Ezek a vízimadarak több, viszonylag keskeny sávban szelik át Európát: azok a csapatok, amelyek Kelet-Magyarországon átrepülve tartanak a Boszporusz felé, két éjszakázó helyet választottak maguknak a Dél-Alföldön. Az egyik a kardoskúti természetes szikes Fehér-tó, a másik pedig a szegedi Fehértó, amely ma már mesterséges halastó-rendszer.
A hónap közepén legalább tizenkétezer darvat számoltak meg ezen a vidéken, de többségük néhány nap múlva útnak indult; jelenleg még három és félezer tölti az éjszakát a tavon. Az idén rendkívüli módon elszaporodott mezei pockok sok ragadozó madarat vonzanak a dél-alföldi lucernaföldekre. Két vörös kányát a Montág pusztán, egyet pedig a dóci legelőn észleltek, egy barna kányát a Tisza tiszaszigeti hullámterében, a jugoszláv határnál láttak.
A Csanádi pusztákon pockokat zsákmányol a kerecsensólyom, s különösen nagy számban érkezett a kékes rétihéja, amely a füves puszták, szántóföldek felett jellegzetesen libegve alacsonyan, lassan szárnyal. Hörcsögre vadászik féltett ritkaságunk, a parlagi sas; egy fiatal példány a kardoskúti Fehér-tavon kóborol.
Évek óta visszatér pihenni a szegedi Fogadalmi templom tornyára egy vándorsólyom, úgy látszik, hogy a templom tavaly nyár óta működő díszkivilágítása sem zavarja. A gyakoribb téli vendég énekesmadarak is megérkeztek Csongrád megyei tájakra: ahol bogyótermő fák vannak, valamint a nedves réteken mindenütt lehet látni ezekben a hetekben a százas csapatokba verődött fenyőrigókat.
Felbukkan közöttük egy-két kisebb testű szőlőrigó és néhány nagyobb léprigó. Elsősorban a kőrisfák közelségét keresi egy téli pintyfélénk, a süvöltő, amely nevét jellegzetes lágy füttyögő hangjáról kapta. Szintén jellegzetes áttelelő a Dél-Alföldön a sárgacsőrű kenderike, leginkább az olyan szikes pusztákon szeret tartózkodni, ahol sok a sziki üröm.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
