Barbara, Borbála
-6 °C
3 °C

Kutatók a tehéngyilkos gömbvillám nyomában

2001.07.02. 14:16
Egely György kutatómérnök szerint gömbvillám okozta pénteken tizenhét tehén halálát Büssüben. A szemtanúk elmondása szerint olyan hang kísérte a jelenséget, mintha egy szuperszonikus repülőgépet indítanának be. Az állatok bőgni és ugrálni kezdtek, majd ájultan rogytak össze. A gulyás és a fejőnő életét csak a gumicsizma mentette meg. A boncolás kimutatta, hogy az állatok halálát szívmegállás okozta, ami feltehetőleg elektromos feszültség hatására következett be. A megyei katasztrófavédelmi igazgató a héten szakértőt kér fel az ügy kivizsgálására.
Szívmegállás okozta azoknak az állatoknak a halálát, amelyeket egy állítólagos gömbvillám terített le péntek délután Büssüben. Cséplő Attila, a Kaposvári Állategészségügyi Intézet Diagnosztikai Osztályának vezetője az Indexnek elmondta, a boncolás során a fertőzést és a mérgezést kizárták, egyelőre annyit lehet tudni, hogy a tizenhét tehén elektromos feszültség hatására vesztette életét. Ilyen esetben a hirtelen halált a szívizomzatban bekövetkező bénulás, illetve belső vérzések okozzák.

A gumicsizma mentette meg a gulyást

Mintha szuperszonikus repülőgép indult volna be az állattelepen, olyan hangot észlelt az épület közepén álló gulyás. Az istállóban egyszerre száz tehén bőgött fel, majd eszeveszett ugrálásba kezdtek, hogy megszabaduljanak a láncaiktól. Az állatgondozó még a gumicsizmáján keresztül is érzett bizsergést - mondta Cséplő Attila. Az ajtóban állt egy nő, akinek az volt a szerencséje, hogy még nem kezdett el dolgozni a fejőgéppel. Ő a Tisza zajlásához hasonlította a jelenséget kísérő hangot.

A szarvasmarhák összeestek, majd két perccel később a különös zajok is alábbhagytak. Csak az állatok bőgése folytatódott, de már csak nyolcvanhárman maradtak. A szomszédos istállóban szintén lármáztak a tehenek, a különös jelenség központja azonban nem ott volt, így sikerült megmenekülniük.

Az állatokon semmiféle külsérelmi nyom nem volt látható - folytatta Cséplő Attila. Csak az egyik tehén sérült meg a farktövénél, ami a vergődésének tudható be. Szerdára készül el a szövettani vizsgálat eredménye, akkor már biztosabbat lehet mondani a halál okáról. Fehér Lajos, a Somogy Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság ügyeletese az Indexnek elmondta, a meteorológiai intézettől a héten szakértőt kérnek fel az ügy kivizsgálására.

Kényes téma a gömbvillám

A tudomány hivatalos álláspontja szerint gömbvillám nem létezik, mesterségesen nem tudták előállítani, ezért a vizsgálat kényes, de izgalmas lesz - nyilatkozta lapunknak Wantuch Ferenc villámszakértő. Hivatalos felkérést még nem kapott, de az Index úgy tudja, valószínűleg őt bízzák meg a vizsgálat lefolytatásával. Elsőként a villámlokalizációs rendszer adatait tekinti meg, amely segítségével képet kap az összes, felhők között, valamint felhő és föld között keletkezett villámcsapásról.

Számos professzor véleményével ellentétben a meteorológusok nem zárkóznak el a gömbvillámok létezésétől - folytatta Wantuch Ferenc. A beszámolók szerint a jelenség általában valamilyen zivataros időhöz kötődik, de a kérdéses időpontban nem volt rossz idő a környéken, így különösen rejtélyes az eset.

Minden bizonnyal gömbvillám pusztított Büssőben - mondta az Indexnek Egely György kutatómérnök. A több ezer megfigyelésnek csak a fele kötődik zivataros időhöz, ezért a jó idő nem lehet kizáró ok. A hangjelenség szintén a jelenséghez kötődik, hiszen a nagy mennyiségű elektromos töltés felszabadulásakor búgó hangot lehet hallani. Égési nyomokat sem hagy az áldozaton, az egyenáram miatt csak szívmegállást okoz. A gondozóknak szerencséjük volt, ők a gumicsizmájuknak köszönhetik az életüket.

Évente harminc-negyven gömbvillámról lehet tudni, de nem okoznak ekkora riadalmat, mivel sokszor lakott területen kívül, például egy mezőn fordulnak elő. Egely György a mostani esetről szintén összegyűjti a beszámolókat, hiszen a témával rengetegett foglalkozott, több könyve is megjelent már erről. A kutató úgy véli, a gömbvillámjelenség nyitjára idővel rájönnek majd a tudósok. Az akadémikusok többsége pedig csak az íróasztal melletti gondolkodás miatt idegenkedik attól, hogy elhiggye: a jelenség létezik.