Az Orbán-kormányt megbabonázta a dinnye

Az állatok nagy része szívesen megeszi a görögdinnyét, még ha természetes körülmények között a legtöbbjük nem is juthat hozzá – derült ki a Fővárosi Állat- és Növénykertben rendezett csütörtöki sajtóeseményen.

A magyar dinnyét meg aztán főleg szeretik. Mindezt egy sarkvidéki jegesmedve és három szintén fehér szőrű tundrai farkas – akik a természetben elvétve találkoznak dinnyével és még ragadozók is – kamerák és fényképezőgépek előtti etetésével illusztrálták az állatkert dolgozói. Miközben nem felejtették el kiemelni, hogy  minden egyes felszolgált darab a magyar dinnyenagyhatalom termőföldjeiről származik.

Tavaly összesen 4766 kilogrammot fogyasztottak el az állatkert lakói a legfideszesebb gyümölcsből.

Az állatoknak az ilyenkor megszokott nyári melegben kiváló táplálékot jelent a dinnye, hiszen hűteni is lehet, ráadásul rengeteg vizet tartalmaz, ami növényi formában a szervezetbe juttatva egészségesebb számukra, mint folyadékként - magyarázta Hanga Zoltán szóvivő a hideg esőben.

A legtöbb állatkerti lakos legalább 1-2 naponta kap a méretével arányos
mennyiségű dinnyét, a kismadaraknak például csak apróbb szeletkék jutnak.

Ennek megfelelően a fenti szikláról egy egész dinnyét dobtak Vitus, a jegesmedve vízébe. A Kölnben született magyar jegesmedve azonnal utána is ugrott, majd a felszín alatt megkaparintotta a kettétört zsákmányt. Sajnos az egyik fele kicsúszott a mancsa és fogai közül, így azt ott hagyta addig ázni, míg a másik darabot kellő alapossággal kiette a héjábó. Még az elkötelezett nemzeti érzelműek sem eszik meg a magyar görögdinnye héját.

Mire ezt sikeresen végrehajtotta, a másik fél dinnye magától odaúszott a közelébe, így már be sem kellett ugrania, elég volt a fejét bedugnia érte.

A farkasok már nem voltak ilyen szerencsések. Hárman kaptak egy egészet, ami nem volt darabokra törve. A legélelmesebb azonnal lecsapott rá, és zavarában egyből elvitte a kamerák kereszttüzéből, így a másik kettő hoppon maradt. Egy-kétszer talán le is ejtette, mert nehezen fért el a szájában. Ezután egy sort bénázott szegény: először karmaival kaparászta a héját (hiába), aztán legörgette a lejtőn – hogy véletlenül vagy szándékosan, azt nem tudtam eldönteni –, végül sikerült átrágnia magát a kemény kérgen. Mire azonban eljutott a harmadáig, a dinnyét teljesen beleforgatta a földbe. Utána percekig sehogy sem sikerült megfordítania az ételt, amivel amúgy jól eljátszott, amíg meg nem unta.

Az esemény tanulsága tehát, hogy hiába remek minőségű a magyar
görögdinnye, a magyar tundrafarkasoknak nem nagyon fűlik a foguk hozzá, de a magyar jegesmedvék kifejezetten kedvelik. Én is csak ajánlani tudom mindenkinek a magyar görögdinnyét.