További Bulvár cikkek
– Azt a rohadt kurva életbe! Ki engedett fel a traktorra, gyerek?! Miért egyesben vezeted, van neked egyáltalán jogosítványod?! – ordított rám az Öreg, amikor kipöfögtem a piros traktorcsontvázzal egy hosszúra leszállt repülőért. Talán ez is a felkészítés része, legyintek. A startkocsiban hagyott telefonon négy nem fogadott hívás, ismeretlen számról, zsebre vágom, a traktoron érzem a rezgést, hosszasan, erőszakosan cseng a telefon. Ki nyomul ilyenkor vasárnap délután? Melyik idióta ügyfél? Felveszem, de közben az már letette, elhal a rezgés.
A mit sem sejtő jogász még repülés előtt
Ellenőrző repülés, pilóta készüljön be, két kör oktatóval, mielőtt először elengednek egyedül, az úgynevezett B vizsga előtt, ez legnehezebb lépcsőfok a kiképzés során. A telefont visszateszem a hátizsákomba, beszíjazom magam a gépbe. Az idő nyugodt, semmi turbulencia, az óriás téglalap alakú iskolakört sikeresen megoldom, csak egy kicsit hosszan szállok le.
– Még egyszer – int az oktató –, ha jól megy, akkor utána fellövünk egyedül. Vigyázz a leszállásnál a behelyezkedéskor, kicsit túlmentél az utolsó forduló előtt.
Mindent megpróbálok tökéletesen véghezvinni, a leszállás is sikerül.
– Pihenj egy kicsit, utána mehetsz – mondja, ezért a mehetszért minimum fél évet küzd minden kopasz a reptéren.
Először, tök egyedül repülőt vezetni, oktató nélkül. Iszom egy kis vizet, látom a telefonon: két nem fogadott hívás, ismeretlen számról. Közben leszáll egy gép, zsebre vágom a telefont, kiszaladok segíteni, behozzuk a starthoz. Végre én jövök.
A merénylő fantomképe
– Minden rendben, felkészült, pilóta? – Lenyelem a belső remegést, beállítom a pedálokat, lecsukom a kabintetőt, féklap zárva, rendben, kormányok rendben, trimm rendben, műszerek alaphelyzetben, kötél beakasztva, mormolom a jelentést, intek, kész, kérek engedélyt a felszállásra. A gép lassan megindul, elemelkedik a földről, megvan biztonsági magasság, felhúzom a gép orrát, száguld fölfelé 80-90/órás sebességgel. Kétszáz méter, kétszázötven méter, erős a szemszél, magasra csőrölnek. Háromszáz méter, készülök a leoldáshoz. A zsebemben felejtett telefon hirtelen elkezd rezegni, összerezzenek én is, ki az isten ez?!, a gép közben magától leold, meginog, kapkodva rendezem a sebességet. A telefon hajthatatlanul, egyre idegesítőbben rezeg, az első, majd a második fordulóra koncentrálok, nem tudom kinyomni a hívást.
Következik az úgynevezett hosszúfal, nyugodtabb repülési szakasz, kibányászom a telefont a zsebemből, még mindig berreg, ismeretlen szám, ki lehet ez az erőszakos fasz, mérgemben felveszem:
– Mi olyan rohadt fontos, majdnem megöltél, te idióta! – szólok bele ingerülten. Egy távoli, ismerősnek tűnő bariton válaszol:
– Jó napot kívánok, Gyurcsány Ferenc vagyok, ismertetni szeretném kormányunk elért eredményeit...
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
