Közmunkára ítélték a keresztdöntő fiatalokat

Az ügyész indítványával ellentétben a bíróság nem látta indokoltnak, hogy garázdaság és önkényuralmi jelkép használatáért is elítéljék azt az öt fiatalt, akik tavaly novemberében elfűrészelték a Regnum Marianum templom emlékhelyén álló keresztet. Így rongálás vétségéért szabtak ki rájuk húsz, illetve egyiküknél tizenkét nap közmunkát.

N. Dániel figyelt, míg a többiek fűrészeltek, majd ő döntötte ki a keresztet

A tárgyalás második napja az ötödrendű vádlott meghallgatásával folytatódott. N. Dániel a bíróság előtt kijelentette: a kereszt ledöntésének ötlete L. Sándortól származik, aki tervük megvalósításához egy fűrészt is magával hozott. November elsejére virradó éjszaka mentek a Felvonulási térre, ahol ketten őrt álltak, hárman pedig felválta fűrészelték a fából készült vallási jelképet. Mielőtt a kereszt óriási reccsenéssel kidőlt volna, a talapzatára egy nem létező szervezet nevét, a Budapesti Felszabadító Gárdát írták fel. Az elsőrendű vádlott, J. Dávid ezenkívül felrajzolt egy ötágú csillagot is.

Csak egyikük nem vallotta magát bűnösnek

L. Sándor nem értett egyet barátja vallomásával. Állítása szerint nem ő találta ki, hogy távolítsák el a nekik nem tetsző keresztet, és a fűrész is "csak úgy" volt nála. A véletlen baljós összejátszása, hogy nem a táskájában lévő zoknit vagy pulóvert használták a kereszt ledöntésére, hanem a fűrészt - fogalmazott. A harmadrendű vádlott azt is tagadta, hogy őrszemként volt jelen a tett helyszínén, így nem tartja magát bűnösnek. Ezt a véleményét a bíróság nem osztotta, és bűnsegéd minőségében szabta ki rá az ítéletet.

A bíró szerint a legnagyobb büntetés az volt a tavaly novemberében még gimnazista fiataloknak, hogy magántanulóként kellett leérettségizniük. Az okozott százhúszezer forintos anyagi kárt azonnal megtérítették, és a tárgyaláson is bebizonyították, mélyen megbánták a tettüket. Az öt jó barát mindegyike felvételt nyert valamilyen egyetemre, így most elkezdhetik tanulmányaikat.

Garázdaság vagy nem garázdaság

Az áprilisi tárgyaláshoz képest most hiányoztak a könnycseppek

A tárgyalás tétje valójában az volt, hogy a rongálás mellett garázdaságért is elítélik-e őket, amely esetén akár négy év szabadságvesztés is kiszabható lett volna rájuk. A bíró szerint az éjszaka közepén, egy kihalt utcán nem számít "kirívóan közösségellenes magatartásnak" az, hogy valaki ledönt egy keresztet, ezért a garázdaság nem állapítható meg. Megfelelő jogszabály hiányában az se róható fel nekik, hogy vallási jelképet döntöttek romba, és kegyeletsértésről sem lehet szó, mivel nem egy síron állt a kereszt. Ennek alapján a rongálást idegen vagyontárgy megsemmisítéseként értelmezték, az önkényuralmi jelkép használatának vádját pedig ejtették.

Az ügyész nem elégedett meg az elsőfokú ítélettel, ezért súlyosbításért fellebbez, valamint az elsőrendű vádlott esetében az önkényuralmi jelkép tiltott használatának a megállapítását is kéri. Az ügyvédek szintén a másodfokú bíróság elé kívánják vinni az ügyet: négy vádlott esetében enyhítésért, L. Sándornál pedig felmentésért folyamodnak.