Végveszélyben a borneói ködfoltos párduc!

Ritka macskafajtákat veszélyeztet a fakitermelés Borneó szigetén, figyelmeztetett közleményében a macskák nemzetközi napja előestéjén a Természetvédelmi Világalap (WWF). Indonéziában, amihez a sziget legnagyobb része tartozik, évente 13 millió hektárnyi erdőt irtanak ki illegális favágók, hogy termőfölddé alakítsák.

Az egyik veszélyeztetett állat a borneói ködfoltos párduc. Az emberiség egészen 2006-ig abban a békés tudatban élt, hogy ez a párducfajta az ázsiai ködfoltos párduc közeli rokona. Nem is tévedhettünk volna nagyobbat. "A genetikai kutatások eredményei egyértelműen bizonyítják, hogy a borneói ködfoltos párducot önálló fajként kell kezelni" - ismertette 2006-ban a WWF vizsgálati eredményeit a Stephen O'Brien, az amerikai Nemzeti Rákkutató Intézet kutatólaboratóriumának vezetője. A borneói ködfoltos párduc (Nebulosa diardi) DNS-e közel negyven eltérést mutat az ázsiai ködfoltos párduc (Neofilis nebulosa) DNS-étől.

A nagy Brehm csak annyit árul el róla, hogy valószínűleg fán él, és Brehm személyes megfigyelései szerint "rendesen, házimacska módjára ül", fejét magasra tartva, farkát mancsai elé kunkorítva. Tudásunk az elmúlt évszázadokban sem bővült, a WWF 2006-os tanulmánya szerint zsákmányát vagy a földön cserkészi be, vagy faágakról ugrik rájuk.

A borneói ködfoltos párduc szinte kizárólag ritka és kihalástól fenyegetett állatfajokkal táplálkozik, például a ránézésre is a zsákmányállatok körébe tartozó jávai kancsillal, ami a világ legkisebb kérődzője. A legendásan ravasz kancsil - a helyi folklórban ugyanaz a szerepe, mint az európaiban a rókának -, ha veszélyt észlel, megmerevedik és összeesik, halottnak tetteti magát, majd felpattan, leköpi támadóját és elmenekül.

Ha nem akad kancsil, a borneói ködfoltos párduc szívesen fogyaszt ugatóőznek is nevezett muntyákszarvast, amit egyébként 2008 októberéig konkrétan kihaltnak hittek. A muntyákszarvas a világ első szarvasfajtája, 15-35 millió évvel ezelőtt jelent meg a Földön, a miocén korból származó maradványokat Franciaországban, Németországban és Lengyelországban is találtak.

A másik veszélyezetett faj, a borneói vörösmacska. Vadon élő példányt legutóbb januárban fotóztak le - a National Geographic egy amúgy grafikával illusztrált írása szerint a sziget Malajziához tartozó tartományában. Azelőtt utoljára 2003-ban sikerült lefényképezni, azelőtt pedig kihaltnak gondolták.

A januári fényképfelvétel bizakodással töltötte el Wilhelmina Clunyt, a malajziai esőerdőminisztérium kutatóját, mert a kép "kiaknázott erdőterületen" - vagyis elpusztított esőerdőben - készült, így elképzelhető, hogy az amúgy rejtőzködő állat alkalmazkodni tud az új körülményekhez is.

A borneói vörösmacskáról (Pardofelis badia) semmivel sem tudunk többet, mint a ködfoltos párducról. A tudósok feltételezése szerint a vörösmacska éjszakai ragadozó, és elszórtan él, ezért is látják olyan ritkán. 2003-2006 között 5034 napon át próbálták lefotózni, ez egyszer sikerült. Állítólag valaki látott egyet egy faágon, egy méterre a földtől, de ezt más források nem erősítették meg. Semmit sem tudunk étkezési és párzási szokásaikról.