Barbara, Borbála
-5 °C
3 °C

Vigyázz, ha jön a csiga!

Mihez kezd a gazda, ha kertjét elözönlik a vörös csúszómászók? Egy nap Csurgón, a spanyolcsiga-invázió által leginkább sújtott Somogy megyei településen. Tökéletes fegyver nincs még a csigák ellen, de változatos az eszköztár.

Akkor bújnak elő földalatti rejtekeikből, rozsdás kerékagyak árnyékából, amikor leszáll a sötétség. Senki nem tudja, pontosan mennyien vannak, reggel már csak a későn eszmélő, a meleg elől iszkoló példányokat lehet számolgatni. A zöldségek levelein az éjszaka keletkezett lyukakat viszont nem érdemes: a meztelen csiga olyan, mint a versailles-i lakomára betévedt éhes proletár: mindenből fal egy kicsit.


Fotók: Huszti István

A falánk, vörös hadsereg

A vörös színű spanyol csupaszcsiga hét éve jelent meg a Somogy megyei Csurgón, és kezdte fokozatosan meghódítani a kiskerteket: évről-évre egyre több veteményeskert zárja be kiskaput, szögre kerülnek a dugfák. Védekezni lehet, ellenszerből akad elég, még ágyúval is lehet rá vadászni, de a tökéletes fegyvert még nem fejlesztették ki.


Átcsörtet a tarlón

"Megeszi még a büdöskét, a muskátlit is! Felmászik a falra, a szúnyoghálóra - meséli a csurgói gázos, Szalai úr, és egy csigatetemre irányítja figyelmünket - Ezt én sóztam be, ez azért maradt meg. Nejem ráküld háromcsipetnyit, attól teljesen szétmegy."

A só olyan kémiai folyamatokat indít el a csiga bőrét védő nyálkában, amitől az állat először kihányja a belét, majd hangtalanul elfolyósodik. Egy fekete, leginkább macskaürülékhez hasonlítható porhüvely, és egy karamellszínű bélsárcsík marad utána.

Szerencsénkre találtunk egy idős példányt, amelyik elhaló hangon könyörgött eutanáziáért. Mivel sikertelenül próbáltuk lebeszélni, a súlyosan bélrákos csigát egy elefántnak elegendő mennyiségű morfiummal elkábítottuk, így viszonylag tiszta lelkiismerettel mi is kipróbáltuk a szörnyű módszert. Tényleg működik.

Szalaiék és a kertbe tévedő vásárlók szerint azonban a csiga még ekkor sem döglik meg, hanem bőrét hátrahagyva - meztelenebbül, mint addig bármikor - kimenekül a halálból, elrejtőzik, erőt és nyálkát gyűjt, majd egy napon_ stb. stb.

Tudta-e ön? 1.
  • A házatlancsigák (csupasz- vagy meztelencsigák) nedvességkedvelő, fénykerülő állatok. Hímnősek, azaz minden egyes egyed képes tojásrakásra. Tojásprodukciójuk 50-600 db, fajtól és élettartamtól függően. Élettartamuk 1-3 év. Hazánkban 26 fajtája él, amiből 10 tekinthető kártevőnek (Forrás: mezohir.hu).
  • A spanyol csupaszcsiga (Arion lusitanicus) 1985-ben jelent meg először Sopronban, majd lassan az egész országban elterjedt. A nedves és növényzettel dúsan borított területeket kedveli, a növények föld alatti és föld feletti részét egyaránt pusztítja, sőt, a terménytárolókban is felbukkan. Nagyon hasonlít a barna nagy csupaszcsigára, de csak 7-10 centisre nő.
  • A csigák ellen összetett módon kell védekezni. Halálbiztos, de időigényes és a növényekre is káros megoldás a sózás. A csigaölőszerek valamivel jobbak, de az evésre szánt levelekre nem kerülhet a szerből. Sörrel, uborkával csapdába lehet egy részüket csalni, és talán a bokamagasságig érő, fémlemezből készült kerítés is visszafogja őket, de az akadályt a föld alatt kerülik ki. Riasztja őket a feketeribizli. Természetes ellensége néhány béka- és futrinkaféle, a lábatlan gyík, a fogoly, a fácán és a vakondok, ám ezek az állatok nem jelentek invázió esetén elég védelmet.

Szervezettek és jó stratégák

A határhoz közeli Csurgó a Dráva árterében fekszik, mocsaras, vizes a talaj, az elmúlt hetekben pedig sok volt az eső, a "csollányos" a csúszómászó kártevők Kánaánjává vált. Nincs még minden csurgói kertben csiga, de a vörösök a patakmenti kerteket már kolonizálták, deszantosaik pedig a vizes árkok felől csúsznak, másznak előre.

A frontvonal évről évre hosszabb. A madárinfluenza terjedési sebességéhez képest egy csigainvázió lefolyása az örökkévalóságnak tűnhet, a sok csapadék és a palántakereskedelem azonban az ő oldalukra állt, és stratégiai érzékük sem lebecsülendő: a csigák olyan fontos hídfőállásokat foglaltak el, mint a folyamatos utánpótlást biztosító patakpart, a vizes árok és a polgármester asszony kertje.

Vasárnap délután! A járdán!

"Lányomnak ástam ki citromfüvet, de szerencsére észrevettem a gyökerek közt lapuló csigákat. Na, most ha nem veszem észre, elterjed náluk is" - mesél a polgármester, Bihariné Asbóth Emőke. Szalai úr neje, Szalainé pedig már találkozott palánták közt potyázó csigákkal. "Évekkel ezelőtt Gyékényesen szedtem cukorborsót, annak a tövében láttam először. Aztán négy éve nálunk is megjelent" - emlékezik vissza a kezdetekre Mária, aki a Máriás patak partján él.

A parti csalánosból már alkonyatkor előbújnak a csupaszok, ilyenkor már nem ajánlott a fűben heverészni, talán még Csokonai sem vinné a szabadba diákjait: minden szempillantásnál emelkedik a látómezőben felfedezhető csigák száma.

Nehéz megítélni, hogy Csurgó lakosságát, milyen mértékben terrorizálta a spanyol csiga. "Hát azok vannak" - hangzik az általános vélemény. Egy, a temető mellett elbicikliző bácsi szavaival jól érzékelteti, a polgári kultúra gyomorból utasítja el a spanyol csigát: "Vasárnap délután! A járdán!"

"Neked a csigainvázióhoz semmi közöd nincs!" - ismerjük meg később az elutasító álláspontot a kocsmában, ahol a feszültség szinte kitapintható, igaz, nem a csigák, hanem az 1-0-ás brazil vezetés miatt (a horvát-magyar határ közelében vagyunk).


Akiknek kertjében bőven van belőle, már sokkal idegesebb. "Nem tudom már megenni a hagymáimat" - sóhajtózik Szalainé, aki nemcsak gazdag veteményest, de rengeteg virágot és kaktuszt is nevel, bár az utóbbit nem bántják a csigák. "A brokkolimat is ezek tették tönkre!" "A hülye kutya meg lenyalja róluk a sót." "És nagyon gyorsak! A vizes hordón ott volt - mutat a ház mellé - mire bementem a sóért, meglógott!"

Tudta-e ön? 2.
  • A tökéletes fegyver az indiai futókacsa lehet, amelyik kifejezetten kedveli, és le is tudja nyelni. Ezzel a kacsával viszont az a baj, hogy másra nem igen alkalmas, ezért itthon nem tenyésztik. Nyugat-Európában viszont már bevett gyakorlat, hogy csupaszcsigairtásra bérbe adnak kacsákat.
  • A még tökéletesebb fegyverről 5 évvel ezlőtt számolt be a sajtó. A Nyugat-Angliai Egyetemen a brit farmereknek évente 20 millió fontos kárt okozó meztelencsigák ellen csigaölő robot kifejlesztésébe fogtak. A robot egyenként kapdosná össze a csigákat, energiaszükségletét pedig a tetemek feldolgozásából nyerné. Sajnos azóta a projektről nincs hír.
  • A horvát-magyar határ közelében fekvő Csurgót írásban először 1193-ban említik, abban az évebn, amikor kiújul a háború Magyarország és a Velencei Köztársaság között. Városi rangot 1405-ben kap. 1543-ban két évig itt él Tinódi Lantos Sebestyén. Híres iskolája az a 1792-ben alapított református gimnázium, ahol rövid ideig Csokonai Vitéz Mihály is tanított, itt született a Dorottya c. vígeposz. 1989-től ismét városi rangot kapott. A főtér melletti Azzuro étteremben nincs az étlapon csiga, de meggyel kínálják a "Haway pizzát". A város tejipari és a szarvasmarha-tenyésztési központ. A város focicsapata megnyerte a megyei bajnokságot, a következő szezonban a harmadosztályban indulhat.
  • Bihariné Asbóth Emőke időközi választáson lett Csurgó polgármestere 2002-ben, miután a többször újraválasztott Szászfalvi László lemondott. Indoklása szerint azért, mert a testület nem választotta alpolgármesterré Biharinét. A választáson szűk többséggel végül a független színekben induló Bihariné nyert az MSZP-s jelölttel szemben. Szászfalvi elsőfordulós győzelemmel a marcali körzetből jutott be a parlamentbe.

A gondozatlan kertet szeretik

A polgármester látogatásunk napján, reggel 100 csigát számolt össze kertjében. "Van harminc csibém, de nem adnék nekik egy csigát sem"- villantja fel Bihariné a jóízlés finom határvonalait. A csurgóiak azért felderítették a baromfiudvar csigagyilkos hajlamait - kevés sikerrel.

A teszttyúkok ettek ugyan a csigákból, de "nem volt a kedvenc eledelük", talán rossz íze miatt, és mert a ragadós csigafalat nehezen nyelhető. (A franciák ezért eszik vajjal a csigát, bár a házzal bíró éticsiga bőre nem is ragadós).

A polgármester szerint a parlagon hagyott zöldterületek rendben tartásával meg lehetne fékezni a csigarohamot. "Elég egy ötvenházas utcában egy gondozatlan kert, már terjeszkednek." A megye védelmi bizottsága, köztük katasztrófa-védelmisek, az ÁNTSZ emberei, tűzoltók, polgármesterek már egy akciótervet is tartalmazó csigatérkép elkészítésén dolgoznak.

A csigatérkép a károkozás mértékére is megpróbál választ adni, midenesetre Bihariné szerint több pénzbe kerülnek a spanyolcsigák, mint a somogyi megyei erdőket is lakmározó gyapjas lepke hernyói.

A veteményeskertek megdézsmálása mellett a turistákat is elriasztják, és veszélyt jelentenek a biciklistákra is, az elcsapott csigatetemektől nyálkás, csúszós lesz a bicikliút. Ezt később a temető mellett elbicikliző bácsi cáfolta ("Ah, annyian azért nincsenek."), bár ő vastagkerekű hegyi kerékpárral közlekedik.

A csigatérkép és a száraz idő segíthet

A csigatérkép elkészülte után már csak a lobbitevékenységen múlik, hogy a belügyminisztérium vis maior-kerete rendelkezésre álljon. "Bízom Gyenesei Istvánban, szokta tartani a szavát" - jelenti ki többször is Bihariné az egyetlen független honatyáról, egyszersmind a somogyi közgyűlés elnökéről.


A focivébé megy tovább

Az sem elhanyagolható tény, hogy a belügyminiszter, Lamperth Mónika kaposvári illetőségű, és a Kapos partja is csigáktól nyálkás. Nemcsak csigákból, reményből is akad tehát bőven. (Talán nem véletlen, hogy a polgármester asszony csengőhangja a Sose halunk meg.)

A meleg, száraz idő sem kedvez a csigáknak, ilyenkor már a járdán sem bírnak átkelni, mert a táv felénél kiszáradnak. ("Mert buták, csak csúsznak előre.") Kedden napos, száraz idő volt Csurgón, bizakodóbbak voltak a kiskertesek is.

A baljós jelek azonban szaporodtak: a francia meccsen nem esett gól, a brazil-horváton a kelleténél egy góllal biztosan kevesebbet rúgtak. Amikor pedig estefelé kifordultunk a városból, az eső is szakadni kezdett.

Csigainvázió Budapesten is
Idén a fővárosban is elszaporodtak a csigák - mondta az InfoRádiónak Benécsné Bárdi Gabriella, a fővárosi növény- és talajvédelmi szolgálat igazgatója. Budapesten elsősorban az éticsigákból van rengeteg. A nagyobb egybefüggő zöldterületeken, vizes élőhelyeken találhatók különösen nagy számban a csigák, például a XVII. és XXIII. kerület egyes részein.

Nászút ajándékba!

Esküvőt tervez? Tervezzen velünk, nyerjen wellness nászutat!

Év végi utazás

Ajándékozzon utazást, töltse a karácsonyt és a szilvesztert külföldön!