Lelopták az esernyőt egy zágrábi szoborról

2012.01.06. 08:03

Zágráb belvárosában lelopták az esernyőt az első horvát újságírónő, Marija Juric Zagorka köztéri szobráról. A vandál cselekedethez nagy erő kellett, mert az esernyő a szobor része, a 20. század elejének viseletében álló nőalak a kezében tartotta, mint egy sétapálcát. A bronzból készült emlékmű több mint két méter magas, súlya 4-500 kiló az ernyővel együtt, írták a horvát portálok, köztük a zagrebancija.hr.

Marija Juric Zagorka itt még esernyőjével a kezében
Marija Juric Zagorka itt még esernyőjével a kezében
Fotó: Wikipedia Commons

A zágrábi rendőrök szerint a lopás az év első két napjában történhetett, de a tettesről vagy a tettesekről még nem tudnak semmit. Az emlékmű a város tulajdona, így a helyreállítási költségek is Zágrábot terhelik, jegyezte meg az egyik portál.

Marija Juric Zagorka az egyik legolvasottabb író, valamint az első horvát újságíró volt. Szobrát, Stjepan Gracan alkotását 1990-ben állították fel a Tkalciceva utca elején levő terecskén. Zagorka volt az első professzionális újságíró és író Horvátországban a 19. század végén. Ő alapította és szerkesztette az első női lapot, a Zenski Listet (Női lap). Újságírói pályafutása előtt anyai nyomásra férjhez ment egy magyar vasúti tisztviselőhöz, Mátrai Andráshoz, és 1892-ben Szombathelyre költözött, de három év múlva elvált, és hazament. Később volt még egy házassága egy horvát újságíró kollégájával, az a kapcsolat 10 évig tartott.

1896-ban jelent meg első cikke az Obzor (Szemle) című lapban. A szerkesztőségben külön szobát kapott, hogy idegen ne láthassa, hogy női újságíró dolgozik a lapnál, és írásai is csak név nélkül jelenhettek meg. Zagorka egész életében harcos újságíró volt, védte a nők jogait, és szót emelt a magyar és a német befolyás növekedése miatt, tudósított Budapestről és Bécsből is.

Marija Juric Zagorka mintegy 35 regényt, köztük történelmi históriákat írt, több színdarabját is előadták. A Gricka vjestica (Gricsi boszorkány) című, hét részből álló regényciklusát először a Male Novine című lap közölte 1912 és 1914 között folytatásokban. Írásainak nyelvezetén nyomot hagytak a magyarországi évek, mert sok magyar eredetű szót használt.