A beteg hat héttel ezelőtt jelentkezett a megyei kórház idegosztályán zavarodottság és a normálisnál lassúbb gondolkodás tüneteivel. Állapota folyamatosan romlott, és egyre egyértelműbbé vált, hogy Creutzfeldt-Jacob kórról van szó.
A kaposvári kórházból a budapesti Semmelweis Orvostudományi Egyetem neurológiai klinikájára szállították a nőt. Itt megerősítették a diagnózist: gyaníthatóan a szivacsos agyvelőgyulladás klasszikus esetéről van szó, tehát nem a marhák által terjesztett prion okozta a megbetegedést.
Az 54 éves kaposvári nőt később visszavitték Kaposvárra, ahol hétfőn este elhunyt. Pontos kórleírást csak az agyvelő és a gerincvelő vizsgálata alapján adnak majd a kórházban. "Amennyiben beigazolódik a gyanú, ez lesz az első Creutzfeldt-Jacob kór miatti megbetegedés a somogyi megyeszékhelyen" - tette hozzá a főigazgató főorvos.
|
A kergemarhakór
| | |
A szivacsos marhaagylágyulást először 1986 novemberében azonosították Nagy-Britanniában, és 1994-ben már 137 ezer esetet tartottak nyilván - írta Vandana Shiva a Third World Resurgence egy korábbi számában.
A brit kormány eleinte igyekezett elbagatellizálni az ügyet, de a betegség terjedése minden elképzelést felülmúlt, részben azért is, mert a betegség jelei csak a kifejlett állatokon mutatkoznak. Időközben bebizonyosodott, hogy a betegség okozója az elhullott birkák és marhák teteméből készült táppal való etetés. 1988-ban 1,3 millió tonna állati maradványt dolgoztak fel Nagy-Britannia 41 ún. "zsírolvasztó üzemében". A tápadalékokat használó gazdák általában nem voltak tudatában annak, hogy mivel is etetik jószágaikat. A brit kormány 1989-ben betiltotta ugyan a belsőségek és agyi részek felhasználását, de ez nem állította meg a betegség további terjedését - az állati maradványok feldolgozásának teljes tilalmát kellene elrendelni. Birka esetében az is kiderült, hogy a betegség az anyaállatról a véren keresztül a magzatra is átterjedhet.
Az emberek megbetegedésének (Creutzfeldt-Jakob tünetegyüttes, CJD) fő forrása a fertőzött marhahús fogyasztása, de a fertőzésnek más útjai is vannak, például ha a beteg marhákkal foglalkozik. A betegség nemcsak a birkát és marhát, de más emlősállatokat, például a macskákat is nagy számban fertőzi. A kapcsolat a szarvasmarha és az ember betegsége között már bizonyított, és a CJD hosszú, 5-30 éves lappangási ideje miatt tartani lehet egy súlyos járvány kitörésétől is.
|
|
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
