Jusztina
6 °C
20 °C

Emberi klónozást engedélyeztek tévedésből

2000.03.23. 18:35
Kapcsolódó cikkek (1)
1999 decemberében a müncheni Európai Szabadalmi Hivatal olyan eljárást védett le, amely emberi klónok létrehozását is lehetővé teszi. A botrány akkor tört ki, amikor a Greenpeace nemrég nyilvánosságra hozta az esetet. A greenpeace-es Christoph Then szerint a hivatal döntése miatt "közel kerültünk a laboratóriumi embergyártáshoz és -szabadalmazáshoz".

Rainer Osterwadter a hivatal szóvivője elismerte a tévedést. Mint mondta, a baj az, hogy a leírásból hiányzik az emberi sejtekkel, génekkel való kísérletezés kizárása. Osterwadter szerint nem vonhatják vissza azonnal a szabadalmat, meg kell várniuk, hogy egy harmadik fél emeljen kifogást ellene.

Stefan Flothmann a Greenpeace munkatársa kijelentette, ők megtámadják a jóváhagyást. "Az emberi szervezet vagy annak része nem találmány, márpedig csak találmányokat lehet szabadalmaztatni". Andrea Fischer német egészségügyi miniszter kedden közölte, hogy a berlini kormány is ellenvetést jelent be.

A tévedést állítólag az okozta, hogy az engedélyezéskor nem olvasták át elég alaposan a 235 oldalas anyagot, és egyszerűen átsiklottak azon a szakaszon, ami emberre utalhat. A szövegben az "élőlény sejt" megfogalmazás bármilyen élőlényre vonatkozhat, a szövegkörnyezet szerint leginkább főemlősökre, akár emberre is.

Flothmann azt állítja, a leírás sperma- és petesejtek genetikai módosításáráról szól, illetve olyan eljárást tartalmaz, ahol emberi szerveket, például szívet vagy májat más élőlényekben "nevelnek" vagy "tárolnak" egy későbbi transzplantáció céljából.

Macskamásolási akció
A nagy felháborodást kiváltó ember klóonozás mellett továbbra is zajlanak a legális állatkísérletek. A költségek egyelőre még megfizethetetlenek, az eredmény pedig kétséges. Szakértők szerint, azonban a közeljövőben néhány ezer dollárra csökkenhet az eljárás költsége, és így magánemberek kedvenc macskáikról vagy kutyáikról készíttethetnek majd maguknak másolatokat. Addig is több vállalkozás alakult, mely az eljáráshoz szükséges állati DNS-ek tartósítását kínálja magánemberek, állatkertek vagy éppen lótenyésztők számára. Az örökítőanyagot átlag ötszáz amerikai dollárért fagyasztják, és havi tíz dollárért tárolják az új kor eljöveteléig.
A szabadalom tulajdonosai Austin Smith az edinburghi egyetemről és Peter Mountford az ausztrál Stem Cell Sciences biotech cég tudományos igazgatója. A botrány kitörése óta sem ők sem az egyetem nem nyilatkozott.

A greenpeacesekkel ellentétben Jobst Wibbelmann müncheni szabadalmi ügyvéd szerint "genetikailag módosított anyag" levédésével semmi gond nincs. Már húsz évvel ezelőtt, az Egyesült Államok Legfelsőbb Bírósága zöld utat adott egy olajszennyezéseknél bevethető, módosított baktériumfaj szabadalmazásához. Azóta magasabb rendű fajok "módosításának" szabadalmához is születtek engedélyek.

Gondot az emberi sejtek, gének alkalmazásának szándéka okoz, mivel az Európai Unió 1998 direktívája kifejezetten tiltja bármilyen, az emberi génállományba való beavatkozást lehetővé tevő eljárás szabadalmaztatását.

Most, hogy az engedélyt harmadik fél hivatalosan is megtámadja, a müncheni hivatalnak lehetősége lesz azt visszavonni, de Osterwadter szerint a felülvizsgálati eljárás még így is évekig eltarthat.


A klónozás legújabb eredményei
Mi is hírt adtunk róla, hogy januárban megszületett Tetra, az első klónozott főemlős, akit "sejtdaraboló módszerrel" hoztak létre. Az eljárás során a nyolc sejtből álló embriót négy kétsejtes embrióra osztják, így hoznak létre több, genetikailag teljesen egyező egyedet. A négy embrióból csak kettőt sikerült pótmamába ültetni, közülük csak Tetra élte túl a vemheséget, és született meg 157 nap múlva. A módszer értelme az, hogy segítségével kiválóan kutathatók a genetikus eredetű betegségek. Korábban Dolly, a bárány létrehozásakor más módszert alkalmaztak. Ott a felnőtt állat testének egy sejtjéből származó sejtmagot egy sejtmagtól megfosztott petesejtbe helyezték. Ilyen módon elvileg korlátlan számú új egyed előállítható. Szintén januárban hozták nyilvánosságra Japánban, hogy megszületett az első nagytestű klónozott klón. Ennél az állatnál már a szükséges donorszöveteket is egy klónból vették. A kutatók szerint a kísérlet elsődleges célja az volt, hogy jó minőségű húst tudjanak előállítani. Az eljárás azért lehet hasznos, mert így már akár három hónapos állatból is új példányt tudnak "előállítani", míg természetes úton csak a 14 hónapnál idősebb állatok szaporodnak. A kísérletben azt is vizsgálhatják, hogy a klónozott sejtek érzékenyebbek vagy rövidéletűbbek-e természetes társaiknál. A tudósok egy része például azt állítja, hogy a négy éves Dolly, akinél a szöveteket egy hat éves juhból vették, valójában tíz éves.