A hajó neve: Amapola

Lassan mindenki leköröz minket erőszakos, goromba, széthúzó barátságtalan magyarokat. Ahogy hazafelé robogóztam a ferihegyi gyorsforgalmin, egy DHL futárkocsi nem tudván megbocsájtani, hogy nem tudott előzni a szembe forgalom miatt, az Üllői úton azonnal leszorított, halálfélelmemmel kívánva büntetni zavaró puszta létezésemet, tegnap meg egy amúgy emberformájú állampolgártársam, miután õt nem feltartva, de kihasználva fürgeségem elõtte kanyarodtam be a lámpa szabad jelzésénél, közölte velem többször, hogy "hova sietsz, meg fogsz dögleni a kurva anyádat". El kell innen menni. (Tengerész /amapola.blog.hu)

Bartyik Vilmos boldog, szerencsés ember. Boldog, mert a hobbijának élhet, és szerencsés, mert nincsenek számára leküzdhetetlen akadályok. Lehet, hogy nagy szavak ezek, de hát ez a helyzet. Bartyik Vilmost barátai, ismerősei a Tengerész beceneven tisztelik, amit rögtön meg is magyaráz: Tengerész az utóbbi időkben szinte minden idejét egy nagy terv megvalósításába fekteti. Hajót épít, és nem is akármilyet, folyami és tengeri hajózásra egyaránt alkalmas motoros vitorláshajót, az Amapolát.

Nem akar többet lakásban lakni

"Nekem az Isten nem adott olyan tehetséget, hogy olyan verset írjak, amit a következő rendszerváltásnál törölnek az általános iskolás tankönyvekből. Vagy hogy olyan szobrot faragjak, amit a következő rendszerváltásnál kidobnak a szoborparkba. De megveszek, ha nem alkothatok, és nekem ez a hajó jelenti az alkotás szabadságát" - mondja Tengerész a hajókabinban, ahol a feketére festett acél hajótest és a tűző, késő májusi napsütés ellenére is kellemes klíma uralkodik. Mint - a hajótest kivételével - csaknem mindent, a szigetelést is saját maga tervezte és csúnya szóval élve: kivitelezte. Pedig tanult szakmája szerint villamosmérnök, azonban mióta eszét tudja a hajók érdekelték.

"Angyalföldi proligyerek voltam, de amíg a többiek autókkal játszottak, én hajókat fabrikáltam a kezembe került fadarabokból és úsztattam azokat a csatornán. Valahogy megfertőződtem a hajózás iránti szerelemmel, kamaszkoromban csak úgy faltam az ilyen témájú szakkönyveket és kalandregényeket. Aztán amikor az egyetem elvégzése után megláttam a Mahart hirdetését, hogy elektrikust keresnek tengerjáró hajóra, egy percig se haboztam, azonnal jelentkeztem." Persze Tengerész ettől még nem lett igazi tengerész, noha öt évig szolgált a Mahart tengerjáró hajóin, és például az Újpest, a Budapest, a Körös, a Petõfi hajókkal bejárta a világ legnagyobb kikötőit. "Én villamosmérnök voltam, nem volt és máig sincs semmiféle hajózási képzettségem, ez csak a hobbim, a hajózás iránti puszta érdeklődés."

A világtengerekről Magyarországra visszatérve családot alapított, miközben a Mahartnál vezető elektrikussá válva az ő kezében futottak össze a 23 magyar tengerjáró hajó villamosmérnöki feladatai. "De ez már rég volt, azóta se Mahartja, se tengerjáró hajója nincs ennek az országnak." Tengerész a karrierjét a szállodaiparban folytatta és fejezte be: az utolsó években műszaki vezető volt a Novotel Budapest Kongresszusi Központban, onnan ment nyugdíjba 2006-ban. "Azóta csak az Amapolán dolgozom, amit kicsivel korábban, 2004-ben kezdtem tervezni és építeni."

"Irtó nagy szerencsém van az Amapolával. A nyugdíjazás a legtöbb embernek az összeomlást jelenti: egyedül maradnak, nem veszik körül őket a megszokott kollégák, otthon ülnek összezárva a házastársukkal, rosszabb esetben teljesen egyedül. Én ha nem építeném ezt a hajót, nem írnám a blogot, akkor nem vennének körül azok az érdekes, közös érdeklődési körű emberek, akikkel most az időmet töltöm, ha épp nem a hajón vagyok. De az átlag magyar nyugdíjas élet amúgy sem nekem való. Én még szövögetem a terveket, és egyáltalán nem foglalkozom a múlttal, csak azzal, hogy merre induljunk a feleségemmel, ha tavasszal vízre bocsájtjuk az Amapolát. Egyet biztosan tudok: már nem akarok többet lakásban lakni." Ezzel összecsengően Tengerész úgy tervezi, semmit nem visz magával a szárazföldi életből, ami most a 40 négyzetméteres VII. kerületi lakást jelenti. "Nem lesz több villanyszámla, gázszámla, csatornadíj, közös költség. Szabad emberek leszünk."

Kecses hajóval fel a Dunán

Hogy milyen hajó is lesz az Amapola? "Amolyan retró hajó. A tervrajzokat a ketch hajóosztály ihlette, ami egy száz-százötven éve változatlan forma, két árbócos, yacht kategóriába tartozó vitorlás. Tizenkét méter hosszú, négy méter széles, egy méteres merülésű a hajótest, hagyományos gaffos vitorlákkal, fa rudazattal. Ha elkészül, körülbelül tíz tonna lesz víz és üzemanyag nélkül."

"Igen, részben motor hajtja majd, a Duna-Rajna-Majna, majd a Szajna csatornáin jól jön majd a dízelmotor, amit egy kiszolgált Mercedesből szereztem és építettem be. De nem rohanunk majd, megyünk, megállunk, nézelõdünk, maximum 10 csomóval (18,5 km/óra sebességgel) tud majd menni az Amapola, de úgyis ennél kevesebbel fogunk csordogálni. Hatvannégy éves vagyok, én már nem sietek sehova."

Ez a komótos tempó a blogból is sugárzik, olvassuk csak: Gyönyörű az idõ napok óta, bár a reggelek kissé hűvösek, de hét ágról süt a nap, délben 18-20 fok van, dolgozni eszményi. Judittal kint matattunk Amapolán, befejeztem a szófa háttámlái feletti párkányokat. Most hogy van felsõmaróm, a széleket profilra tudom marni, és a szegélybe még egy csinos díszhornyot is csináltam. Szóval cifrázom. Jó ránézni. Persze aki rajong a modern dolgokért az nézegessen mást.

Amapola nagyobb térképen való megjelenítése

De mégis miből, mennyiből épül-szépül a hajó? "Magam sem tudom, de nem is akarok vele szembesülni, hogy mennyit költöttünk rá eddig" - mondja, és mutatja hogy mire szokta használni a számlákat: jegyzetek, számítások, vázlatok sorjáznak az akkurátusan felszabdalt számlapapírok üres hátoldalain. "Az biztos, hogy minden spórolt pénzem és a nyugdíjam erre megy el, de másom nincs is. Napi 9-10 órát dolgozom a hajón, különleges igényem már úgysincs, nekem jó, ha egy hétig ugyanazt eszem, amit a feleségem megfőzött."

Szép pipacsvirág

Ami kicsiben a számlapapírok újrafelhasználása, az nagyban maga a hajó. "Nyolcvan százalékban recycling, ami itt látható. Kiselejtezett, bontott, kiszolgált, de azért jó minőségű műanyagból, fémből, fából alakulgat a belső tér, de még az orrdíszt is úgy kaptam, egy másik hajó levetett sellőjéből lesz az Amapola orrának éke. Vagy itt vannak a fiókok - mahagóniból vannak és Kádár és Berecz keze nyomát viselik, ugyanis a kongresszusi központ leselejtezett szónoki pultjának keretébõl vannak."

"A múlt század elején született a kedvencem, ez a dal, az Amapola, erről kereszteltem el a hajót" - mesél Tengerész a névválasztásról, be is rakja a lemezt, és a kabint betölti a könnyed spanyol muzsika. Amapola, lindísima amapola/Será siempre tu alma tuya sola. (Pipacs, kicsi szép pipacs/A lelkem örökké tiéd.) "A pipacs egyébként anyám kedvenc virága volt. Csak vadon él meg, ha leszakítják és vázába teszik, azonnal elhervad."