Ecstasy-pánik Amerikában

Amerika eddig nem vette komolyan az ecstasyt. A drogosztagok kapacitását az utóbbi években teljesen lekötötte a Dél-Amerikából érkező hatalmas mennyiségű heroin- és kokainszállítmányok elkobzása és a maffiák elleni vadászat. Így nem maradt se idejük, se pénzük az Európából, főként Londonból, Párizsból és Amszterdamból repülőgéppel érkező, jól szituált fiatalok molesztálására, akik az elmúlt hét hónapban összesen csaknem 8 millió tablettát csempésztek be Észak-Amerikába.

A probléma az aggodalmak ellenére egyelőre kezelhetőnek tűnik. Egy tavalyi felmérés szerint az amerikai egyetemisták mindössze 8 százaléka próbálta már ki életében az ecstasyt, ezzel együtt azonban a "love drug" volt 1999-ben az egyetlen olyan illegális kábítószer a tengerentúlon, melynek fogyasztási statisztikái dinamikusan emelkedtek. (Érdekes, hogy a készítmény 1985-ig legális volt az országban).

Amerikában eddig nem vették komolyan

Az idei nyár az amerikai drogellenes szervezetek berkeiben az ,,E"-ről szól. Hétfőtől a DEA háromnapos konferenciát rendez, melyre több mint háromszáz drogszakértőt várnak a világ több országából. Az előadássorozat legfontosabb témája az International Herald Tribune értesülései szerint a drogcsempészés, árusítás és a fogyasztási szokások tanulmányozása lesz, hiszen az ,,E" használata és illegális kereskedelme köré kiépült nemzetközi hálózat és kultúrkör teljességgel ismeretlen az amerikai bűnüldözés előtt.

Az ecstasy elleni harcban - mert harcolni akarnak ellene, ebben biztosak - nincs szükség dzsungelvágóra és maláriaoltásra, mint a dél-amerikai kokainültetvények felszámolásánál. Az MDMA (metilenedioximetamfetamin, az ecstasy kémiai megnevezése) gyártása ugyanis jól felszerelt, steril kémiai laboratóriumokban történik, gyakorlatilag egyetlen európai városban: Amszterdamban.

Hollandiából, a határok nélküli kontinensen át, a tabletták viszonylag egyszerűen jutnak el a világ minden pontjára, hiszen csempészésük nem különösebben bonyolult. Az utazó zsebébe rejtett kevéske füvet ugyanis egy közepes képességű kölyökkutya is azonnal kiszagolja, de az "E" jelzésére a legprofibb veteránkopók közül is csak néhány képes. Amerikában ezért a hatóságok elkezdték a rendőrkutyákat kiképezni arra, hogy felismerjék az extasyt, már biztos, hogy az ebek ezentúl az ecstasy-csempészeket is jól megugatják majd.

A drog amerikai célállomása a csempészút végén általában egy nagyvárosi parti, ahol a helyi dílerek a tabletta darabonkénti gyártási árának (kb. 50 cent) a sokszorosát (akár 50 dollárt) is elkérhetnek a révülni vágyó bulizóktól. Ahogy Cathy Lanier, a washingtoni Metropolitan Police nyomozója fogalmaz: "Az ecstasy láthatatlan drog. Nem az utcákon fogyasztják, hanem a klubokban, zárt ajtók mögött".