Első világháborús vegyi fegyver az egri kórházban
További Bulvár cikkek
Valóban brómcián volt abban a dobozban, amit az egri Markhot Ferenc Kórházban találtak szerdán, mondta el Bencze József országos rendőrfőkapitány a Vasárnapi Blikknek.
A brómcián feliratú dobozt a Markhot Ferenc Kórház intézeti gyógyszertárának hűtőkamrájában találták február 14-én, csütörtökön. Az ott dolgozók nem tudják, hogy miként került a gyógyszertár hűtőkamrájába az anyag.
A kórház vezetői azonnal értesítették a népegészségügyi szolgálatot és a katasztrófavédelmet, ők intézkedtek végül az anyag biztonságos elszállításáról. A dobozt a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat Szakértői Intézetébe küldték vizsgálatra, ott állapították meg pár nap múlva, hogy pontosan milyen anyag is van benne.
Az egri rendőrkapitányság méreggel való visszaélés miatt indított ismeretlen tettes ellen nyomozást. Egyelőre nem világos, kik, mikor és hogyan vihették be a kórház gyógyszertárába a rendkívül veszélyes anyagot, minthogy azt sem tudni egyelőre, rögzítettek-e értékelhető képet a környéken működő biztonsági kamerák. A Vasárnapi Blikk értesülései szerint a rendőrök két férfit keresnek, akiket a napokban vegyvédelmi ruhában láttak a környéken.
Az erősen mérgező anyagot az első világháborúban harci gázként használták, elsőként az osztrák-magyar monarchia hadserege vetette be 1916 szeptemberében. (A hadügy gázgránátokat rendelt a Chinoin gyógyszergyár hadianyagokat termelő részlegétől, az eredmény a "C" jelzetű hadianyag, a brómcianid lett. A kifejlesztésben szerzett érdemei miatt Zemplén Géza vegyészmérnök "népfölkelő alezredes-mérnök" címet kapott.)
A brómciánt hamarosan az összes harcoló fél alkalmazni kezdte, de mivel erősen korrozív, instabil és nehezen tárolható volt, hamarosan más, hatékonyabb vegyifegyverek váltották fel. Napjainkban a vegyiparban biopolimerek és fehérjék gyártásánál, és más szerves anyagok szintézisénél használják a brómciánt.
A brómcián (cianogén-bromid, brómcianid, brómcián-bromid, BrCN) szobahőmérsékleten színtelen (opálosfehér), szúrós szagú, kristályos anyag. Rendkívül illékony, már húsz fokon könnyen szublimál, azaz a szilárd halmazállapotú anyagból egyből hidrogén-cianid és hidrogén-bromid tartalmú gőzök fejlődnek. A párolgás következtében 20°C-on a levegõ veszélyes mértékű szennyezõdése, zárt térben a halálos koncentráció igen hamar kialakul.
A cianidok a legerősebb sejtmérgek közé tartoznak, belélegezve, lenyelve és bőrön át felszívódva is mérgeznek. A véráramba kerülve megbénítják az oxigénfelvételben kulcsszerepet játszó citokrómoxidáz enzim működését, rendkívül gyorsan nullára csökkentik a sejtek oxigénfelvevő képességét. A hidrogén-cianid gáz veszélyességét fokozza, hogy bár nem szagtalan, a belélegzésekor érzett keserűmandula szag hamar eltűnik, mivel másodpercek alatt megbénulnak az orrban lévő érzékelősejtek.
Mérgezési tünetek: fejfájás, torokfájás, köhögés, hányinger, hányás, hirtelen eszméletvesztés, nehézlégzés, légszomj, epilepsziára emlékeztető görcsök, rángatózás. Belélegezve tüdővizenyőt okoz, a halál közvetlen oka pedig általában szívbénulás. Ha időben nem érkezik orvosi segítség két órán belül bele lehet halni a ciánmérgezésbe.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
