosz titkosszolgálatok közötti kapcsolatról zárt ülésen hallgatja meg Demeter Ervint, a polgári nemzetbiztonsági szolgálatokat irányító tárca nélküli minisztert az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottsága.

A Magyar Emberi Jogvédő Központ Alapítvány (MEJOK) elnöke érdeklődésünkre hangsúlyozta: biztos abban, hogy Magyarországon nem ennyire rossz a helyzet, mint amilyennek a zámolyiak beállították. Elképzelhető - fogalmazott Dr. Daybis Raad -, hogy diszkrimináció előfordulhat, egy-egy eset megtörténhet, de remélhetőleg a hasonlóakat a későbbiekben meg lehet akadályozni.

A hatságoknak és az emberi jogi szervezeteknek tanulmányoznia kell ezt az esetet - tette hozzá a szervezet elnöke -, aki biztos abban, hogy lehet megoldást találni.

Miután az ügyben bírósági döntés született, ez azt jelenti, hogy Strasbourg áttanulmányozott minden körülményt - ezzel sajnos rossz hírét keltik Magyarországnak - tette hozzá a jogvédő központ elnöke.

Érdemi eredmény nélkül zárult a titokminiszter meghallgatása
A magyar nemzetbiztonsági szolgálatoknak semmilyen szerepe nincsen a Jane's Intelligence Digest című brit lap zámolyi romákkal kapcsolatban megjelent információihoz - jelentette ki Demeter Ervin titkosszolgálatokat irányító tárca nélküli miniszter csütörtökön, a nemzetbiztonsági bizottságbeli meghallgatását követően. A testületet Hack Péter szabad demokrata képviselő indítványára hívták össze, mondván, a képviselőknek meg kell tudniuk, hogy rendelkezett-e információval a magyar titkosszolgálat az állítólagos orosz akcióról. Demeter a meghallgatás után közölte, hogy a magyar titkosszolgálatnak van információja az esetről, ám ennek alapján sem megerősíteni, sem cáfolni nem tudják a brit lap értesüléseit. A titokminiszter nem kívánta kommentálta azt a hírt, hogy nyolc zámolyi roma menekült státuszt kapott a francia hatóságoktól. Keleti György, a bizottság szocialista elnöke az ülést követően úgy fogalmazott: semmiféle érdemi információt nem kaptunk az üggyel kapcsolatban, bár eddig csak képviselői kérdések hangzottak el. A meghallgatás elején Keleti elmondása szerint Demeter közölte, hogy nem tartják igazán mértékadónak a brit lapot; abban többször jelent meg valótlan állítás. A bizottság a Fidesz és a MIÉP képviselőinek javaslatára felfüggesztette munkáját, és két hét múlva veszi napirendjére ismét az ügyet.